Lehet-e menekült, aki Szerbiából jön?

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Ha lebombázzák a házadat, menekülsz, amíg biztonságba nem jutsz. Ha viszont nincs veszély, és mégis továbbmész, már bevándorló leszel – mondja a kormány. Az már az EU-nak sem tetszik, hogy a migránsok ki akarják választani a célországot, de a dolog mégsem fekete-fehér.


Aki a magyar határt délről általában átlépi, az már gazdasági bevándorló, ezek az emberek már nem az életüket mentik, hanem egy jobb élet reményében kelnek útra

– ezt éppen Tuzson Bence, a Fidesz szóvivője mondta, de akárkinek a szavai is lehetnének a kormányból vagy a kormánypártból, mindkettőnek ez a régóta hangoztatott hivatalos álláspontja.


A kormány logikája szerint így jelentősen leegyszerűsödik a menekültek és gazdasági bevándorlók megkülönböztetése. Orbán Viktor egy TV2-nek adott interjúban maga is egyértelművé tette: „Ha valaki azt állítja magáról, hogy menekült, és nem adta be Szerbiában a menedékkérelmét, akkor el fogják utasítani.”

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a menedéket kérőket már a határon nyilvántartásba veszik, és aki nem kapja meg a menekültstátuszt, azt visszaküldik abba az országba, ahonnan jött. Azaz 99 százalékban Szerbiába, amelyet a kormány egy rendeletben biztonságos országnak minősített. A miniszterelnök arra számít, hogy magas lesz a visszautasított kérelmek aránya, és alighanem nem téved ebben. Más kérdés, hogy Szerbia hétfő este már jelezte, esze ágában sincs engedni, hogy Magyarország visszatoloncolja hozzájuk a menekülteket, sőt, egy államtitkár már a hadsereget is belengette ennek megakadályozására.



Előbb tisztázzuk, meddig megy valaki az életéért

Többen azonban nem értenek egyet már azzal a gondolatmenettel sem, hogy egy menekültből automatikusan gazdasági bevándorló lesz csak azért, mert Szerbiából érkezik Magyarországra.

„Hiába nincs háború Szerbiában vagy Macedóniában, ott egy menedékkérő nem számíthat emberséges bánásmódra, emberhez méltó életre, mert nincs működő menekültügyi rendszer” – mondja Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Sik Endre, a Tárki vezető elemzője szerint a gazdasági bevándorlózás irigységet gerjeszt az emberekben, a kormánynak pedig kapóra jött a menekültügy, amely egyrészt tálcán kínálja a bűnbakot a társadalom számára, másrészt felmentést ad minden szociális kiadás alól.

Tóth Judit jogász, migrációs szakértő úgy véli, a gazdasági bevándorló kifejezés használatával a kormány egyszerűen másra akarja tolni a felelősséget, ráadásul az alapos menekültügyi eljárást is megspórolják ezzel, hiszen így nem kell kivizsgálni, ki, miért és honnan jött.


Ránézésre egy menekülőre sem lehet azt mondani, hogy gazdasági bevándorló. Akikre valóban igaz, hogy gazdasági célok lebegnek a szemük előtt, azok a letelepedési kötvényt vásárlók.

Az viszont valóban igaz, hogy a menekültek a jobb élet reményében mennek tovább, mert szeretnék megválasztani, hol kérnek védelmet. Ezt a jogukat vitatják az EU-ban is, ezért akarnak egységes menedékjogi térséget – mondja Tóth Judit.


Annak, hogy a legtöbb menekült Németországot célozza meg, több oka is van, de a legfontosabb, hogy a németeknél „emberséges bánásmód várja az embereket” – magyarázza Somogyvári Zoltán.

„Ami Röszkén volt az elmúlt napokban, az kimeríti az embertelen bánásmódot, hiszen gyermekeknek kell a szabad ég alatt, az éjjeli hidegben éjszakázniuk, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségen pedig ketrecekben tartanak összezsúfolva embereket, és a WC-hez, ivóvízhez való szabad hozzáférésüket is korlátozzák. Amúgy is, a magyarországi táborok rossz állapotban vannak, túlzsúfoltak, sok esetben embertelen körülmények között élnek a menedékkérők.

Ennek alapján még az is fölmerül, hogy Magyarország biztonságos ország-e a kérelmezők számára. ”Ha mi sem vagyunk azok, milyen jogi és morális alapon mondjuk a nálunk is kevésbé felkészült országoknak, hogy tessék, visszaküldjük az embereket, ott is kiváló lehetőségek vannak” - mondja Tóth Judit.


