Lehet készülni a Clinton-Trump összecsapásra

Fotó: AFP / RHONA WISE

-

A szuperkedden egyszerre szavaztak 11 amerikai államban. Mostantól nehéz elképzelni, hogy lehet elvenni a jelöltséget Hillary Clintontól és Donald Trumptól.


Az előválasztások lassú rajtja után március elsején a szuperkeddnek nevezett nagyipari szavazáson élesbe fordult a jelöltállítás az Egyesült Államokban. Idén összesen 13 tagállamban mondtak véleményt a választók ezen a napon: Alabama, Alaszka, Arkansas, Colorado, Georgia, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia és Wyoming is szavazott. A legnagyobb zsákmány Texas volt, de összességében is rengeteg delegáltat lehetett szerezni. Annyit ugyan nem, hogy a szuperkedd végleg pontot tegyen az előválasztásokra, de annyit mindenképpen, hogy hatalmas előnyhöz juttasson két jelöltet: Hillary Clintont és Donald Trumpot. És hogy elvegyen minden reményt néhányuktól – ez főként az idén nagy mezőnnyel versenybe szálló republikánusokra érvényes, ahol John Kasich ohiói kormányzónak és Ben Carson sebészprofesszornak lassan le kell tennie a jelölti álmairól, a választók ugyanis már letettek róluk.



Bernie Sanders várakozáson felüli népszerűsége láttán Hillary Clinton eddig óvatosan ünnepelhette az előválasztási győzelmeit, a szuperkedden azonban nagyon határozottan átvette a vezetést a vermonti szenátor előtt. Sanders nyerni tudott ugyan otthon, Vermontban, valamint Oklahomában, Minnesotában és Coloradóban, de Clinton erre rátett Virginiával, Georgiával, Alabamával, Tennesse-vel, Texasszal, Arkansasszal és Massachussettsszel. És bár sok államban borítékolható volt a győzelem – Arkansasban például nem véletlenül volt kormányzó 12 hosszú éven át a férje, Bill Clinton –, és Sandersnek összejött egy meglepetésszerű győzelem is Oklahomában – a nap végén Clinton mégiscsak megnyert 11 államból hetet, sok helyen ráadásul hatalmas különbséggel – többek között a feketék szavazatainak köszönhetően. Alabamában 80 százalékos, Georgiában 72 százalékos, Virginiában 64 százalékos támogatottságnak örvendhetett.

A versenynek még nincs vége – a szuperkedden a demokrata elnökjelölt-aspiránsok a jelöltség megszerzéséhez szükséges támogatás legfeljebb valamivel több mint harmadát söpörhetik be – , de Hillary Clinton egyértelműen jelezte Bernie Sandersnek, hogy nála az előny. És egyelőre nehéz elképzelni, hogyan veszíthetné el ezt a versenyt.


Hillary Clinton


A szuperkedd másik nagy győztese Donald Trump volt, aki nem gyűjtötte be ugyan mind a 11 államot – bár a közvélemény-kutatások alapján még ez sem lett volna lehetetlen – de azért 11-ből 7 győzelem nem hangzik olyan rosszul. Georgia, Alabama, Tennessee, Massachussetts, Vermont, Arkansas, Virginia is Trumpra szavazott. Ted Cruz texasi szenátor két államban nyert – Oklahomában és Texasban –, Marco Rubio floridai szenátor pedig behúzta Minnesotát. Ha azt vesszük, hogy a Republikánus Pártban Rubióban látták minden reményüket arra, hogy Trumpot kiüssék valahogyan a versenyből, ez meglehetősen elkeserítő közeljövőt vetít előre a konzervatív oldalnak.

A szuperkedd tehát mindenekelőtt Trumpnak adott lehetőséget, hogy újra elmondja a szlogenjét – „Ismét naggyá tesszük Amerikát!” –, a Republikánus Pártnak pedig egyre inkább számolnia kell azzal a forgatókönyvvel, hogy az ingatlanmágnás mögé kell felsorakoznia a novemberi elnökválasztás előtt.


Donald Trump és Chris Christie


A republikánusok legjobb esélye mostantól Ted Cruz, aki képes egyáltalán előválasztást nyerni, a jelentős számú delegálttal rendelkező Texas ebből a szempontból különösen fontos zsákmánynak számít, a texasi kormányzó pedig hozta is a kötelezőt. Még mindig távol van attól, hogy ő legyen az elnökjelölti verseny esélyese, de egyre inkább úgy tűnik, hogy végül ő marad Trump legfőbb ellenfele.