Kövér kiosztotta az oroszbarátságról kérdező külföldi fiatalokat

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán / MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

A házelnök húsz európai fiatalt oktatott ki geopolitikából: szerinte nem oroszbarát a magyar politika, csak az lenne mindenki érdeke, hogy normális viszony legyen az EU és Oroszország közt. Ami jelenleg Ukrajnában zajlik, arról csak az ukránokat nem kérdezték meg, és végül ártani fog az EU-nak és Magyarországnak is.


„Nem érdemes olyan húrokat pengetni, amikkel csak felbosszantjuk egymást!” – így reagált Kövér László házelnök, mikor meghallotta a Szabadság Expressz nevű nemzetközi rendezvénysorozat szerdai, budapesti beszélgetésén az egyik román résztvevő kérdését. A találkozón a tervek szerint az 1989-es rendszerváltásról lett volna szó, de a kérdésekből hamar kiderült, hogy a résztvevő húsz európai fiatal nagyobb részét jobban érdekli az aktuálpolitika. A házelnököt először az a kérdés húzta fel, amelybe a román fiatalember olyan állítást csomagolt be, amely szerint 1919-ben a román csapatok segítséget nyújtottak volna Magyarországnak (A magyar történetírás szerint megszállták az ország egy részét, benne Budapestet, miközben azt hirdették, hogy a kommunista terror alól szabadították fel). Aztán többen is a jelenlegi kormány intézkedéseiről, állítólagos oroszbarátságáról és az ukrán konfliktusról kezdtek faggatózni, amire Kövér egy hosszú monológgal válaszolt, időnként emelt hangon. „Ukrajnában egy manipulált folyamat zajlik, amiben a legkisebb szerep épp az ukránoknak jutott” – jelentette ki a házelnök, aki szerint Ukrajna annak az ütközőzónának a része, ami a rendszerváltás idején jött létre: ennek lényege, hogy a NATO annak idején vállalta, nem terjeszkedik kelet felé, nem telepít rakétákat Oroszország új határaihoz.

A normális együttműködés elveszett

"Ennek a cirkusznak az a célja, hogy Európát egyszer és mindenkorra leválassza Oroszországról" – mondta Kövér, aki szerint Oroszországnak, Vlagyimir Putyin elnöknek más célja van, de azzal neki semmi dolga. Kövér szerint egyébként nagyon fontos, hogy csatlakoztunk a NATO-hoz, hiszen ezáltal védve van az ország orosz revansizmussal vagy birodalmi törekvésekkel szemben. A házelnök azt is mondta: megérti a balti népeket és a lengyeleket, akik tartanak az orosz terjeszkedéstől, de szerinte Oroszországnak is van egy jogos biztonsági igénye. „Ki volt az az amerikai vagy európai politikus, aki megkérdezte volna, hogy az ukránok mit akarnak? – kérdezte Kövér, megemlítve, hogy csak Putyin játszott el egy népszavazást, mikor elcsatolta a Krímet Ukrajnától. „A nyugati sajtó egy része úgy hazudik, mint hajdan a Pravda” – ajánlott szélesebb körű tájékozódást a fiataloknak Kövér, aki azt mondta, nem tud róla, hogy Magyarország oroszbarát politikát folytatna.

Nincs egységes EU álláspont

A házelnök szerint Magyarországnak az a véleménye az ukrán konfliktus ügyében, mint az Európai Uniónak - illetve mivel ilyen, egységes álláspont nincs, inkább úgy fogalmazott, hogy semmi olyat nem mondtak a magyar politikusok, amit mások ne fogalmaztak volna meg. Kövér szerint az is tévedés, hogy Ukrajnában valódi demokrácia készülne, amit semmi nem mutat jobban, mint a magyar kisebbségnek kedvező nyelvtörvény és választási törvény felfüggesztése. Mi lehet a megoldás? – kérdezte Kövér, aki szerint nyilvánvalóan nem valós lehetőség, hogy „a nemlétező ukrán állam hadserege” legyőzi az orosz hadsereget, vagy hogy Putyin meggondolja magát, esetleg a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot. Ehelyett az lenne a jó, ha normális együttműködés alakulna ki Európa és Oroszország közt, de ennek esélye beláthatatlan időre elveszett, mondta.