Lázár János kitaposná a pénzt az Európai Unióból

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint európai uniós forrást kellene kifizetni jövőre. Igen ám, csakhogy nem létezik olyan kormányzati ember, aki szerint ez lehetséges lenne. Ezért Lázár János bekeményít. Ez is a héten történt a gazdaságban. Összefoglaló.


A dízelbotrány után a héten megérkezett a tévébotrány: a Guardian írt arról, hogy Európában több Samsung televízió programját is meghamisíthatták: mást mutattak az energiahatékonysági tesztek, mint a valóság. A dél-koreai cég tagad, az Európai Bizottság vizsgálódik az ügyben.

Tovább dagadt a Volkswagen-botrány is: német ügyészek vizsgálatot kezdtek Martin Winterkorn, a VW múlt héten lemondott vezérigazgatója ellen. Winterkorn azért távozott a cég éléről, mert kiderült, a német vállalat autóiban egy szoftver meghamisított értékeket mutatott, amikor a károsanyag-kibocsátást vizsgálták.

Hétfőn a cégcsoporthoz tartozó Audi is bejelentette, hogy 2,1 millió autója érintett az ügyben. Főleg Németországba adtak el a trükkös autókból.

Csalásra alkalmas dízelmotort Magyarországon is gyártottak, kétmillió darabot, ezt Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter ismerte el – igaz, nem elsőre – a TV2 Mokka című műsorában. A gyanú szerint a dízelüzemű autókba egy olyan szoftvert építettek bele, amely érzékelte, ha a kocsit éppen tesztelik, és ekkor a normális üzemmód kibocsátásának a töredékére szorította vissza a nitrogén-oxidok mennyiségét. A botrány a VW konszern összes márkáját érinti, az Audit, a Seatot és a Skodát is.

Kerestük a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és az állami szervek beszerzéseit intéző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot, hogy megtudjuk, hány, a botrányban potenciálisan érintett autót helyeztek forgalomba az elmúlt években. Választ egyelőre nem kaptunk. Németországban az Audi- és a VW-tulajdonosok már online ellenőrizhetik, van-e gond az autójukkal.



A magyar növekedés az EU-tól függ

De legalább az Opelről jó hírek érkeznek: a cég 2018-tól az ausztriai Aspernből, legnagyobb hajtásláncgyártó üzeméből Szentgotthárdra költözteti motorgyártását.

Az orosz piaccal bezzeg nincs ilyen szerencsénk: Fehéroroszország budapesti nagykövete, Alekszandr Hajnovszkij szerint a magyarok nem lépnek fel elég gyorsan, elszalasztják a lehetőségeket. Oroszország bő egy évvel ezelőtt rendelt el beviteli tilalmat egyes élelmiszerekre, így például húsra, gyümölcsökre, tejtermékekre az Európai Unióból, így Magyarországról is. A nagykövet állítja: a magyar mezőgazdasági termékgyártóknak, többek között a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarmnak többször felajánlották, hogy alapítsanak náluk vegyesvállalatokat a magyar alapanyagok feldolgozására vagy a magyar áruk becsomagolására, és exportálják azt közösen Oroszországba, de nem éltek a lehetőséggel. Az építőipar területén ugyanez a helyzet.

Legalább a Tesco marad, és a kínai nemzeti valuta, a renminbi (egysége a jüan) kelet- és közép-európai klíringközpontja is Magyarországon lesz, méghozzá Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a központ megnyitóján meg is ragadta az alkalmat, hogy kijelentse: Kína és Magyarország között jöhet létre az új selyemút.

Ennek valószínűleg azok is örülnének, akik az állami kamionsofőr-képzésre jelentkeztek. Az állam összesen 6000 fiatal teherautó- illetve kamionsofőri jogosítványának megszerzését finanszírozza, de több mint háromszoros a túljelentkezés, 22 ezren várják, hogy a tanfolyam elinduljon; a kiválasztás még meg sem kezdődött.

Kutatás-fejlesztésre nem az állam, hanem az Európai Unió ad 50 milliárd forintot a következő két évben a vállalatoknak. Becslések szerint a vissza nem térítendő támogatásra minimum 50, maximum 1000 cég is jelentkezhet október 30-tól.

Az uniós támogatások miatt izgul Lázár János is: a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió csütörtöki konferenciáján azt mondta: az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint európai uniós forrást kellene kifizetni jövőre. A tárcavezető azonban még nem találkozott olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne. Szerinte a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, de akár 1600 milliárdot is „ki lehet taposni” a rendszerből.

