Lázár János ráhozta a frászt a jogi egyetemekre

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Lázár János javaslata az államtudományi képzések monopolizálásáról sokkolta az érintett intézmények vezetőit. Úgy vélik, a változás az ország jogtudományi karainak létét fenyegeti. Egyeztetés most sem volt.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehetne államtudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati szakokon „felsőoktatási tevékenységet” végezni. Az első két képzés most a jogi karokon is elérhető – az ELTE karát például Állam- és Jogtudományi karnak hívják - és a jogászképzésnek is része.

A törvényjavaslat szövege szerint mindez idén szeptember elsejével lépne hatályba, így – amennyiben elfogadják – az idén felvételt nyert jogászhallgatók lehetnek az utolsó évfolyam, akik még a jelenlegi rendszerben tanulnak.


Hogy az új milyen lesz, azt egyelőre senki nem tudja. Információink szerint ugyanis a jogászképzést alapjaiban érintő változtatási szándékról a Miniszterelnökség nemhogy az érintett intézmények vezetőit nem kérdezte meg, de egy az ügyre rálátó forrásunk szerint még a felsőoktatásért felelős minisztérium, az Emmi is a sajtóból értesült a tervről. Igaz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet olyannyira külön kezeli a kormány a többi felsőoktatási intézménytől, hogy a felsőoktatási törvény csak részben érvényes rá.


Eskütétel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt: mindent vihet


Mivel Magyarországon, német mintára, ötvözve tanítják az állam- és a jogtudományokat, nagyon nehéz lenne a kettőt szétválasztani – mondta a VS-nek az egyik érintett egyetem vezetője. „Ma már sima polgári- vagy munkajogot sem taníthatunk anélkül, hogy az alkotmányjogi vonatkozásait ne ismertessük meg a hallgatókkal. Egyszerűen ilyen a világ, amihez a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell. Ha ezt kivesszük, hiányos tudást fogunk átadni a hallgatóinknak.”

Ugyanez merül fel a büntetőjog, vagy éppen a politikatudományok, politológia tekintetében is – nehezen látni, hogyan lehet ezeket „önállóan”, az államtudományi vonatkozások nélkül tanítani, mondta.

Ezekre a kérdésekre még senki nem válaszolt az átalakítás kezdeményezői közül, bár többen az NKE vezetését sejtik a javaslat érdemi részei mögött, Patyi András, az NKE rektora ugyanis tagja a Lázár János vezette Államreform Bizottságnak is.


A jogi karokon attól is tartanak, előbb-utóbb ugyanaz a folyamat játszódik majd le, mint a közigazgatási képzéseknél: először elindult a szak NKE-n is, majd a kormány úgy döntött, hogy csak ott lehetnek államilag finanszírozott férőhelyek, végül pedig úgy változtak a jogszabályok, hogy igazgatási alap-és mesterképzéseket is csak az NKE hirdethet.

„Mi lesz, ha egyszer csak jön egy újabb törvénymódosítás, és onnantól kezdve a közigazgatásban, az állami szférában már csak NKE-s államtudományi diploma birtokában lehet majd elhelyezkedni, egy sima jogi doktori oklevél ehhez már nem lesz elegendő?” – tette fel a kérdést az egyetemi képzésért aggódó forrásunk.


Orbán Viktor a Várban: mindig egy lépésre a konszolidációtól


Tiltakoznak a dékánok

Az érintettek most úgy becsülik, az állam- és jogtudományi karok tanszékeinek, tanárainak harmadát veszíthetnék el, ha az NKE monopolhelyzetbe kerülne, mindez pedig egzisztenciálisan veszélyeztetné a már most is nehéz helyzetben lévő vidéki jogi karok létét. A változás elbocsátásokkal is járna, hiszen elképzelhetetlen, hogy a közszolgálati egyetem minden kar feleslegessé váló munkatársát átvegye.

Ennél is drasztikusabb változást eredményezhet, hogy kevesebb hallgatójuk lehet a jogi karoknak. Intézményi becslések szerint ma a végzett joghallgatók mintegy fele a közigazgatásban próbál elhelyezkedni, az egyetemek attól tartanak, hogy őket elszívja majd a közszolgálati egyetem.

A dékánok most közös levében tiltakoznak Trócsányi László igazságügyi miniszternél és Palkovics László felsőoktatási államtitkárnál, emellett a Magyar Rektori Konferenciához fordultak – ennek tagja egyébként az NKE is. A rektori konferencia várhatóan maga is állást foglal az ügyben. A tiltakozó levelet csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, Varga Zs. András nem írta alá – ő egyébként az Alkotmánybíróság kormánypárti jelöléssel megválasztott tagja is.

Az Orbán-kormány nem először fut neki fontos presztízsszakok átformálásának. A felsőoktatási keretszámok 2012 végi tervezett drasztikus csökkentése idején az merült fel, hogy a jogászképzés egyáltalán ne kapjon államilag finanszírozott helyeket. Az NKE-t a nemzetközi tanulmányok szakok esetében próbálta monopolhelyzetbe hozni a kormány, még úgy is, hogy maga a külügyminisztérium sem értett egyet a tervvel.

Kérdéseinket elküldtük az Emminek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek és a Miniszterelnökséghez is, egyelőre csak utóbbitól kaptunk választ. Azt írták, a csütörtöki, szokásos kormányzati sajtótájékoztatón bármilyen kérdést feltehetünk majd a témában, válaszolni fog rá Lázár János.

Az NKE csütörtökön kiadott egy közleményt, eszerint „egyetemünk nem az »okleveles jogász« diplomát kiadó (és nem ahogyan a dékánok írják: »állam- és jogtudományi oklevelet«) és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét". Az erről szóló vitát pedig „politikainak" tartják, így részt sem kívánnak venni benne.