Közösségi élményt mindenkinek!

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Nyaralás, koncertek, közösségi élmény, kultúra, közélet. Szinte mindegyiket megtalálhatja a fesztiválozó, ha a határon túlra megy kikapcsolódni valamelyik magyar eseményre.


A Kárpát-medencében számos magyar rendezésű kulturális és közéleti fesztivál van, amelyekre nem csak a helyi magyar kisebbség, hanem mások is ellátogatnak. A rendezvények a költségvetése széles skálán mozog, azonban a magas látogatottság miatt számos szponzort is meg tudnak mozgatni de a magyar állam által preferált eseményeket igyekszik megtámogatni.


Idén 250 millió forintot különített el az Emberi Erőforrások Minisztériuma a vidéki és határon túli magyar fesztiválok támogatására. A Nemzeti Kulturális Alap fesztiválfinanszírozásra fordítható keretét ezzel egyidejűleg 200 millió forinttal emelte meg a minisztérium, a vidéki és határon túli fesztiválok így összesen 806,7 millió forint állami támogatásban részesülhetnek. A plusz keretből a határon túliaknak szóló események közül többek között a Kisvárdai Határon Túliak Fesztiválja, a Partiumi Magyar Napok, illetve a Kolozsvári Magyar Napoknak jutott.



A fesztiváloknak a kulturális és a közösségi élményen túl gazdasági és infrastrukturális eredményei is vannak. Piacokat és munkahelyek eredményeznek, emiatt az önkormányzatok egyre gyakrabban kiveszik a részüket a rendezvények lebonyolításában, ami hosszabb távon a helyi turizmust is fellendíti – írja egy tanulmány, ami az Európában megrendezett fesztiválok gazdasági hatásait elemzi.

A fesztiválok egyre jelentősebb szerepet töltenek be nemzeti és helyi szinten is, mivel javítják az adott közösség imázsát, továbbá gazdasági hatást generálnak, ami által a szezonális bevételeken felül plusz forrásokhoz is juttatják az adott önkormányzatot.


Ahol a medve is jár

A határon túli magyar fesztiválok közül az egyik legrégebbi a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ami az évek folyamán egyre nagyobb sajtónyilvánosságot kapott, mivel a rendezvény visszatérő vendégei a jobboldal ismert szereplői.

A szabadegyetemet először 1990-ben rendezték meg Bálványosfürdőn David Campanale, a BBC újságírója, illetve erdélyi és magyarországi politikusok ötlete nyomán, hogy teret tudjanak biztosítani a magyar-román párbeszédnek. A rendezvényt az akkori Fidesz kisebbségi titkársága, az angol Fiatal Szociál-Liberális Demokraták és erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége rendezte meg.

A rendezvényen egy-egy tudományág román, magyar és angol előadó is részt vett, 1997-től a közeli Tusnádfürdőre költözött el a szabadegyetem. A rendezvényen a délutáni előadásokat, beszélgetéseket követően ugyanúgy koncerteken kikapcsolódhatnak az odalátogatók, mint más fesztiválokon.

A közéleti kérdések megvitatása fontos része a rendezvénynek – több párt képviselői is le tudnak ülni egy asztalhoz egy vita erejéig – de Orbán Viktor a Fidesz elnökeként vagy miniszterelnökként is többször tartott beszédet, ami a nyári uborkaszezonba mindig eseménynek számított.


A szabadegyetem kabalája


Felvidéki táborozás

A Gombaszögi Nyári Tábor szlovákiai magyar rendezvény, amit 2008 óta rendeznek meg. A rendezvény szervezői hangsúlyozzák, hogy ez a viszonylag nem nagy múltú fesztiválnak vannak hagyományai, nem csak a Felvidéken.

A tradíció kezdeteit 1928-ra teszik a szervezők, majd a 60-as évektől (gyakran a fennálló szocialista rendszer akadályainak ellenére) a csehszlovákiai magyar egyetemista diákklubok által alakultak ki a nyári ifjúsági események. Ma már több mint háromezer táborozója és látogatója van a rendezvénynek.

Az elmúlt évek során a szervezői csapat kezdetben a Diákhálózatból és annak tagszervezeteiből állt (Prága, Brünn, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Komárom, Besztercebánya, Kassa és Budapest), majd a Sine Metu Polgári Társulás és több mint egy tucat szlovákiai magyar civilszervezet csatlakozásával alakult meg.

A szervezők pártpolitikailag független tábor – fesztivál – szabadegyetem jellegű rendezvényt akartak, amelynek célja a szlovákiai magyarok közösségének a megerősítése. A táborban a különböző előadói színpadok és tematikus sátrak viták, panelbeszélgetések, színházi és egyéb előadások, kézműves foglalkozások és zenei koncertek helyszínéül szolgálnak.


Startup-lázban

A Vajdasági Szabadegyetem idén a 14. alkalommal rendezték meg, az idei központi téma a vállalkozásindítás és a vállalkozásfejlesztés volt. A kishegyesi Kátai-tanyán politikusok, ismert szakemberek, vállalkozók és közéleti személyiségek tartottak előadásokat, illetve vettek rész a kerekasztal-beszélgetéseken.


Potápi Árpád János nyitotta meg idén a Szabadegyetemet, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, hogy meghirdették a külhoni fiatal magyar vállalkozók éves program pályázatait. A jelentkezéseket az 525 millió forintos keretre várták a pályázatokat. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt elmondta, hogy az MNT ösztöndíjprogramját a jövőben még inkább a diákok igényeihez igazítják majd.

Alapvetően szakmai beszélgetések szőtték be a délvidéki fiataloknak szánt rendezvényt, ahol szaktanácsadók, vállalkozók és fiatal vállalkozások fejlesztésével is foglalkozó szakemberek vettek részt. A Példakép Alapítvány sikeres fiatal vállalkozói is bemutatkoztak, illetve tanácsokkal látták el a Szabadegyetem résztvevőit.

A Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) és a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) pályázatot hirdet 18-35 év közötti fiataloknak. Mindamellett, hogy támogatni kívánják a magyar fiatalok vállalkozásait, a tavalyi telt házas Szabadegyetemhez hasonlóan, idén is szeretnék a húszas éveiben járó fiatalok mindennapjaival is foglalkozni. A 2016-os év a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve ezt szeretnék a rendezvény képzésein, tréningjein és fórumain keresztül támogatni az érdeklődőket.