A Nemzetgazdasági Minisztérium mindenesetre optimista: előrejelzése szerint teljesíthető a konvergenciaprogramban alapul vett 3,1 százalékos GDP-növekedés és a 2,4 százalékos kormányzati hiány az idén. A maastrichti adósságfogalom szerinti államadósságot a GDP 76,1 százalékára várják az év végén. Idén, a második negyedév végén 25 878 milliárd forint, azaz a bruttó hazai termék 79,6 százaléka volt az államadósság, szemben a múlt év végi 76,9 százalékkal. A növekedéshez a forint gyengülése és a nettó hitelfelvétel járult hozzá– jelentette a Magyar Nemzeti Bank.

A héten egymás után jelentett a Központi Statisztikai hivatal is:

  • a GDP 1,1 százaléka volt a hiány az első félévben, ami 324,4 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal alacsonyabb a múlt év azonos időszakához képest.
  • a hivatalos adatok szerint 3 havi átlagban, június és augusztus között 39 ezerrel kevesebb álláskereső volt és 134 ezerrel dolgoztak többen, mint egy éve. A nők helyzete kevésbé javult, mint a férfiaké. A munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 6,7%-ra csökkent.


-


Adócsökkentéssel kezdhet az új NAV-vezetés?

Könnyedén növelhetik viszont az állástalanok számát azok a most még NAV-dolgozók, akik a hivatal régiós igazgatóságain dolgoznak, ezek ugyanis megszűnnek, a dolgozók egy részére máshol lesz szükség, 23 ezren azonban akár munka nélkül is maradhatnak. Fontos változás még, hogy a NAV munkáját a jövőben a szaktárca államtitkársága irányítja, a minisztériumi államtitkár lesz egyben a hivatal vezetője is. Az új vezető Tállai András lesz – mondta Varga Mihály miniszter a Magyar Időknek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy

  • gyorsítanának a NAV ellenőrzésein: előnyben részesítenék azokat a cégeket, amelyek pontosan eleget tettek adóügyi kötelezettségeiknek, ügyükben a vizsgálatot hat hónap alatt be kellene fejezni.
  • előírnák, hogy a hatóság tartozzon felelősséggel az ügyek elhúzódásáért, az esetleges súlyos hibákért.
  • 2017-től az adóhatóság készítené el a személyijövedelemadó-bevallásokat.
  • csökkenhet a lakásépítés áfája. Az időpontot és a csökkentés mértékét a miniszter nem árulta el.

27-ről 18 százalékra csökkentené a net áfáját Deutsch Tamás, aki a szakmai konzultáció vezetőjeként az Inforádióban azt mondta, hogy a rászorulóknak lenne alapcsomag is. Az ügyben persze a kormány dönt.

Egy ideig izgulhatnak a magánnyugdíj-pénztári tagok is: az MNB már vizsgálja, hogy a négy magánnyugdíjpénztárnál elérte-e a tagdíjfizetők aránya a 70 százalékos minimumot szeptemberben. Ha kiderül, hogy nem, jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik az a pénztár.

A Gazdasági Versenyhivatal új szempontokat vezetett be a bírságolásnál: a jövőben a GVH enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha az eljárás alá vont vállalkozás „érdemi megfelelési erőfeszítéseket” tett egy adott ügyben. Ennek keretében a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy megkeresett egy külső, független szervet (pl. szakmai, önszabályozó szervezetet) vagy személyt (pl. ügyvédet) a megfelelés szándékával a GVH által jogsértőnek ítélt reklámok közzététele előtt, és figyelembe vette a független tanácsadó szervezet állásfoglalását kereskedelmi gyakorlatának, valamint kommunikációs eszközeinek tervezésekor.

A Telekom ügyfeleit ez nem vigasztalja, különösen azokat nem, akiknek ellopták az adatait. A világ legnagyobb fogyasztóihitel-felmérő cége, az Experian Plc szervereiről nyilvánosságra került 15 millió amerikai Telekom-előfizető érzékeny adata. Ők olyan előfizetők, akik kérték az Experian szolgáltatását is az elmúlt két évben.

Közben a MasterCard is biometrikus azonosítással kísérletezik: az elképzelés lényege, hogy vásárláskor jelszó helyett egy szelfivel vagy – szintén okostelefon segítségével – ujjlenyomattal azonosíthatnák magukat az emberek. Így már nem kell emlékezni a jelszóra, ami úgysem megy könnyen.

A héten előzetes letartóztatásba került a Buda-Cash Brókerház volt vezetője, különösen jelentős kárt okozó csalással gyanúsítják, a Nemzeti Bank megkezdi az MKB értékesítését, és jönnek az új bankjegyek, a kétezres és az ötezres újul meg 2017-ben.