Kövér azt mondja, mélyponton az ország érdekérvényesítő képessége

-

Mégpedig azért, mert Magyarország megsértette a külföldi érdekeket – mondta Kövér László a Kossuth Rádiónak. Azt is mondta, hogy az EU többet foglalkozik a sertésekkel, mint a kisebbségi önrendelkezéssel, továbbá a szlovákok szerinte kisebbrendűségi komplexusban szenvednek.


„Magyarország érdekérvényesítő képessége ma sok tekintetben rosszabb, mint amilyen valaha is volt az elmúlt 25 évben, mert a gazdasági kilábalásnál olyan utat választott, amely külföldi érdekeket sértett” – nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Azt mondta: egy ország nemzetközi érdekérvényesítő képességét a gazdasági ereje határozza meg. A Fidesz-kormány 1998 és 2002 között megfelelő súllyal tudta az érdekeit érvényesíteni a nemzetközi fórumokon, az elmúlt négy évben azonban szerinte a kabinet olyan utat választott a „Gyurcsány Ferencék által nyakunkon hagyott csődtömegből” való talpra álláshoz, amely számos nemzetközi érdeket sértett, ez pedig csökkentette Magyarország érdekérvényesítő képességét.

Aztán azt mondta, a magyar–román kétoldalú kapcsolatok rendszere mára olyan mély pontra jutott, hogy komoly aggodalommal tekintenek az erdélyi magyar közösség jövőjére. A kormány ezért a konkrét támogatások mellett olyan gazdasági kapcsolatokat is próbál kiépíteni, amelyek segítik a romániai magyar közösséget. A magyar kabinet a nemzetközi színtéren azt szeretné elérni – tette hozzá – , hogy Európa ne csak azoknak a hangját hallja meg, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem azokét is, akik békés eszközökkel próbálják érvényesíteni alkotmányos önrendelkezési jogaikat.


„A hizlalandó sertésekkel többet foglalkozik az EU”

„Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik” – mondta Kövér László, megjegyezve, hogy az Európai Unió ebből a szempontból „kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat”, hiszen a „hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás”, mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével.

A magyar közösségek önrendelkezésének biztosítása szempontjából a környező országok közül kedvező példaként említette Szlovéniát és Horvátországot, a szerbiai magyarság helyzetéről pedig azt mondta, ott többé-kevésbé javul a helyzet.


A szlovákoknak kisebbrendűségi komplexusuk van Kövér szerint

Kövér László Románia mellett Szlovákiát is bírálta, amiért szerinte ott „egyenesen nemzetbiztonsági kockázati tényezőként” tekintenek a magyar közösségre. Úgy fogalmazott: a szlovák véleményformáló elit tisztességesebb tagjai lennének hivatottak arra, hogy önvizsgálatot tartsanak, és megválaszolják, hogy „miért képtelenek arra a minimális nagyvonalúságra”, hogy elismerjék, ha az elit bűnöket követett el, és „ne állandóan azzal takarózzanak, hogy a szlovákokkal szemben követtek el bűnöket”. Ezek a hivatkozások ráadásul „jelentős részben nem is igazak” – tette hozzá.

Kiemelte: a magyarok tömeges deportálása, kényszermunkára hurcolása a második világháborút követően az akkori csehszlovák politikai elit döntése volt, amit „haladó hagyományként” a különvált Szlovákia politikai elitje is a magáévá tett, miközben a németeknek megadta a minimális erkölcsi elégtételt – folytatta kövér László.

„Én itt látok egyfajta kisebbrendűségi komplexust is, amin azért túl kéne jutni” – mondta az Országgyűlés elnöke, aki szerint a szlovák nép többet érdemel ennél a megalázó helyzetnél.