Lassan, de megtalálta a kormány, mire hivatkozhat menekültügyben

Fotó: AFP / CSABA SEGESVARI

-

Fél napba telt, míg a kormány megtalálta a megfelelő szavakat arra, mit is akart mondani a dublini eljárás felfüggesztésével. Ilyen ugyanis nincs, a jogsértésnek pedig komoly következményei is lehetnek. Az EU-s jogban is vannak persze kiskapuk, ebben az esetben ezt úgy hívják: válságkezelési mechanizmus.


  • Magyarország felfüggeszti az illegális bevándorlók visszafogadását más EU-s országokból
  • Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt

Az első mondat a Belügyminisztérium kedd este kiadott közleményéből származik, a másodikat alig több, mint fél nappal később, szerdán délelőtt mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Mindkettő hivatalos nyilatkozat ugyanarról, a menekülthelyzettel kapcsolatos, kedden bejelentett kormányzati intézkedésről, mégis nagyon mást jelent. A kettő közti ellentmondást a Kormányzati Információs Központ kérdésünkre úgy magyarázta: félreértés történt.

Az viszonylag gyakori, hogy egyes EU-tagok nem tartanak be uniós jogszabályokat, de az szinte példátlan, hogy ezt előre be is jelentsék – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Erre egyszerűen nincs jogi lehetőség – erősítette meg Kende Tamás, az ELTE adjunktusa. A Dublin III. ugyanis egy rendelet, ami azt jelenti, hogy közvetlenül hatályos, vagyis nincs szükség arra, hogy a tagállamok átültessék saját jogszabályaik közé.

Bár a Magyarországon regisztrált menedékkérők visszafogadásának felfüggesztése kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, ez hosszadalmas folyamat – mondta Kende Tamás. Előbb egy politikai egyeztetés kezdődik, amikor az Európai Bizottság lehetőséget ad, hogy a tagállam megmagyarázza, miért tett valamit, illetve meddig akarja fenntartani a helyzetet. A kormány kedd esti bejelentése alapján azonban a jogsértést nem nagyon kell bizonyítani – hívta fel a figyelmet Lattmann Tamás, aki szerint ez lerövidítheti az egyébként hosszadalmas folyamatot.

Valószínűleg ez az egyik oka – az európai fővárosokból érkező reakciók mellett – hogy a kormány hirtelen nagyon változtatott a kommunikációján. A kedd este még egyoldalú lépésként bejelentett lépés szerdán délben már jogi szintre jutott. nyilvánosságra hozták azt a levelet, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter írt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének. Trócsányi az első, aki kimondta, pontosan mire is hivatkozik: a menekültügyi eljárásról szóló, úgynevezett Dublin III. rendelet 33. cikke alapján kezdeményez egyeztetést „a rendelet jogalkalmazási problémáiról”.


A Dublin III. rendelet nem ad lehetőséget a visszafogadás felfüggesztésére, de szerepel benne egy rendelkezés arra az esetre, ha egy ország menekültügyi rendszere már nem bírná a nyomást. Brüsszeli bikkfanyelven úgy hívják: válságkezelésre vonatkozó mechanizmus. A rendelet szerint alapvetően a Bizottság feladata megállapítani – az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal véleménye alapján –, hogy „különlegesen nagy nyomás” nehezedik egy tagállamra, és felhívja az adott országot, készítsen cselekvési tervet.

A problémákkal küzdő tagállamok maguk is készíthetnek úgynevezett „megelőző cselekvési tervet”, amit be kell nyújtaniuk a Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, a végrehajtásáról pedig rendszeresen jelentést kell tenniük. Előfordulhat persze, hogy a cselekvési terv nem segít, és „az érintett tagállam menekültügyi helyzete válsággá fokozódik”. Ebben az esetben is a Bizottságnak kell lépnie, és „válságkezelési cselekvési terv” kidolgozására felszólítani a tagállamot.

Erről a bizonyos válságkezelő tervről a rendelet keveset árul el, csak annyi követelményt fogalmaz meg, hogy „a teljes folyamat során biztosítania kell az uniós menekültügyi vívmányoknak, különösen a nemzetközi védelmet kérelmezők alapvető jogainak való megfelelést”. Magyarul ez annyit tesz: az nem megoldás, hogy nem foglalkoznak a menedékkérőkkel, vagy nem látják el őket, hiszen ez minden országnak nemzetközi szerződésben is vállalt kötelezettsége.

Elvileg tehát létezik jogszerű út a Magyarországon tapasztalt probléma kezelésére, még ha ez a rendeletet olvasva kissé nehézkesnek tűnik is. Egy válságkezelési tervnek például elvileg része lehet, hogy felfüggesztik a visszaküldendő menedékkérők fogadását, de a magyar kormány nem a szabályok szerint járt el, amikor egyoldalúan bejelentette ezt a lépést. Az jogos felvetés lehet, hogy a legtöbb menedékkérő esetében Görögország lenne az illetékes állam, de ez megint nem olyan kérdést, amit egyoldalú lépésekkel meg lehetne oldani. Görögországba ugyanis évek óta nem küldenek vissza menedékkérőket, hiszen nincs megfelelő menekültügyi rendszer, így nem garantáltak a jogaik.