Lekerült a napirendről a gyorshajtók elleni csodafegyver

Fotó: MTI/MTVA / Mészáros János

-

Pedig látványosan javítja a baleseti statisztikákat.


A közelmúltban munkába álltak a csúcstraffipaxok, amelyeket még az év elején rendelt meg a rendőrség. A készülékek megrendelésekor – idén januárban, nem hivatalos források szerint – felmerült, hogy a rendőrség bevezeti az úgynevezett átlagsebesség-mérést vagy szakaszsebesség-mérést (section contol) , amely a gyorshajtók számára jelentett volna nehezen kikerülhető csapdát. Az Országos Rendőr-főkapitányság azonban a Bukszával közölte: „A rendőrség nem tervezi az átlagsebesség-mérés bevezetését.”



Az átlagsebesség-mérés lényege, egy-egy autós sebességét két pont között méri az eltelt idő és a megtett kilométerek hányadosa alapján. Ha az eredmény túllépi az adott útszakaszra érvényes sebességhatárt, akkor büntetéssel számolhat az autós – még akkor is, ha „konkrétan” nem mérik be, hogy egy adott pillanatban átlépte a sebességhatárt.


A rendszer egyébként baleset-megelőzési szempontból igen impozáns eredményeket ért el külföldön. A hollandiai A13-as sztrádán a rendszer 2002-ben történt bevezetése után az autósok fél százaléka hajtott gyorsan, a balesetek száma pedig közel 50 százalékkal csökkent. Ausztriában, a Kaisermühlen autópálya-alagútban szintén jól szerepelt a rendszer: az átlagsebesség-mérés bevezetése előtt 85 m/h-val közlekedtek az autók, szemben a megengedett 80 km/h-val, a rendszer bevezetése után 73-75 km/h-ra lassultak az autók, ezzel párhuzamosan a sérülést okozó balesetek száma 33 százalékkal csökkent, a halálos áldozatot követelő karambolok száma pedig 50 százalékkal mérséklődött. Az átlagsebesség-mérésről szóló elemzések összességében arra jutottak, hogy a rendszer átlagosan 15 százalékos sebességcsökkenéshez vezet, a balesetszám pedig az adott útszakaszon 301-80 százalékkal csökken.