Kövér: az alaptörvény minden szempontból betölti rendeltetését

Fotó: MTI / Kollányi Péter

-

A házelnök az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen beszélt.


Az alaptörvény kihirdetése óta eltelt öt év távlatából az látszik, hogy a viták lángja kialudt, és az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen hétfőn az Országházban.

A házelnök beszédében emlékeztetett: az alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét.

A magyar alaptörvénynek a lényegi kérdésekben adott válaszaival kapcsolatos vitákban a nemzeti és a globalista paradigma küzdelme tükröződik, az alaptörvény hivatkozási ereje, üzenete, hatásai messze túlmutatnak Magyarország határain - vélekedett Kövér László.

Kifejtette: Magyarország első írott alkotmányát 1919-ben a bolsevikok írták, a másodikat 1949-ben fogadták el, és ismét a kommunista uralmat volt hivatott közjogi értelemben is megalapozni - idézte fel. Az első írott magyar alkotmány "bolsevik tollbamondás révén íródott, nemzeti és demokratikus legitimáció nélkül", a második szovjet mintát követett, demokratikus magyar legitimációval nem rendelkezett - magyarázta. A házelnök kifejtette: 1989-ben "a demokratikus választási legitimációval nem rendelkező kommunista hatalom, valamint a demokratikus választási legitimációt akkor még szintén nélkülöző politikai ellenzéke a rendszerváltoztatásnak nevezett politikai alkuban" ideiglenes jelleggel újraírta az 1949-es alkotmányt, egy harmadik írott alkotmányt adva Magyarországnak. A kommunista hatalom képviselői azt remélték, hogy a rendszerváltoztatásban mentesülnek a jogi és erkölcsi számonkéréstől, és hatalmuk egy részét átmenthetik. A rendszerváltoztató ellenzék pedig azt, hogy Magyarországon ismét demokratikus politikai rendszer alakítható ki. Hozzátette: mindkét fél reményei beváltak. Kövér László kitért rá: Magyarország, a kelet-közép-európai térségben utolsóként, 2011-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többsége révén elfogadta az új alaptörvényt.