"Lehet, hogy télen útirányt váltanak, és még többen jönnek felénk"

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint Európát felkészületlenül érte a bevándorlók magas száma, a schengeni rendszert pedig nem ennyi emberre tervezték. Milliók jöhetnek még.


Alábecsülte Európa a menekülteket?

Európa nem készült fel erre a menekültáradatra, annak ellenére, hogy talán sosem volt még ennyi válsággóc szerte a világban. Elsősorban az arab tavasz egy olyan menekülthullámot indított be 2011-től kezdve, ami alapján várható volt, hogy ezeknek az embereknek egy része Európa felé veszi az irányt.

Ez a rész rengeteg embert jelent. Menekülthullám vagy népvándorlás?

Megfogalmazás kérdése. Ekkora migrációs hullámot már-már népvándorlásnak lehet nevezni. Az elmúlt két évben olyan szinten sokszorozódott meg az Európába érkező menekültek száma, amely nyomásra a kontinens egyszerűen nem volt felkészülve.

Csak úgy repkednek a milliók, tízmilliók. De lehet tudni, hogy nagyjából hányan menekülnek?

Nagyon nehéz konkrét számokat mondani. Vannak a hivatalosan regisztrált menedékkérők, a hivatalosan regisztrált határátlépők és a zöldhatáron át érkezők, akikről a hatóságok nem szereznek tudomást – róluk legfeljebb csak becsléseink lehetnek. De az beszédes, hogy a fő célország, Németország tavaly 200 ezer menekültet regisztrált, míg idén 800 ezret várnak, vagy ennél is többet.

Akkor a milliós nagyságrend megállja a helyét?

Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, de – figyelembe véve, hogy a közel-keleti térség és Törökország menekülttáborai is tele vannak – biztos, hogy milliós nagyságrendről van szó.



Kérdés, hogy az unió intézményrendszere elbír-e ekkora tömeggel.

Azt gondolom, az már bebizonyosodott, hogy azt a menekültügyi rendszert, amely az Európai Unióban az amszterdami szerződés óta nemzetek felett szabályozott, illetve a schengeni rendszert egy olyan átlagos méretű migrációra találták ki, amelyen az elmúlt években már túl vagyunk. Ezt a menekültügyi nyomást, amelynek elsősorban a schengeni övezet külső tagállamai – főleg Görögország, Olaszország és Magyarország – vannak kitéve, ez a rendszer nagyon nehezen tudja kezelni. Nem véletlenül követelik uniós vezetők a Dublin III. rendelet megváltoztatását, illetve az egész schengeni rendszer felülvizsgálatát.

Mi lesz a helyzet, ha szétosztják a kvótákat? Mi tart majd egy Németországba vágyó menekültet mondjuk Litvániában, ha oda kapta a besorolását?

Az egész kvótarendszernek ez a fő kérdése. Az elgondolás alapvetően logikus: a beléptető tagállamok viselik a legnagyobb terhet, így az ő nehézségeiket kell enyhíteni. Olaszország április óta azt kéri az EU-tól, hogy a szolidaritás alapján vállaljon részt ebből a menekültügyi nyomásból. Erre jött létre a kvótarendszer ötlete. Egy algoritmus alapján, nézve az adott ország fejlettségét és az oda bevándorlók számát, az ország befogadóképességét, számolják ki, hova hányan kerülnek. A példában említett balti országok tipikusan nem célországok, inkább Németországba, Franciaországba, Nagy-Britanniába és a skandináv államokban szeretnének menni.

Úgynevezett történelmi okokból?

Tény, hogy a migráció nem mostanában kezdődött, sokaknak él családtagja az említett országokban, érthető lépés, hogy abba az országba mennek, amelyikről van információjuk. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a kvótarendszer megvalósulása esetén mi lesz azokkal, akik nem a célországukban kapnak helyet.



Európában eddig főleg a koszovóiak kértek menedékjogot. A mostani bevándorlási hullám bátorítja vagy eltántorítja őket?

A koszovóiak célországa Németország. Angela Merkel viszont világosan fogalmazott: a háborús övezetből érkezőket befogadják, a gazdasági okokból menekülőket – ilyenek a koszovóiak és a többi balkáni országból érkezők – viszont hazaküldik.

Nem egységes annak megítélése, hogy az a szír, aki egy török menekülttáborból jön, biztonsági vagy gazdasági okokból érkezik az unióba.

Nem egységes, nem is lehet az, a menekültügyi eljárásból fakadóan. Mindenkinél személyre szabottan bírálják el a menekültügyi kérelmet, aminek fontos eleme, hogy a kérelmet beadó személy elmondja a saját történetét, saját érveit, hogy őt miért illeti meg a genfi egyezmény alapján az oltalmazott vagy menekült státusz.

Törvényszerűen lassú eljárás ez? Mert a Magyarországra érkezők ezt nem nagyon várják végig.

Valóban eltarthat több hétig, olykor több hónapig. Ez egy eljárás, meghallgatásokkal. Nincsenek könnyű helyzetben a hatóságok, mert rengetegen érkeznek papírok nélkül.

Jobban megéri illegálisan bejönni?

Aki a szír hadsereg vagy az Iszlám Állam elől menekül, annak egyszerűen nincs módja, hogy papírokat szerezzen. Más kérdés, hogy sokan azért próbálnak útlevél nélkül eljutni a célországig, mert a Dublin III. rendelet szerint mindenkit oda toloncolnak vissza, ahol regisztrálták. Aki papírok nélkül elér Németországig, azt nem küldik el, akit Bulgáriában vesznek nyilvántartásba, azt az egész unióból oda viszik vissza.


Miért ekkora sláger Németország?

Nekik elég nagy a tapasztalatuk a menekültek befogadásában, erős a szociális juttatások rendszere, és tudható, hogy munkaerőhiány van, tehát egy képzett menekült jó eséllyel találhat ott munkát és jobb életet.

Van bármi, ami lassíthatja a menekülthullámot?

Szíriából még sokan nem indultak el, de a szub-szaharai térségben is állandó instabilitás van, onnan is számítunk menekültekre. A mostani tömeget látva van esély rá, hogy még többen indulnak el. Várhatóan a tél lassítja a folyamatot, amikor a Földközi-tengeri útvonal veszélyessé válik. Persze lehet, hogy a menekültek csak útirányt váltanak, és a Nyugat-Balkánon, majd Magyarországon át jönnek többen.