Lagymatag bővülés mellett eltűnt a hiány

Fotó: AFP / KISBENEDEK ATTILA / AFP / KISBENEDEK ATTILA

-

A GKI idén 2 százalékos gazdasági növekedést vár, 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít.


Az első félévi magyar növekedés (amely az EU-módszertan szerint 1,4 százalék volt) nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,8, a szlovák 3,7, a román öt százalék volt –, de az EU átlagát, az 1,9 százalékot sem érte el. Az egész évre 2 százalék körüli növekedést vár a GKI Gazdaságkutató, jövőre pedig 2,7 százalékos bővüléssel számol.

Az iparban – miután május és július között folyamatosan csökkent az előző hónaphoz viszonyított termelés – augusztusban már 1,6 százalékos növekedés következett be, ami mindössze egy százalékkal magasabb a tavaly év véginél. Éves szinten 2 százalék körüli ipari növekedés várható, ami jövőre 3,5 százalékra gyorsulhat a GKI várakozásai szerint. Az építőipari termelés volumene az első nyolc hónapban 22 százalékkal esett, a visszaesést jövőre 10 százalékos bővülés követheti.

A kiskereskedelmi forgalom első nyolc havi bővülése 4,9 százalék, éves szinten hasonló, 5 százalék körüli dinamika várható. Augusztusban kilőtt a magyar export, éves alapon euróban 12,5 százalékkal bővült, így az első nyolc hónapban összesen 3 százalékkal nőtt. A hatalmas külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2 százalékos javulásának is szerepe van.


A fogyasztás felpörgött


A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 6 százalékkal (közmunkások nélkül 6,5 százalékkal), ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékkal bővültek. A reálkeresetek idén várhatóan 7, jövőre 4,5 százalékkal nőnek (az idei szja-csökkentés kifutása és az infláció gyorsulása következtében), a versenyszférában ennél némileg kisebb ütemű növekedés valószínű. Szeptemberben 0,6 százalékra ugrott az infláció, az első kilenc hónap átlaga 0,1 százalék. Az év végén 1 százalék körüli, éves átlagban 0,5 százalékos infláció valószínű, ami jövőre 1,5 százalékra emelkedhet.

A beruházásoknál 10 százalék körüli visszaesés várható. Jövőre az EU-források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5 százalék körüli beruházásbővülést valószínűsít, miközben a fogyasztás csak alig, 4 százalék körülire lassul.

Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek, az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a főszerepet. Az év hátralevő részében az állami költekezés erősödése várható.