Kuba örömmel látja Orbán Viktort

Fotó: AFP / ADALBERTO ROQUE

-

Már csak az a kérdés, él-e ezzel a lehetőséggel a magyar kormányfő. A tét az, hogy szállodatulajdonosok vagy amerikai szállodaláncok beszállítói, netán szobaasszonyok vagy mosogatók leszünk-e a szocializmus dogmáit éppen levetkőző Kubában.


Akár egy kubai vizit is benne van a pakliban, miután Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövőre Latin-Amerikába látogat. Ezt erősítette meg a kubai külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős főigazgatója is, aki kérdésünkre azt mondta,


ahogy a többi európai vezetőt, úgy Orbán Viktor útját is nagy örömmel vesszük, ha úgy dönt, hogy ellátogat Kubába.

Az elmúlt hónapokban a francia elnöktől a német külügyminiszteren át a szlovák kormányfőig jó néhány szokatlan látogatója volt Havannának, miután az amerikai nagykövetség újranyitása után esély látszik arra is, hogy az Egyesült Államok feloldja a karibi ország ellen fél évszázada elrendelt embargót. 1962 óta mintha megállt volna az idő, a forradalmár Castro fivérek országa az ötvenes-hatvanas évek díszletében konzerválódott.



Az egykori kubai forradalmat megtorló amerikaiak egyelőre még azokat a cégeket is büntetik, amelyek kapcsolatba kerülnek Kubával. Ha például egy magyar felségjelű hajó kikötne az újonnan létrehozott kubai befektetési övezet, a Mariel dokkjánál, fél éven át egyetlen amerikai kikötőbe se mehetne be.

Most azonban a növekedési lehetőségeket kereső tőke új befektetési célpontként kezd Kubára tekinteni. Bár az Egyesült Államok a napokban még az embargó feloldásával szemben szavazott az ENSZ közgyűlésén, ám ebben már csak Izrael volt a partnere, a többi 191 állam, köztük Magyarország a gazdasági büntetőintézkedések eltörlését követelte. Az amerikai elnök adminisztrációja azzal számol, hogy még Barack Obama távozása, vagyis 2017 januárja előtt megtörténik az áttörés.

A jó üzletekre tehát most kell lecsapni, és erre az egykori szocialista tábor legvidámabb barakkjaként – úgy tűnik – esélyünk is van. Az elmúlt napokban megszaporodtak a kubai látogatók Budapesten. Először a kubai külkereskedelmi miniszterhelyettes járt itt egy latin-amerikai fórumon, majd pár napra rá a külügyminisztérium főigazgatója, Gerardo Penalver Portal. És rögvest a nyomukban érkezik a Habana Social Club, amely Kuba határain kívül Magyarországon lép először színpadra.



Vannak, akik már betették a lábukat

A helyezkedés már megkezdődött. A legnagyobb amerikai szállodaláncok első emberei az elmúlt hetekben informális tárgyalásokat folytattak Kubában – adta hírül a Reuters. A Marriott International, a Hilton Worldwide és a Carlson arról tájékozódott, milyen lehetőségek nyílnak előttük, ha az Egyesült Államok lazít az embargón.


A remek klímájú és hangulatú karibi országban tavaly még csak 2,8 millió turista járt, idén azonban már most 3,2 milliónál tartanak, és még nincs vége az évnek. Az idegenforgalmi szakemberek szerint évi 6 millió látogató meg se kottyanna az országnak. A kínaiak már özönlenek is. Szeptembertől közvetlen légi járat indult Peking és Havanna között, miközben 13 üdülőközpont épül a kubai partokon kínai befektetők mintegy 460 millió dollárjából (kb. 120 milliárd forint).


Varadero pálmafás strandja


Oroszország is a héten jelentette be, hogy 1,2 milliárd euró (mintegy 360 milliárd forint) hitelt ad Kubának energetikai fejlesztésekre.

Ha valaki azt gondolná, hogy nálunk bezzeg semmi sem történik, az téved. Több magyar üzem alapításán is dolgoznak Kubában, egy gyógyszeripari eszközöket gyártó cég engedélykérelme már bent is van a kubai hatóságoknál. Ők is a már említett különleges befektetési övezetet, a Marielt célozták meg, ahol eddig 8 külföldi cég kezdhette meg az építkezést – mondja a Magyar-Kubai Üzleti Tanács elnöke, Gyenese Tamás.

Egyelőre csak annyi a buktató, hogy a kubaiak 360 napos halasztott fizetésben akarnak megállapodni, tehát a gyár termékeiért a szállítástól számított egy évre fizetnének, amit a hazai bankok, köztük az állami tulajdonú exporthitelező, az Eximbank sem vesz jó néven. Így egyelőre a magyarországi finanszírozás miatt késik a projekt.


Kuba, Mariel

A Mariel, ahol először lehet 100 százalékban külföldi a tulajdonos a még mindig szocialista Kubában


Gyenese Tamás saját cége, a Denv-Air, amelynek kompresszorait elsősorban az egészségügyben alkalmazzák Kubában, már irodát is nyitott Havannában, a kubai szervizeseket pedig Magyarországon képezték ki. De az üzletember az egészségügyön kívül jó lehetőségeket lát az autóalkatrész-gyártásban, a gépiparban vagy akár a szállodaiparban és a szállodák számára szükséges élelmiszerek beszállításában is.



Egyre több turista jön, egyre több termék kell. Igaz, ha az embargót eltörlik, akkor az amerikaiak mindössze 150 kilométerről szállítanak, így egy-két magyar téma nehezebbé válik

– vázolja az üzletember, miért van szükség az igyekezetre. Washingtonban már konferenciákat tartanak a kubai befektetési lehetőségekről, hallani olyan hangokat, hogy az amerikaiak azt mondják,


adjanak még négy évet, és visszaállítjuk a kapitalizmust Kubában.

Márpedig a felkészült amerikai jogászok valóban bedarálhatják a kubaiakat, kijátszhatják az ingatlanokat, a szabadalmi jogokat.


Ehhez képest a magyar állami kereskedőház ügye nem nagyon halad előre. A kormány már az idei év első felében megnyitotta volna a havannai képviseletet, de még a kereskedelmi miniszterhelyettes mostani látogatásán is csak beszéltek erről. Úgy tudni, az (államszocializmusban élő) kubaiaknak nem tetszik, hogy a magyar állam közbeiktatná magát a magyar és a kubai (állami) üzleti partnerek kapcsolatába, és a kereskedőház jutalékot szedne az üzlet nyélbe ütéséért. Pedig kérdésünkre a kubai külügyminiszteri főigazgató is elismerte, hogy számos más ország is működtet kereskedelmi irodát Havannában.

A magyar állam így egyelőre csak annyit fektet be a kubai üzleti lehetőségek kiaknázásába, hogy fele részben állja azoknak a cégeknek a költségeit, amelyek november első napjaiban részt vesznek a havannai nemzetközi vásáron, a FIHAV-on.