Lehet, hogy újra kell tanulnunk a második világháború történetét

Forrás: Wikipedia

-

Nyugaton úgy tanultuk, hogy a világháború 1939-ben, Lengyelország megtámadásával kezdődött, de újabban egyre elterjedtebb az a nézet, hogy két évvel korábban, a Kína elleni japán invázióval.


Több tekintélyes külföldi történész is egyetért abban, hogy a nyugati világban elterjedttel szemben, a II. világháború nem 1939-ben Lengyelországban, hanem 1937. július 7-én, Kínában kezdődött. A kérdés a kelet-kínai Csinanban tartott 22. Történész Világkongresszuson (ICHS) központi vitatéma volt.

A világkongresszus főtitkára, Robert Frank egyike azoknak, akik szerint a Kína és Japán közötti totális háború megindítása egyben a világháború kezdetét is jelentette. Frank a Hszinhua hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az európaiakat, a franciákat meglepetésszerűen éri a felvetés, hiszen nem szoktak hozzá az 1937-es dátumhoz. „Mi azonban szeretnénk megtörni a klasszikus Európa-központú kronológiát, megmutatva a globális háború globális történelmét” – jegyezte meg.

Hasonló véleményen van Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem professzora is, aki Az elfelejtett szövetséges: Kína 2. világháborúja, 1937-1945 címmel jelentette meg könyvét, amely a The Economist és a Financial Times szerint is az év könyve lett. A Párizsban idén áprilisban kiadott 1937-1947 világháború című kötetben, amely 40 történész tanulmányát foglalta össze, az egyik fejezet azt a címet kapta: A háború Ázsiában kezdődött.

Frank szerint az, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja lett a világszervezet megalakulásakor, a nemzetközi közösség elismerését fejezte ki Kína világháborús szerepével kapcsolatban. A háború alatt az amerikaiak is szövetségesnek tekintették Kínát – illetve a Csang Kaj sek által vezetett köztársaságiakat –, és fegyverszállításokkal támogatták őket.


Japán katona pózol a nankingi mészárlás áldozataival


Vámos Péter történész, sinológus, aki szintén jelen volt a csaknem egy hetes rendezvényen az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, miközben a győzelem napja Európában május 9-e, Berlin elfoglalásának évfordulója, „az, hogy most szeptember 3-án Pekingben nagyszabású katonai parádét rendeznek, vélhetően segít majd tudatosítani: Kelet-Ázsiában a háború végét szeptember 2., Japán kapitulációja jelentette”.

Vámos szerint az esemény és a hozzá kapcsolódó hazafias kampány többek között azért fontos Kína számára, mert a japán-kínai vetélkedés egyik frontja napjainkban éppen a háború emlékezete. „Miközben a japán politika igyekszik kisebbíteni a japánok által elkövetett szörnyűségeket, Kínában azt hangsúlyozzák, hogy a sok-sok millió kínai áldozatot követelő honvédő háború egymillió japán katonát kötött le kínai földön, ezért a japán erők csak korlátozott mértékben tudtak tovább hódítani Délkelet-Ázsia felé. Így a kínai nép nemcsak a saját földjét védte, hanem a japán terjeszkedést is megakadályozta” – fogalmazott.


Mindazonáltal a történészek egy másik része úgy véli, hogy a japán erők által 1937. július 7-én, a Marco Polo hídnál provokált incidenssel indított, az ország elfoglalását célzó totális háború, a Japán Birodalom és Kína fegyveres konfliktusa a világháború előzményének tekintendő ugyan, de jellegét tekintve helyi háború (a nyugati történetírás második japán-kínai háború néven tartja számon a konfliktust).

A Történész Világkongresszuson több mint 90 országból mintegy 2600-an vettek részt, Magyarországról eljött még Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, valamint Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője is. A Santung tartományi Csinanban a hétvégén döntöttek arról, hogy következő találkozójukat 2020-ban a lengyelországi Poznanban tartják.


A japán megszállás kiterjedése 1940-ben