Kötelező, de tét nélküli marad a P.Ö.CS.

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Épphogy megalakultak és működni kezdtek a komoly indulatokat kiváltó iskolai önértékelési csoportok – P.Ö.C.S., azaz pedagógus-önértékelési csoport vagy B.E.C.S., azaz belső önértékelési csoport –, az önértékelés máris kikerült a pedagógusminősítési eljárásból, a tanfelügyeleti értékeléssel együtt. Ezzel, noha az önértékelés kétévente kötelező maradt, el is vesztette a tétjét. Azt nem tudni, hogy visszakerül-e a későbbiekben a minősítésbe.


Az értékelés – a külső, a tanfelügyeleti és a belső is – a 2016. szeptemberben kezdődő tanévben lett volna része először a pedagógusok minősítési eljárásának úgy, hogy az értékeléseket még ebben a tanévben el kellett volna végezni.

Az ezt előíró 2013-as kormányrendelet többször is módosult megalkotása óta, ám a legutolsó, a Magyar Közlönyben szeptemberben megjelent verzió szerint nem kis meglepetésre az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye egyelőre kikerült a minősítésből, amelynek eredményébe egyébként 30 százalékban számított volna bele.


A rendeletmódosítás néhány könnyítést tett a pedagógusok terheinek csökkentése érdekében. Ennek egyik eleme, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet nem képezi részét a pedagógusminősítésnek

– ezzel indokolta a VS.hu kérdésére az Oktatási Hivatal a változtatást, és mint írták, „az, hogy ez a jövőben ismét része lesz-e az eljárásnak, a 2015. év tapasztalataitól is függ”.

A változtatásnak az is oka lehetett, vélik oktatási szakértők, hogy ha a belső értékelést és a tanfelügyeleti ellenőrzést is el kellene végezni a minősítéshez, nem biztos, hogy be lehetne fejezni határidőig az eljárásokat.


szakképzés, szakiskola, középiskolai felvételi

A minősítés

A gyakornok fokozat után a pedagógus I. (PI) és a pedagógus II. (PII) fokozatot kötelező megszerezni, vagyis mindenkinek kötelező a minősítés, ha a pályán akar maradni.

A minősítés eredményébe a portfólió és az óralátogatás számít bele 60-40 százalékos arányban.

A PI-hez 60, a PII-höz 75 százalékot kell elérni.

A kormány számításai szerint ugyanis 2018. június 30-ig több mint 150 000 pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak kellene minősítő vizsgán részt vennie.

Ehhez képest 2015-ben 15 933 pedagógus jelentkezett minősítésre, de 4140-en vagy nem töltöttek fel portfóliót, vagy nem véglegesítették azt. Ezért végül 10 793 tanárnak szerveztek minősítési eljárást vagy vizsgát, amelyből tavasszal még csak 3320 zajlott le, és most őszre 7473 maradt.


2016-ra 19 623-an kerültek be az úgynevezett minősítési tervbe, de hogy végül mennyien fognak részt venni az eljárásban, az attól függ, hogy mennyien töltenek fel november 30-ig portfóliót. Mindenki más minősítésére, hacsak nem történik újabb rendeletmódosítás, a 2017-es és a 2018-as év marad.

A minősítés tétje nemcsak az, hogy ki maradhat tanár, hanem a fokozatok alapján alakulnak a fizetések is.

A tavaszi minősítéseknek egyébként 98,5 százaléka volt sikeres, a tanárok 83,8 százalékának a teljesítménye 90 százalékos vagy annál magasabb volt – közölte az Oktatási Hivatal, ami meg is felel az oktatási szakértők előzetes várakozásának.

A portfólió és az óralátogatás értékelése ugyanis úgy történik, hogy mindkettőt 8 területen, 77 indikátor vagyis kérdés alapján pontozzák 0-tól 3-ig, és a kapott pontokból számolnak végeredményt. A pontozás sajátosságai miatt nem kell minden indikátorra 3, de még 2 pontot sem kapni ahhoz, hogy a minősítés sikeres legyen.

Hasonlóan lehetett volna pontokat szerezni a tanfelügyeleti ellenőrzésen, illetve az önértékelésen, ezek azonban bizonytalan ideig csak tét nélküli, bár kötelező részei maradnak az eljárásnak.