Lázár megelégelte az Audikat és a plasztikai műtéteket

-

Addig duzzadt az államtitkári rendű-rangú vezetők tábora, mígnem észrevették, hogy ennyi kivételezettre az isten pénze sem elég. Néhány héten belül kevesebben lesznek jogosultak egyebek között kiemelt egészségügyi ellátásra, lakásra és menő autókra. Az állami cégvezetőknek viszont ismét jár a topmenedzseri fizetés.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter immár egy kisebb hadsereget irányít, a vezetése alatt álló szervezeteknél, intézményeknél és cégeknél idén már csaknem 34 ezren dolgoznak. Közülük a százat közelíti azoknak a száma, akik az államtitkári és helyettes államtitkári besorolásnak megfelelő illetmények és juttatások alapján kapják apanázsukat. Ez azt jelenti, hogy havi jövedelmük a bruttó egymillió forintot közelíti, vagy akár annál is magasabb, ha élnek az ingyenes szolgáltatások széles tárházával. Ugyanez a helyzet a többi minisztériumban is, ott is több tucatnyian kapják az államtitkári juttatásokat.


Ezt a társaságot tizedeli meg néhány héten belül az a törvényjavaslat, amelyet Lázár János nyújtott be június elején, és a parlament már el is fogadott. A miniszter ezt úgy harangozta be, hogy „csökkennek az állami vezetőknek járó juttatások”, de ez azért nem ennyire generális szabályozás, csupán egy szűkebb kört érint, és őnáluk sem jár konkrét pénzmegvonással.

Inkább világossá akarták tenni, hogy vannak az államtitkárok és a helyettes államtitkárok, és velük nem egyenrangúak azok, akik csupán az ő illetményükhöz igazodva kapják a javadalmukat. A jelenleg havi bruttó 997 ezer, illetve 748 ezer forint illetményre ugyan jogosultak lesznek, de a kormány a törvény életbe lépésével egyidejűleg külön rendeletben határozza meg, hogy milyen juttatások járulnak ehhez – erősítette meg érdeklődésünkre a Miniszterelnökség.


Lecsúsznak a plasztikai sebészről

Kiemelt egészségügyi ellátásban a jövőben csak a miniszterek és az államtitkárok részesülhetnek. Márpedig azt korábban a 444.hu és az Átlátszó is körbejárta, milyen előnyökkel jár a kivételezés. Nem kell várakozniuk az orvosoknál, és a sok-sok ingyenes fogászati beavatkozáson kívül alkalmanként plasztikai sebészeti vagy pszichiátriai ellátást is kapnak. Ezek után erről már egy-kétszáz állami vezető lemarad.


Megszűnik a lakásfenntartási térítésre való jogosultság is, és vizsgálni fogják, hogy aki ingatlant kérelmez, az jogosult-e a lakásra, és ha igen, akkor csak szolgálati ingatlant használhat majd. Pontosítják az utazási juttatásokat, és akik valójában nem államtitkárok vagy helyettes államtitkárok, azok a jövőben már csak alacsonyabb kategóriájú autókra lesznek jogosultak. Ez azt jelenti, hogy lecsúsznak a felső közép-kategóriáról, amilyen a Skoda Octavia vagy az Opel Insignia.

Újraszabályozzák azt is, ki milyen komfortfokozatú repülőjegyet kaphat. Alapesetben ez az európai utazásoknál még a kormánytagok számára is csak turistaosztály, és csupán a tengerentúli járatokon jár a magasabb komfort, ám a miniszter engedélyével ettől el lehetett térni, „amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják”.

A miniszteri engedély persze elég tág fogalom, elég csak magának Lázár Jánosnak az utazásaira gondolni, amelyek során a legutóbbi információk szerint Milánóban csupán a sofőr szállására és egyéb vendéglátási kiadásokra 450 ezer forint ment el.


Ők járnak rosszul

A változás alapvetően három csoportot érint: a kormányhivatalok vezetőit, a központi hivatalok vezetőit, valamint az egy-egy feladatkörre külön felkért kormánybiztosokat, miniszteri biztosokat, miniszterelnöki megbízottakat.

A kormányhivatalok jelenleg a közigazgatás csúcsszervei, Lázár János Miniszterelnöksége alá tartoznak. Minden megyében és Budapesten is van egy, tehát összesen 20 hivatalról van szó. Ezek működtetik a kormányablakokat, ahol egyre gyakrabban kell megfordulnunk, ha ügyes-bajos dolgainkat akarjuk intézni. A kormányhivatalok élén a kormánymegbízottak állnak, akik közül 14 dokumentálhatóan Fidesz-politikus volt korábban. Ők államtitkári, helyetteseik pedig helyettes államtitkári besorolásban vannak, de juttatásaik ezentúl már szerényebbek lesznek.

A „központi hivatalok” megfogalmazás meglehetősen rugalmas fogalom, jogilag úgy definiálják, hogy olyan hivatal, amelyet kormányrendelet hoz létre és miniszter irányít, de felsorolásukat jellemzően sehol senki sem vállalja, annyira sűrűn változó lista. Mindenesetre ide tartozik például az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vagy a hírekben manapság gyakran szereplő Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, illetve a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, amely például a legálisan működő turistairodákat tartja számon. Ilyen hivatalból ugyancsak több tucat van, a vezetőjük államtitkári illetményt kap, de ezentúl már nem juthat be soron kívül például egy pszichiáterhez.

