Lefejezős videó volt a telefonján, tuti terrorista. Vagy nem

Fotó: AFP / UYGAR ONDER SIMSEK

-

Mit jelenthet, ha egy szíriai menekült telefonján lefejezős videót találnak? Előre lelőjük a poént: a szakértők szerint bármit, úgyhogy szimpátiától függően értelmezhető a jelenség. Az azonban mutathat valamit, hogy a rendőrség egyelőre semmiféle eljárást, nyomozást nem indított ilyen ügyben.


Tudósítások sorozatában dolgozza fel az állami hírcsatorna a menekültek eldobált telefonjainak tartalmát, emellett a Magyar Idők kormányközeli napilap is rendszeresen ír az ügyről. Beszámoltak arról, hogy pornográf felvételeket találtak a készülékeken, hogy lefejezős videókat, iszlamista propagandát illetve fegyverrel pózoló gyerekekről készült kisfilmeket tároltak ezeken a tulajdonosaik.


A Híradó, illetve a Híradó riportja nyomán megjelenő cikkek egy része telefonokról beszél, de mint a tudósításból kiderül: az arcát és nevét nem vállaló, a hatóságoknak segítő volt civil önkéntes egyetlen olyan készüléket talált, amelyen az Iszlám Államhoz köthető videók, illetve vallási propagandaanyagok is voltak.


A nyilatkozó férfi a riportban arról beszél, hogy a menekültek az embercsempészek által használt útvonalon közlekedtek, GPS-szel jutottak el a határhoz, ahol a túloldalon, egy benzinkútnál már vártak rájuk az embercsempészek, katonai kiképzést kaphattak, mert katonáknál szokásos védelmi - rombusz - alakzatban ültek le, a telefonon 1300 felvétel volt.

Az M1 által megkérdezett biztonsági szakértő azt mondja, ebből leszűrhető, hogy a telefon tulajdonosa biztosan szimpatizál a radikális nézetekkel, a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese pedig azt nyilatkozta, hogy a radikális felvételek ajánlólevélként szolgálhatnak terrorszervezetekhez.

Hárdi Lilla pszichiáter, a Magyarországra érkező, kínzást vagy más súlyos traumát átélt menedékkérők kezelésével foglalkozó Cordelia alapítvány orvos igazgatója a VS-nek azt mondta, jelentheti ezt, de éppen az ellenkezőjét is: hogy azért hozza magával ezeket valaki telefonon, mert ezzel gondolja bizonyítani, hogy mi folyik ott, ahonnan elmenekült.

Az alapítványnál ugyanis láttak már példát erre, ha nem is nevezhető gyakorinak. Hárdi Lilla szerint egyéni vizsgálat, személyes találkozás nélkül sem negatívan, sem pozitívan nem lehet megítélni, hogy mi motiválhatta a telefon gazdáját, így

jobb híján mindenkinek a saját beállítódottsága, véleménye dönt arról, hogyan ítéli ezt meg.

szét is verhetné

Krasznay Csaba, IT-biztonsági szakember tapasztalata, hogy a legtöbb esetben nem iszlám radikalizáció, hanem a fiatalokra jellemző szenzációhajhászás, a durva tartalmak megnézése és megosztása állhat az okostelefonokon tárolt lefejezős videók mögött. Ugyanilyen tartalom lehetne rengeteg magyar telefonon is, mondja.

Bencsáth Boldizsár, a BME CrySyS kiberbiztonsági labor kutatója felhívja a figyelmet arra is, fontos, hogy milyen alkalmazással néz meg valaki egy videót, mert adott esetben az egy ideiglenes mappába kerülhet kattintás után. Vagyis az egyszer megnézett videó fizikailag megjelenik a telefonon, mintha le lenne rá töltve.


Külső szemlélőként nehéz megmondani, hogy azért van-e a telefonján lefejezős videó, mert szimpatizál a terroristákkal, vagy csak megnézte a híreket

- mondja Bencsáth Boldizsár. Azt, hogy gyanakodni kell-e a talált nyomok alapján, a környezet határozza meg, hogy amúgy mit lehet tudni az illetőről., mondja.

„Nem lehet azt mondani, hogy mindenki terrorista lenne, aki eldobja a telefonját, de ebből nem következik az sem, hogy a terrorista annyira megfontolt lenne minden esetben, hogy nem hagy hátra nyomokat” - véli Bencsáth Boldizsár. „Lehet, hogy 20 esetben odafigyel a biztonságra, a 21.-et azonban elrontja” - mondja.

Ha valaki semmilyen nyomot nem akar maga után hagyni, a telefon törlése, illetve a gyári beállítások visszaállítása mellett szét is verhetné a telefont, kettévágva a sim-kártyát is. Ha ezt nem teszi, akkor mindenféle törlés után néha még lehet kinyerni adatokat a készülékből.


Krasznay Csaba is úgy véli, egy-egy ilyen videóból vagy képből nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Ahhoz, hogy ebből komoly bizonyíték legyen, a rendőrségnek mást is kell találnia. A szolgáltatók támogatásával és egyéb bizonyítékokkal azt is ki lehet deríteni, a tulajdonos töltötte-e le az adott videót a telefonra, vagy manipulálták azt.

