Kúria: a tényleges életfogytiglan az alkotmányos jogrend része

-

A testület jogegységi határozatot hozott a kérdésről. Korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága bírálta a magyar szabályt, de akkor sem azt mondta, el kell törölni, csak azt, hogy bizonyos időközönként felül kell bírálni az ítéletet.


Továbbra is ki lehet szabni tényleges életfogytiglant Magyarországon - közölte a Kúria. A kialakult ítélkezési gyakorlattól a testület szerint a hatályos jogszabályok illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága illetve a magyar bírósági döntések után sem kell eltérni. A Kúria szerint az életfogytiglanra ítéltnél ki lehet zárni a feltételes szabadságra bocsátást, ezt nem tiltja nemzetközi szerződés.

A Kúria büntető kollégiumának vezetője kért jogegységi eljárást egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt.

Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.


Lázár kiakadt

Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánypárti politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, szembemegy a magyar büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását.


Lázár János jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.


Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie. Bár a döntés ellen a miniszterelnök tiltakozott, és a kormány több tagja is azt mondta, „megvédik a tényleges életfogytiglant”, mégis módosítottak rajta.

Az új törvények alapján a tényleges életfogytiglanra ítélteknél 40 év múlva felül kell vizsgálni a döntést, (utána kétévente meg kell tenni ugyanezt), indokolt esetben feltételesen szabadlábra is lehet helyezni.