A miniszteri biztosoknak se szeri, se száma, szinte minden közlönyre jut belőle, akit éppen kineveznek vagy meghosszabbítják a kinevezését. A kormany.hu szerint jelenleg öt kormánybiztos van, köztük a kaszinótulajdonos Andy Vajna, aki a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős, 11 miniszterelnöki megbízott, valamint négy miniszterelnöki biztos, köztük az internetről szóló nemzeti konzultációt irányító Deutsch Tamás. Igaz, utóbbi ezért nem kap fizetést, de van egy 8 fős titkársága.

Viszont a megbízottak egyike sem kaphat maga alá ezentúl felső közép-kategóriás állami autót. Márpedig jelenleg Audi A6-osa van például a miniszterelnöki megbízottak közül a szegénységpolitikában tanácsokat adó szociológusnak, Hegedűs Zsuzsának, vagy Volkswagen Passatja a magyar kulturális értékek megőrzésével megbízott színigazgatónak, Kerényi Imrének.


Kerényi alól kihúzzák a Passatot


A havi illetményüket ugyanakkor jócskán feltornázhatja az a miniszter, aki alá tartoznak. Az állami vezetők jogállásáról szóló törvény ugyanis egyrészt megenged egy 30 százalékos eltérést az államtitkári illetménytől, másrészt felső plafonként a KSH előző évi adatai alapján a havi átlagos bruttó kereset tízszeresét szabja meg. Ez tavaly 237 ezer 736 forint volt, vagyis bruttó 2,3 millió forintig simán elmehetnek a jövedelmek.

Ezzel a lehetőséggel maga Lázár János is él. Miniszterelnöki megbízottként Homolya Róbert például a 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetménynek a 130 százalékát kapja meg, amiért tavaszig a közbeszerzési törvénymódosítást készítette elő, most pedig az M4-es autópálya leállított építkezését kell istápolnia.


Vettek el ennél már többet is

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, Fehér József is úgy látja, nem feltétlenül jövedelemcsökkenésről lesz szó, mint inkább átrendezésről. Szerinte egyébként is csak akkor lehet valakinek a pénzét csökkenteni, ha azt érvekkel alátámasztják, például nem elég jó a teljesítménye. Ha pedig erről lenne szó, akkor inkább személycserében kellene gondolkozni, nem pedig megvonásokban – magyarázta a VS.hu-nak.


Igaz, az érdekvédő inkább az alacsonyabb jövedelmi kategóriájú köztisztviselők helyzetéből indul ki. Mint mondta, ez a kormányzati intézkedés arra is jó lehet, hogy a beosztottak felé is érvként szolgáljon a juttatások esetleges megkurtításában. A gyanú azért is merül fel a szakszervezeti vezetőben, mert a kormány tavasszal áthágott egy korábbi megállapodást.

2013 végén abban állapodtak meg a szakszervezetekkel, hogy az önkormányzatoktól a járási hivatalokba átkerülő hivatalnokok mindaddig megőrzik addigi, jellemzően magasabb jövedelmüket, amíg az új illetményrendszer életbe nem lép. Új illetményrendszer nincs, az alapösszegek 2008 óta változatlanok, viszont április elsejétől – a tiltakozások ellenére – visszanyesték az érintettek jövedelmét. Ezer köztisztviselőnek kisebb összeggel, egy másik ezres csoportnak viszont jelentősebb, 20-30 ezer forinttal, de egyes esetekben akár 50-60 ezer forinttal is megkurtították a pénzét.


Megint jönnek az állami topmenedzseri fizuk

A vezetői juttatások átalakításából Lázár János százmilliós nagyságrendű megtakarításra számít évente. Ennek a helye viszont már bőven megvan. A minisztériumokban már készülnek arra a változásra, hogy a vagyonkezelésükben lévő állami cégeknél emelni lehet a vezetők fizetését. Az állami vezetők kétmillió forintos bérplafonját még a Bajnai-kormány vezette be 2009-ben, most azonban az Állami Számvevőszék elnöke élére állt annak a kampánynak, amely ezt a korlátozást eltörölné. Domokos László a számvevők vizsgálatai alapján lesújtó képet festett az állami cégekről: veszteségesek, rengeteg tartozást nem hajtanak be, és a vezetőik mégis állandóan jutalomban részesülnek.


Vagyis kialakult a gyakorlat, hogy az alacsonyabb fizetést jókora prémiumokkal toldják meg. Ezért az Állami Számvevőszék egy javaslatcsomagot tett le a kormány asztalára, amely a kétmilliós jövedelemhatár eltölését kezdeményezi. Domokos László a VS.hu-nak azt mondta, hogy


a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni kell a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez. A mostani prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe.

Cserébe az állami cégvezetőnek meg kell őriznie a rábízott vagyont, szabályszerűen kell működnie, és minőségi szolgáltatást kell nyújtania. „A vezető abban az esetben kaphat további javadalmazást, ha az eredmény pozitív és meghaladja a kitűzött eredménycélokat, azaz megtermeli annak pénzügyi fedezetét” – mondja a számvevőszéki elnök.