Lázár János: hozzám kell jönnie, aki lobbizni akar uniós pénzekért

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

Lázár János szerint nem kell beletörődni az uniós diktátum átültetésébe, van mozgástér a 12 ezer milliárd forint szétosztásában a következő hét évben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio internetes portál konferenciáján beszélt erről.


A miniszter szégyennek tartja, hogy idén még pályázatokat kell kiírni azért, hogy az Európai Unió 2007 és 2014 közötti fejlesztési ciklusában rendelkezésre álló több mint 8 ezer 700 milliárd forintot valóban fel tudja használni Magyarország. Mint mondta, most kármentés zajlik, annak ellenére, hogy 2013-ban már 1700 milliárd forintot, 2014-ben pedig 1840 milliárdot tudtak kifizetni a pályázatok nyerteseinek.


Lázár János elismerte, hogy a szocialista Bajnai Godon jó szándékú volt, amikor először miniszterként, majd kormányfőként irányította az uniós fejlesztéseket, ám a megvalósításban több probléma is volt,


esetenként a rendelkezésre álló forrásokat szétlopták

– fogalmazott a miniszter. Azt mondta, nem történhet meg még egyszer az az amatörizmus, hogy a fejlesztési ciklus lezárása után még pályázatokat kelljen kiírni. Márpedig idén ez történik, és elvileg még 2800 milliárd forintot kellene kifizetni 2016 májusáig. Lázár János maga sem mondta biztosnak, hogy a teljes forrást fel tudja használni az ország, de mint mondta, jelentős erőkapacitást köt le az államigazgatásban, hogy ez mégis sikerüljön.


A Miniszterelnökség és ekként az uniós forráselosztás irányítója hangsúlyozta, hogy akár az Európai Unió szabályrendszerét is átíratja a magyar kormány ahhoz, hogy a magyar nemzeti érdekek érvényesüljenek a 2020-ig felhasználható 12 ezer milliárd forint elköltésekor. Szerinte nem kell átültetni a brüsszeli diktátumot, nem kell konformistának lenni, nem kell feladni a nemzeti érdekeket. Éppen ezért a pénzosztás szabályai jelentősen változnak a most következő uniós pályázatokon.


Jöhetnek a lobbisták

A miniszter szerint a most felállt intézményrendszer azért jobb, mint a korábbi, vagyis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mert tudni lehet, hogyan kell lobbizni.

Hogy miként lehet transzparens módon befolyásolni az uniós pénzek hozzáférését? – tette fel a kérdést Lázár János.


A miniszterhez kell menni.

Vagyis jelenleg Lázár Jánoshoz. A transzparenciát szerinte az új közbeszerzési törvény garantálja, amelyet májusban nyújt be a kormány, és várhatóan az év második felében fogadja el az Országgyűlés.


Úgy vélekedett, hogy növelni kell a versenyt, ám hozzátette, hogy a pénzeknek Magyarországon kell maradniuk. A feladat az, hogy a nemzeti érdek képviselete érvényesüljön, a kiosztott pénz legális felhasználói magyarok legyenek. Sokkal rugalmasabb intézményrendszert ígért a miniszter a közbeszerzési tendereken, és teljes mértékig elektronikus lesz az ügyintézés.

A következő hét évben a magyar vállalkozások nagyjából 6 ezer milliárd forintra pályázhatnak. Lázár János maga is kétségeit ecsetelte, hogy lesz-e annyi innováció a saját üzletfejlesztésben, hogy ennyi pénzt fel tudjanak használni a cégek, hiszen 2007 és 2014 között a 43 ezer nyertes vállalat mindössze 1620 milliárd forintot használt fel.

Segítséget ígért mindenestre abban, hogy például az előlegek lehívásakor ne kelljen a vállakozásoknak nagyobb összegű bankgaranciát vagy biztosítékot előteremteniük, mint amekkora maga az előleg, hiszen


ez a valós világ szempontjából nem működtethető.

A tervek szerint idén már 133 pályázatot írnak ki az újonnan rendelkezésre álló uniós forrásokra, ami több mint 2600 milliárd forint felszívására ad lehetőséget. Ez azon a 2800 milliárdon felüli összeg, amely még az előző ciklus maradéka. Az újabb pályázatokat a tervek szerint július–augusztusban, majd szeptember–októberben írják ki.