Lázár alkotmányt módosítana, Juncker visszatáncol

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

-

Alkotmánymódosítást hozhat egy érvényes és eredményes népszavazás Lázár János szerint. Eközben az Európai Bizottság mintha megjuhászodott volna.


A kancelláriaminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a közeljövőben várhatóan nagy nyomás alá kerül Magyarország, ezért van szükség a népszavazás egyértelmű állásfoglalására. Úgy látja, az Európai Bizottság mindenfajta demokratikus legitimáció és felhatalmazás nélkül akar jogot létrehozni, politikát csinálni Európában, és aki ennek nem felel meg, azt megbüntetik.

E kijelentés ellentmondani látszik annak, ami Orbán Viktor miniszterelnök Origónak adott interjújában elhangzott. A kormányfő kijelentette: az unióban „egy kötelező jogszabályhoz három döntés kell. Kell a Bizottság döntése, kell a parlament döntése és kell a tanács döntése.

Az Európai Bizottság ebben az ügyben meghozta a döntését: kötelező kvótát akar, az EP elé ezt beterjesztette.

A parlament – bár még formálisan nem szavazott róla – tudjuk, hogy támogatja. Utána még jön a Tanács, ami a miniszterelnökök és a miniszterek tanácsa. Ott harcolunk, hogy ezt megakadályozzuk, én ott tudok néhány miniszterelnökkel összefogva egy politikai döntést kicsikarni, amellyel megváltoztatjuk a két korábbi döntést.”

Vagyis Orbán szerint az Európai Bizottság kvótaügyben az uniós jogalkotás menetét tartja be, ami ellen ő miniszterelnökként fellép. Lázár viszont azt mondja, hogy Orbán a népszavazás nélkül nem tudja megállítani a kötelező kvóták bevezetését.


Nem akarta, nem mondta

Utóbbi azonban korántsem tűnik annyira biztosnak, ahogy azt a kormánytag állítja. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának ülésén kijelentette: ha Lengyelország és Magyarország nem akar befogadni menedékkérőket, a schengeni határok védelméhez való fokozott hozzájárulásukkal is kimutathatják az uniós partnereik iránti szolidaritásukat. Szerinte a két ország amúgy is sok ukrajnai menekültek fogadott be.

Lázár azt is közölte a tájékoztatón, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás akár alkotmánymódosítást is vonhat maga után. Orbán múlt pénteki rádióinterjújában már jelezte: kész tervekkel rendelkezik a kormány a népszavazás utáni időszakra, ennél többet azonban nem árult el. Erről az Origónak azt mondta: „Ha el akartam volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondtam volna. Azért nem mondtam el, mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. Most nem a népszavazás utáni időszakról kell gondolkodnunk, hanem – ahogy az amerikaiak mondják: first thing first – az első dolog először: legyen meg a népszavazás. Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább. Ezért a találgatásoknak most még nincs értelmük. De természetesen a népszavazásnak vannak és lesznek közjogi következményei.”

Az alkotmánymódosítás lehetséges tartalmáról azonban Lázár nem beszélt csütörtökön.

Az ötlet nem új: a Jobbik már a népszavazás ötletének bejelentésekor jelezte: a költséges voksolás helyett inkább az Alaptörvényben rögzítenék a betelepítéshez szükséges kötelező parlamenti jóváhagyás ötletét. Az erről szóló módosító javaslatot benyújtották az országgyűlésnek, és jelezték: támogatnák a kormánypártot, hogy meg legyen a kétharmados többség. A Fidesz azonban akkor elutasította ezt a javaslatot.