Kulcsár Attila: nem piramisjáték, pénzmosoda volt a brókerbotrány

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Több mint tizenkét évvel az ügy kirobbanása után az egykori bróker teljesen másképp látja a botrányt: szerinte az ügyfelek is tudták, mit csinálnak a brókercégnél, hiszen az ő pénzüket mosták tisztára.


Meglepő állítással állt elő kedden a Fővárosi Törvényszéken Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtt történt úgynevezett brókerbotrány elsőrendű vádlottja. Szerinte nem ellopták az ügyfelek pénzét a K&H Bank brókercégénél, hanem tisztára mosták azt. Vagyis a vádban szereplő, a piramisjátékhoz hasonló sikkasztássorozat nem történt meg.

A megismételt elsőfokú eljárásban – Kulcsárt még 2008-ban ítélték el sikkasztásért, de ezt az ítéletet később hatályon kívül helyezték – már a perbeszédek végén tartott a bíróság, amikor a bíróság újra megnyitotta a bizonyítási eljárást, hogy Kulcsár Attila vallomás tehessen. Korábban a vádlott csak ritkán szólalt meg, például első eljárás a végén, amikor már a másodfokú tárgyalásra készült.

Az elsőrendű vádlott többórás felszólalásában a többi között arról beszélt, hogy az ügyészségen a nyomozás során tett, másokat és magát is terhelő vallomásait jelentősen befolyásolták bizonyos elvárások. Korábban nagy vihart kavart az a felvétel, amelynek tanúsága szerint a nyomozó ügyészek mintha tollba mondták volna a Bécsből hazahozott Kulcsárnak, hogy mit kell vallania.

Kulcsár most azt mondta, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azért tudott éveken át működni, mert az ügyfelek aktív résztvevői voltak. Szerinte ügyfelei többségét nem érdekelte, mit csinál a pénzükkel, csak az volt az elvárás, hogy készpénzt lássanak belőle, amikor szükségük van rá. A bróker cserébe a jutalék mellett azt kérte, hadd használhassa a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket. „Kiszolgáltam az ügyfelek készpénzigényeit, cserébe zavartalanul használhattam a számláikon lévő összegeket" - mondta a vádlott, aki szerint voltak ügyfelek, akik törvényesen el nem érhető hozamokat vártak el, ám őket se érdekelte, honnan jön a pénz.

Azzal magyarázta, hogy a 12 éve tartó eljárásban most, a perbeszédek után szeretne újra vallomást tenni, hogy szerinte az ügyészség nem hajlandó figyelembe venni az álláspontjával ellentétes vallomásokat, nyilatkozatokat. Vallomása alátámasztására Kulcsár több iratot csatolt, ugyanakkor kérdésekre ezúttal sem kívánt válaszolni. A bíró többször figyelmeztette Kulcsár Attilát a hamis vád törvényes következményeire, illetve arra, hogy mondandója nagyobbrészt nem a vádhoz kapcsolódik.

Az úgynevezett brókerbotrány 2003- nyarán robbant ki, amikor ismeretlenek megtámadták és megverték Szász Károlyt, a pénzügyi felügyelet elnökét. A felügyelet ugyanis felfedte, hogy bizonyos körök szabálytalanul próbálták megszerezni a többségi befolyást a Pannonplast Rt-ben, ráadásul egy állami cég, az Állami Autópálya-kezelő Rt. pénzének felhasználásával.

Kiderült, hogy a K&H Equities nevű brókercégnél régóta gyakorlat volt, hogy szabálytalan műveleteket végeztek, amihez az ügyfelek pénzét használták fel. Az ügy politikai viharokat is kavart, kiderült ugyanis, hogy Kulcsár és Rejtő E. Tibor, a K&H Bank korábbi vezérigazgatója – aki Kulcsár vallomása szerint nem tudott a törvénytelen ügyletekről – is kapcsolatot tartott több kormánypárti és ellenzéki politikussal. A pártok kölcsönösen egymást vádolták érintettséggel.