Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek? Liget Budapest a Versusban

HÁTTÉR

Somogyi Dorottya

Amióta csak megszületett a terv, a Liget Budapest program, pontosabban az új múzeumi negyed folyamatosan parázs viták kereszttüzében áll, és ezek mintha nem csillapodnának, noha időközben mind az öt Városligetbe tervezett új múzeum tervpályázatán eredményt hirdettek.


Az öt, az tulajdonképpen hat, tehát a múzeum negyed hat múzeum és öt épület, körülbelül 24 000 négyzetméter alapterületen, néhol elérve akár a 40 méteres magasságot. Mindez 2018-ig körülbelül 60-70 milliárd forintból, amit valószínűleg a költségvetés finanszíroz, mert egyelőre uniós források erre nincsenek.

A Néprajzi Múzeumot, a Fotómúzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot és a Magyar Zene Házát részben az Ötvenhatosok terén, részben a volt Hungexpo épületeinek helyén, a Várból elköltöztetendő Nemzeti Galériát és Ludwig Múzeumot pedig a lebontandó Petőfi Csarnok és a Hermina út közötti területen építenék fel.

Ellenzői szerint mindenekelőtt a helyszín a probléma: a sok új épület, a forgalom tönkreteszi a Városligetet, mint közparkot, mondják, és csökkenteni fogja a zöldfelületet is, miközben Budapesten sok olyan terület van, ahol a program megvalósítható lenne. Másrészt megkérdőjelezik a múzeumok egy területre csoportosításának hasznát, és különösen vitatják a Nemzeti Galériának a Várból való elköltöztetését. Az ellenzők között építészek, pártok, szakmai és civil szervezetek is vannak, Zugló önkormányzata pedig épp április 23-án döntötte el, hogy nem támogatja a projektet.

A támogatók szerint emblematikus épületekkel gazdagodik Budapest, és az, hogy a múzeum negyed a Városligetben kap helyet, külön vonzerőt jelent. A hivatalos számok szerint a beépítettség nem egészen 1 százalékkal nő a jelenlegihez képest, a zöldfelület pedig nemhogy csökken, de 5 százalékkal még gyarapodik is. A KPMG hatástanulmánya szerint a beruházás 10 éven belül megtérül.

A lezárt tervpályázatoktól vagy a városligeti építési szabályzattól függetlenül, hogy mi minden lesz a Ligetben, mikor, és hogy hogyan fog kinézni, azt most még csak találgatni lehet, és várhatóan ez év második felére dől el.

Ami biztos: 2015 végén elkezdik bontani az egykori Hungexpo irodaházakat és a Petőfi Csarnokot., a Liget Budapest projekt idei ütemezésére pedig csak 10.3 milliárd forint szerepel a parlamenthez április 21-én benyújtott, a 2015-ös költségvetési törvényt módosító javaslatban.

A kérdés tehát: Megújítja a Városligetet és egyedülálló turisztikai vonzerőt teremt Budapesten, vagy épp fordítva: túlépíti, tönkreteszi a főváros legnagyobb közparkját a Liget Budapest program? Lesz-e bármilyen haszna az új múzeumi negyednek?

Cikksorozatunk részeit baloldalon, illetve az alábbi linkeken találja.


Vélemények:

Baán László: Minden elemében többet és jobbat nyújt majd a Városliget
Várnai László, CivilZugló: Már mindenki mondja, hogy nem jó, tessék végre meghallani!
MUT: Mindent a maga helyén - A projekt felfüggesztését javasolják
Garay Klára: Maradjon meg közparknak a Városliget!
Építészfórum: Több ezer aláíró tiltakozott az új múzeumok ellen
Erick van Egeraat: Zöldfelületet a legnehezebb építeni
Puckó László: A Liget külföldön is jegyzett hellyé, új vonzerővé válhat
Nagy Béla: A Városligetből meg kell alkotni a XXI: század közparkját
Bardóczi Sándor: A Városligetet tehermentesíteni kell!
Vitaindító: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?

Háttér:
Városligeti Építési Szabályzat, rendelet, 2014 július
Városligeti Építési Szabályzat, részletes, letölthető térkép
KPMG hatástanulmány - a projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a gazdaságra

VS-összefoglalók:
Liget Budapest az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatának eredményhirdetése után
Liget Budapest, 2014 június

Liget Budapest: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN