Kudarcok és milliárdos pénzmozgások a menekültválság árnyékában

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND

-

A menekültválság kellős közepén alig tűnik fel bármi, ami a magyar gazdasággal történik.


Miközben Magyarország éppen a nem felfegyverkezett és nem egyeztetés nélkül Magyarbólyba érkezett horvát rendőrökkel volt elfoglalva, és újabb méltatlankodással hívta fel a világ figyelmét magára, aközben a magyar gazdaságdiplomácia csendben elszenvedett egy kínos vereséget. A világ egyik vezető hitelminősítője, amelyiktől egyebek között az függ, hogy a pénzemberek idehozzák-e a tőkéjüket, továbbra sem ajánlotta befektetésre Magyarországot.


A Standard & Poor's alapvetően két kritikát fogalmazott meg. A kormány ahelyett, hogy az állam eladósodottságát csökkentené, folyamatosan piaci cégek felvásárlásával növeli a kiadásokat, ráadásul "kevésbé kiszámítható" a gazdaságpolitikai döntéshozatala.

Pedig Magyarország nagyon is rá van szorulva a külföldi tőkére. Nemcsak azért, mert az államadósság nagy részét még mindig külföldiek finanszírozzák az állampapírok megvásárlásával, hanem azért is, mert az uniós finanszírozással megvalósuló beruházásokon kívül alig van olyan befektetés az országban, amely a magyar vállalkozók vagy a magyar állam pénzéből történne.

Így gyakorlatilag összeroppantaná a magyar gazdaságot, ha a menekültválság magyarországi kezelése miatt megvonnák az európai uniós támogatásokat. A gazdaság 3 százalék körüli növekedése tavaly és idén is annak volt köszönhető, hogy 1,5-2 ezer milliárd forint uniós forrást tudtunk lehívni.


A kormány most mással törődik

Miközben gyakorlatilag csak a menekültválság híreit faljuk, a háttérben folyik az újraelosztás, illetve annak előkészítése a gazdaságban. Az állam februárig 380 ezer hektár föld elárverezésére készül, amiből 300 milliárd forint bevételre számít. A más kérdésekben éppen az állami tulajdon pártján álló kormány most amellett kardoskodik, hogy a magyar középbirtokokat kell megerősíteni. Kritikusai viszont azt látják emögött, hogy a Fidesz-barát oligarchákat akarják vagyonhoz juttatni.



Ami tény: a 300 milliárd forint bevétel nagyon is jól jön az állami büdzsének, mert egyrészt 169 milliárdot be is tervezett az idei költségvetésbe, másrészt az unió korrupció gyanújával már így is felfüggesztette több száz milliárd forint kifizetését, amit hónapok óta hitelfelvételből pótol az állam.

Másrészt viszont cseppet sem tűnik úgy, hogy a kormányzat nadrágszíj meghúzására készülne, hiszen a "hét szűk esztendő" után újból elszabadulhatnak az állami fizetések. A kormány úgy határozott, hogy az eddigiek többszörösére, akár havi(!) 5 millió forint fölé is emelkedhet a menedzserek juttatása a többségi állami tulajdonú cégeknél. A kétmilliós maximumot még a Bajnai-kormány határozta meg, amin utóbb finomítottak ugyan, de a fizetések valóban nem szálltak el. Most viszont a versenyképességre hivatkoztak, mert így akár külföldi menedzsereket is le lehet majd vadászni.

Az állami térnyerés abban az értelemben is folyik, amire elmarasztalásában a Standard & Poor's is hivatkozott. Bár magáncégek tucatjai készültek az elmúlt hónapokban arra, hogy részt vesznek az állami és önkormányzati intézmények napenergiával való ellátásában, most úgy tűnik, az állam elhappolta ezt a projektet. A Magyar Villamos Művek egyik leányvállalata kapott lehetőséget arra, hogy még idén megépítsen egy napelemes erőművet Pécsett.

Kormányközelbe kerül ugyanakkor, jóllehet magánkézben marad az ország második legnézettebb tévécsatornája. A filmproducer-kaszinótulajdonos Andy Vajna vállalkozása, a Magyar Broadcasting Co. Kft. szándéknyilatkozatot adott ki a TV2-t üzemeltető cég megvásárlására.