Amit egyébként nem is annyira nehéz megtenni. A telefont ugyan be lehet védeni jelszóval vagy pin kóddal, ami segít abban, hogy avatatlanok ne férjenek hozzá, de a megfelelő eszközökkel, megoldásokkal ezt ki lehet kerülni. Így a hatóságokat is félre lehet vezetni: ha valaki fel tud törni egy telefont, könnyen tudja manipulálni. Lehet például olyan információ a telefonon, ami arra utal, hogy valamelyik ország támogatásával utaztatják az embereket. De egy elhagyott telefonban könnyű babrálni a naptárral, beleírni kitalált találkozókat ismert emberekkel. Szándékosan be lehet lépni egy dzsihádista fórumra is és oda kommentelni.

Ugyanígy le lehet tölteni videókat is a tulajdonos nevében. A letöltés idejét is meg lehet hamisítani. Egy teljes történetet azonban nehéz hazudni, egy hamis telefont - és így személyiséget - felépíteni vagy egy normális telefont manipulálni nem egyszerű, de nem is lehetetlen - mondja Bencsáth.


Arról csak találgatni lehet, miért dobják el a menekültek a telefonjukat. A két szakértő más-más elképzeléssel állt elő.

Bencsáth szerint indok lehet az is, hogy itt nem működik a szír sim-kártya és egyszerűbb egy újat venni mint a feloldással szöszölni, vagy azt gyanítja a tulajdonos, hogy kémprogram van a telefonon, esetleg megbuherálták. Bár nem túl izgalmas opció, az is lehet, hogy egyszerűen csak elhagyják a készüléket. A telefonszámokat, híváslistát, sms-eket, jegyzeteket tartalmazó telefon eldobása után teljesen új identitást is fel lehet építeni, de ehhez az kell, hogy a régi életéből semmivel ne kerüljön semmilyen kapcsolatba. Bencsáth azt nem hiszi, hogy a teljes szakítás az előző személyiséggel tömeges lenne. Szerinte egy menekültnek nincs értelme eldobni a mobilját.

Krasznay Csaba azt mondta, egy androidos telefon lényegében minden lépését végig lehet követni, hónapokra visszamenőleg is. A követés kivédése lehet ugyan az egyik oka a telefonok eldobálásának, de miután annyian jönnek, hogy nincs értelme a menekülteket tömegesen követni, a szakember nem feltételezi, hogy ez állna a jelenség mögött. Az sem világos, hogy pontosan mennyi telefont dobnak el tulajdonosaik, elképzelhető, hogy egy pánikkeltő pletyka miatt is igyekeznek megszabadulni azoktól.

Egy telefon alapján sok mindent ki lehet deríteni a tulajdonosáról: benne vannak a kapcsolódó telefonszámok, látszik, kit ismer, kikkel és mikor kommunikál, a jegyzetekből, fényképekből sok személyes adatot lehet nyerni. De vissza lehet követni a netes aktivitását is, különböző felhasználói azonosítóit is, adott esetben azt is, hogy egy dzsihádista fórumban mit és kivel beszélgetett - mondja Bencsáth Balázs.

A TEK vizsgálja a telefonokokat. A rendőrség viszont mindeddig semmilyen eljárást nem indított, az ORFK kommunikációs osztályával folytatott levelezést teljes terjedelmében közöljük:


- A menekültek szétdobált telefonjain találtak-e olyan adatot, videót, amely alapján eljárást indítottak? Ha igen, hány telefont vizsgáltak, hány eljárás indult és milyen gyanúval?
- Nem.

információs háború

Hogy fotók, vagy akár a közösségi médiában és a sajtóban is terjedő információk mennyire megtévesztők lehetnek ilyen felfokozott hangulatban, arra jó példa az egy hónappal ezelőtt IS-harcosként bemutatott férfi esete.


Szeptember 8-án a Magyar Idők cikke alapján az M1 Híradó is bemutatta az "Iszlám terroristák érkeztek Európába?" című anyagában azt a fotómontázst, amelyen egy Szíriából menekült férfi látható - az egyik oldalon fegyverrel, a másikon állítólag menekültként.



A kép szeptember 3-án a bukkant fel a közösségi médiában, először a Facebookon, ahol a megosztott képhez a közzétevő azt a feliratot fűzte, hogy "Emlékeznek erre a srácra? Az ISIS fotóin pózolt tavaly - most 'menekült' ". A bejegyzést több mint 74 ezren osztották meg, és csak az eredetihez több mint 2700-an fűztek javarészt menekültellenes megjegyzést, mielőtt a közzétevő bocsánatot kért, és felfüggesztette a fiókját.


Kiderült ugyanis, hogy a fotót eredetileg a The Atlantic portál közölte a menekülőkről készített cikkében, ahol meg is írták, hogy a 30 éves férfi a felkelők korábbi parancsnoka, Aleppóból. Laith Al Saleh a Szabad Szíriai Hadsereg parancsnoka volt, és egyaránt harcolt Aszad, az al-Kaida és az Iszlám Állam ellen is.

Mint az interjúból kiderült, a férfi kapott katonai kiképzést, ahogy a már korábban Hollandiába menekült, ugyancsak a felkelők között harcoló unokatestvére, és ahogy általában valamennyi fegyveres csoport tagja, legyen az iszlámista vagy az iszlámisták elleni harcoló.