Lázár szerint a multik miatt blokkolja az EU a paksi bővítést

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

Az uniós nagyvállalatok részt akarnak venni a paksi atomerőmű 12 milliárd eurós bővítési munkáiban. Lázár János ezzel magyarázta, hogy az Európai Bizottság miért indított eljárást az atomerőmű bővítése miatt. A politikus nehezményezte azt is, hogy a Bizottság két évvel a szerződés megkötése után állt elő a kifogásaival.


A kormány szerdai ülésén megtárgyalta, hogy az Európai Bizottság a paksi bővítés miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Erről Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a paksi projekt felelőse beszélt szokásos, csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár szerint a kormányülés több más témát is érintett, „az éjszakába nyúlt”.


Lázár tülekedést lát

„Egy bürokráciacsökkentő csomagra Brüsszelben is szükség lenne” – mondta Lázár, aki arra utalt, hogy a magyar kormány 2013 novemberében tájékoztatta az EU-t, hogy az Oroszországgal kétoldalú megállapodást kötnek a paksi atomerőmű bővítéséről. Ehhez képest az EU 24 hónappal később, idén novemberében döntött úgy, hogy a szerződést megvizsgálja. Az oroszok is értetlenül állnak azelőtt, miért két évig tartott egy levél megírása, mondta.

Lázár szerint az unió kritikája arra utal, hogy egy kereskedelempolitikai, üzleti vita bontakozott ki az atomerőmű bővítése körül. Az uniós nagyvállalatok nem akarnak elesni egy 12 milliárd eurós magyarországi beruházástól. „12 milliárd eurónál nagy tülekedés, lökdösés van, ez természetes dolog” – mondta mosolyogva.

Szerinte ezeknek a nagyvállalatoknak nincs okuk aggodalomra. A magyar kormány korábban már garantálta, hogy 60 százalékos mértékben bekapcsolódhatnak az erőmű megépítésébe. A Rosszatom és a magyar kormány közösen bonyolítja le azt a tendert, amelyen a magyar és európai cégek is jelentkezhetnek az építési munkákra.

A kormány visszautasítja, hogy Brüsszel megtiltsa, kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal – mondta Lázár. A kormány szerinte azt akarja, az atomerőmű kapacitása fennmaradjon, továbbra is maradjon az olcsó áram.

Szerinte a magyar kormány mellett szól az is, hogy Európában a jelenleg épülő atomerőművek építőit sehol sem tender révén választották ki. Finnországban a tender megbukott, a Rosszatom lett az építő. Franciaországban verseny nélkül, az állami cég nyert. Nem volt tender Nagy-Britanniában, Litvániában sem – sorolta.

A kormány ennek ellenére meg akarja győzni az EB kétkedőit, konstruktívan áll a vitához. Felidézte azt is, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke engedélyezte a szerződés megkötését.


Brüsszel közbeszerzést akar

Több újság számolt be kedd este, hogy az Európai Bizottság felfüggesztheti a paksi atomerőmű bővítését. A Bizottság szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatomnak az atomerőmű kibővítésére.

A Bizottság csütörtökön a kifogásairól hivatalos levelet is küldött a kormánynak. Ebben arról írtak, hogy a pályáztatás mellőzése miatt kötelezettségszegési eljárást indít a paksi bővítés miatt. A Greenpeace az Országház előtt üdvözölte a döntést.



A magyar kormány korábban azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy a nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség. A paksi atomerőművet pedig egy 1966-os, a magyar és a szovjet kormány közötti megállapodásra hivatkozva építették. Azt is hozzátették, kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az „orosz bázison” működő magyar erőműnél.

Brüsszel viszont azzal érvel, hogy a nemzetközi szerződések ellenére is tiszteletben kell tartani a közbeszerzési szabályokra vonatkozó előírásokat.