Egy kis bukdácsolás

A héten sorra jöttek azok a hírek, amelyekről nehéz előre megítélni, hogy inkább kedvező vagy inkább kedvezőtlen lesz a mindennapjaikat élő embereknek. Az autóhiteleseknek ugyan megkezdődhet a megsegítése, ám a parlament elé benyújtott törvényjavaslat az augusztus 19-ei piaci árfolyamon forintosítja a devizakölcsönöket, így túlságosan nagy könnyebbséget a jogszabály elfogadása után sem érezhetnek az érintettek.


Elvileg azok is mankót kaptak, akiket szeptember 16-ától ismét a kilakoltatás fenyegetett, hiszen a hónap elején életbe lépett a családi csődvédelem. Ők azok, akik már több mint 90 napja nem fizették lakáshitelüket, és ha nem sikerült valamilyen alternatív menetrendben megállapodniuk a bankjukkal, akkor a pénzintézetek most ismét élhetnek jogukkal. Csődvédelmet azonban senki sem kért az elmúlt három hétben. Igaz, egyelőre a bankok sem nagyon fenyegetőztek.

Aggasztó ugyanakkor, hogy lesz-e elég gáz a téli hónapokra. A szakemberek már régóta mondogatták, hogy az állami rezsicsökkentés egyik "áldozata" az ínséges időkre készletezett gáz, így tudták megoldani, hogy az alacsonyabb tarifákat valamiből állni tudják. Most azonban már úgy tűnik, a számok is alátámasztják a korábbi aggodalmakat, hiszen a minimálisan elvárt 40 százalékos feltöltöttség helyett csak 30 százalékig telítettek az immár állami tulajdonban lévő gáztározók.

Egyre több jel utal arra, hogy a kormány elbukja a Brüsszellel vívott csatát a rezsicsökkentés védelmében, és akkor valamiből visszamenőlegesen is kárpótolni kell az indokolatlanul alacsony tarifákért a szolgáltatócégeket. Gázügyben csak annyi biztatót lehet mondani, hogy a kazántulajdonosok kaptak egy szűk évet, hogy egymillió forintot megspóroljanak. Júliusig ugyanis még olcsóbb megoldás is lehetséges a készülék cseréjére.

Veszélyben van a béren kívüli juttatások rendszere is, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Brüsszelben kifogásolják, hogy a magyar állam magáncégeket ütött ki, amikor az Erzsébet-utalvánnyal gyakorlatilag monopolizálta a piacot.

Az állam még az erotikus szolgáltatások piacán milliárdossá lett Gattyán Görggyel szemben is vesztésre áll.



Az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának jogi szakvéleménye szerint a Gattyán György tulajdonában álló WebMindLicenses cég vitatott licencszerződésének célja – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontjával ellentétben – nem az adóelkerülés volt. Ezen 21,5 milliárd forint adókülönbözet és az arra kivetett bírság sorsa múlik.


Simicska Lajos cége viszont már biztos, hogy újra indulhat a közbeszerzéseken, legalábbis átmenetileg. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette a Közbeszerzési Döntőbizottság hároméves eltiltásról szóló határozatának végrehajtását a per jogerős befejezéséig.


A menekültválság ára

A legnagyobb kérdés azonban jelenleg az, hogy mi a gazdasági egyenlege napjaink népvándorlásában. A kormány részéről azt hangsúlyozzák, hogy az ügyben hozott intézkedések idén 60 milliárd forint nem várt kiadást okozhatnak az államnak.


Az Economist című brit hetilap elemzése viszont értetlenül áll a magyar kormánypolitika előtt.



A liberális újság a legegyszerűbb módon, a számok nyelvén igyekszik bebizonyítani, hogy Magyarország menekültellenessége szembe megy a közgazdasági logikával. A magyar cégek sora küzd a megfelelő munkaerő hiányával, az ország népességének fogyása Európában az egyik leggyorsabb. Márpedig ezekre a kihívásokra éppen az átlagosnál képzettebb szírek alkalmazása tudna megoldást adni. Az Economist tudósítója személyesen beszélgetett el a Keleti pályaudvaron szír ügyvéddel, gépészmérnökkel, agrármérnökkel és fizikatanárral, akik ha magyarul még nem is, de mind kiválóan tudtak angolul.