Tóth Judit migrációkutató


Igaz ugyan, hogy a menekültnek az unió álláspontja szerint nincs joga szabadon megválasztani, hol akar menedékjogot kérni, és köteles azt a számára legközelebbi országban megtenni, valamennyi mozgástere viszont mégis van, csakhogy erről a migránsok nagy többsége szinte semmit nem tud.

„Senki nem vette a fáradságot, hogy nyugodt körülmények között elmagyarázzák nekik a lehetőségeket. Az egyik verzió, hogy továbbmegy, majd azt mondják, hiába jött, visszaküldik oda, ahol belépett az unióba. A másik verzió, hogy itt marad, elbírálják a kérelmét, utána menekültként nagyobb szabadsága van mozogni, kérheti áttelepítését egy másik tagállamba, vagy átmehet dolgozni, tanulni egy másik országba. A jogszerűen itt tartózkodókra is vonatkoznak ugyanis a nyitott határok.”

Tóth hozzátette, azzal, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba, elfogadta annak alapjogi chartáját is, amely kimondja, hogy a menekülteknek joguk van a menedékhez, védelemhez, nem csak kereshetik azt.


röszke; menekültek; gyűjtőpont


Biztonságos?

Szerbia azonban nem tagja az uniónak, ezért is volt szüksége a magyar kormánynak arra, hogy egy rendelettel ún. biztonságos harmadik országnak minősítse. A nemzetközi jogrend szerint ugyanis, ha valaki belép az EU-ba, csak akkor lehet az unión kívüli országba visszaküldeni, ha az adott országot biztonságosnak tartják.


Szerbiát azonban nemcsak a Helsinki Bizottság, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, Németország és Ausztria, valamint egy korábbi állásfoglalása alapján a magyar Kúria sem tekinti biztonságos helynek. Somogyvári Zoltán szerint


nonszensz, hogy bárkit is visszaküldjenek Szerbiába, aki nem akar oda önként visszatérni.

Szerbiában az utóbbi években a több ezer menedékkérő közül mindössze egy maroknyi embert ismertek el menekültként. Fennáll a veszély, hogy akit oda visszaküldenek, azt továbbtoloncolják Macedóniába, onnan Görögországba, majd Törökországba, és a végén kiköthet akár Szíriában is, ahonnan elmenekült” – mondja Somogyvári Zoltán.

„Minél több embert küld vissza Magyarország Szerbiába, annál kevésbé lesz a szerb menekültügyi rendszer biztonságos. A magyar kormány tehát közvetlenül rontja le ezt a rendszert azzal, hogy még több ember befogadására kényszeríti a szerb hatóságokat, amelyek már most sem tudják emberhez méltó módon befogadni a legtöbb menedékkérőt” – fejtegeti a Helsinki Bizottság munkatársa.


röszke; menekülttábor; gyűjtőtábor; szerb-magyar határ; menekültek;


A bírón is múlik

Keddtől új szabályok vonatkoznak a menedékkérőkre, többek között büntethetővé válik az illegális határátlépés, a menedékkérelmeket gyorsított eljárásban bírálják el, a legfeljebb 14 napos határidőben pedig már a bírósági döntés is benne van. Somogyvári szerint szerint így nagyon kevés az idő a fellebbezésre, az egyéni elbírálás garanciái hiányoznak az eljárásból, hiszen a bíróságoknak nem kell meghallgatniuk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által elutasított menedékkérőket.


Somogyvári szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy a bírók a Kúria és az ENSZ álláspontját vagy a kormányrendeletet veszik majd alapul annak megítélésekor, hogy biztonságos ország-e Szerbia. A szakértő az eddigi tapasztalatok alapján azt mondja, a bírótól függően még ugyanazon a bíróságon belül is különböző döntések születhetnek.


Somogyvári egyetért Tóth Judittal abban, hogy lassan Magyarország sem számít biztonságos országnak, és ez immár nem csak a hazai jogvédőkben vetődik fel. Egy osztrák bíróság hétfőn azért nem küldött vissza egy menekült nőt és gyermekét Magyarországra, mert ítélete szerint „jelenleg már nem áll fenn az a jogi vélelem, miszerint Magyarország biztonságos ország a menekültek számára”. Az osztrák belügy vizsgálja az egyedi döntést. Mint megírtuk, hasonló ítéletek már korábban Németországban is születtek.