Lázárék egy év háborúzás után békülhetnek Norvégiával

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

-

A norvég alapok körüli konfliktusról tárgyalnak a magyar és a norvég kormány képviselői Brüsszelben június 23-án. A tárgyalásokat a norvég fél kezdeményezte egy május végi levélben. Ha a találkozó sikeres lesz, következő körben a két ország vezető politikusai is asztalhoz ülnek.


Úgy tűnik, Magyarország és Norvégia rendezni szeretné azt a konfliktust, amely a norvég alapok miatt robbant ki tavaly tavasszal. Legalábbis erre utal, hogy a két kormány képviselői a vitás ügyek rendezéséről tárgyalnak két hét múlva Brüsszelben.

A tárgyalásokat májusban kezdték előkészíteni. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint Vidar Helgesen, az EU-ügyekkel foglalkozó norvég miniszter május 26-án levelet írt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Helgesen javaslatot tett arra, hogy egy szakmai, felső vezetői szintű találkozón a két ország tekintse át az együttműködési kérdéseket.


Lázár odaküldi egyik emberét

A június 23-i találkozón a magyar kormányt mások mellett Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára képviseli.


A találkozón várhatóan az EGT és Norvég Finanszírozási alapok 2009-től 2014-ig tartó időszakára vonatkozóan Magyarország számára rendelkezésre bocsátott, azonban a vitás kérdések miatt 2014. május 9-én felfüggesztett támogatással kapcsolatos helyzet rendezéséről, és a továbblépés lehetőségeiről lesz szó

- írta a VS.hu-nak a Miniszterelnökség.


A tárca szerint a találkozó célja „áttekinteni a rendelkezésre álló forrásokat, illetve azok lehetséges felhasználási területeit, továbbá a megállapodáshoz szükséges teendőket”. Az egyeztetés eredményétől függ, hogy a későbbiekben a két kormány politikai vezetői is tárgyalóasztalhoz ülnek-e.

Néhány nappal a norvég miniszter májusi, találkozót kezdeményező levele után derült ki, hogy az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul amiatt, hogy a norvég alapokról döntő konzorcium egyik tagjának (Kárpátok Alapítvány – Magyarország) felfüggesztették az adószámát.

Május végén derült ki az is, hogy egy londoni székhelyű könyvvizsgáló cég megállapította: a norvég alap pénzeit kezelő konzorcium szabályosan használta fel a pénzeket. A PKF Littlejohn nevű céget tavaly ősszel bízta meg Norvégia a magyarországi alapkezelő átvilágításával.


Lázár levelével indult

A magyar kormány néhány nappal a tavaly tavaszi parlamenti választás után, április 9-én ment neki a norvég alapnak. Lázár János a norvég kormánynak írt levelében azt írta: belpolitikai beavatkozásnak tekinthető, hogy egy LMP-hez kötődő alapítványon keresztül fizetik ki a civil társadalom fejlesztésére szánt pénzeket. Az Ökotárs cáfolta, hogy bármi köze lenne az LMP-hez.

A két kormány közti vita annyira elfajult, hogy Norvégia tavaly májusban leállította a norvég támogatást. Ezzel az akkori sajtóhírek szerint 43 milliárd forint ragadt be.

Nagy sajtóvisszhangot váltott ki, hogy tavaly szeptemberben rendőrök jelentek meg az Ökotársnál, ahol iratokat, laptopokat foglaltak le. Móra Veronikát, az Ökotárs vezetőjét bevitték a rendőrök. Az intézkedés komoly felháborodást váltott ki az ellenzéki pártok, civil szervezetek körében.

Az Ökotársnál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálódott, hűtlen kezelés, költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás gyanújára bukkant, és tavaly novemberben feljelentést tett.


Norvégia budapesti nagykövete, Tove Skarstei novemberben azt mondta: nem tartják hitelesnek a Kehi jelentését. A nagykövet szerint felvetették, hogy a két kormány illetékesei találkozzanak egymással, de ezt Lázár akkor elutasította.

A norvég alapok alatt két alapot kell érteni, az egyiket Norvégia egyedül finanszírozza, a másikat pedig Liechtensteinnel és Izlanddal együtt. A három ország 1994-ben abban egyezett meg az EU-val, hogy beléphetnek az unió belső piacára, viszonzásképp pedig részt vállalnak az európai pénzügyi támogatásokból. Ennek keretében támogatják a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott államokat is.