Lázárral is üzleteltek korábban az adócsalással vádolt testvérek

Fotó: iStockphoto / Attila Gimesi

-

Adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat H. Endrével és testvérével, H. Jánossal, valamint hét további társukkal szemben. A két férfi a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzattal, és Portik Tamással is üzletelt korábban.


A vádirat lényege szerint H. Endre I. rendű és H. János II. rendű vádlottak 2009. évben elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő két - főleg médiareklámokkal, valamint internetes oldalak üzemeltetésével foglalkozó - gazdasági társaság tevékenysége után fizetendő általános forgalmi adót (ÁFA) fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentik.

A cég egyébként a médiapiacon a 2000-es évek fordulóján nagyon agresszív terjeszkedésbe kezdett Generál Média volt, amely 2010-ben Hódmezővásárhelyen megvásárolt egy iskolaépületet is. Az akkor Lázár János vezette önkormányzat az üzletből egy fillér készpénzt nem látott soha, a Generál Média bannerekkel és más webes hirdetésekkel fizetett. Lázár János akkor előnyösnek nevezte az üzletet.

H. Endre és H. Tamás akkoriban üzleti tárgyalásain szerették azt is hangoztatni, hogy Portik Tamáshoz is jó viszony fűzi őket.


Strómanok

Az ügyészség vizsgálata szerint a médiacég után fizetendő forgalmi adóteher csökkentése érdekében a „vádlottak két másik, színlelt vállalkozói tevékenységet végző cégtől fiktív számlákat fogadtak be egyebek mellett weboldalak készítése, fejlesztése, karbantartása, valamint piackutatás címén, majd a valótlan tartalmú számlákat szerepeltették a könyveléseikben, valamint az adóbevallásaikban”.


A színlelt tevékenység leplezése érdekében H. Endre I. rendű vádlott a vád szerint a valótlan tartalmú számlákon feltüntetett összegeket látszólagos pénzügyi teljesítésként átutaltatta a fiktív számlákat kiállító két cég bankszámláira, majd ezen összegeket a stróman ügyvezetők készpénzben felvették és visszajuttatták a vádlotthoz.

Fenti cselekményükkel „az I. rendű ás II. rendű vádlottak – utóbbi mint bűnsegéd – 2009 októbere és 2011 szeptembere között összesen több mint 1,3 milliárd forint összegű fiktív számlát fogadtak be a két cégtől, és ezzel mintegy 260 millió forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek”.

Az ügy további vádlottjai között szerepel a fiktív számlákat kibocsátó cégek tényleges irányítója, azok stróman ügyvezetői, valamint egy közvetítő személy.

A más bűncselekmények mellett vád tárgyát képező, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettének törvény szerinti büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.