Kossuth népe mosolyog, ha a demokráciából oktatnak ki bennünket

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Az Egyesült Államoknak és Európai Uniónak is többször odaszúrt ünnepi beszédében Orbán Viktor. A kormányfő hosszan részletezte, hogy több amerikai elnök is az 1848-as magyar szabadságharc csodálója volt, az '56-os forradalmat viszont az amerikaiak csak a partvonalról nézték. „Kossuth népe mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából” – mondta a washingtoni kritikákra utalva Orbán.


Legyen béke, szabadság és egyetértés – kezdte március 15-i ünnepi beszédét Orbán Viktor. A kormányfő a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat kezdő sorát idézte. A Nemzeti Múzeum előtti pulpituson, ahonnan beszélt, a „Tisztelet a bátraknak” felirat volt olvasható.

A 167 évvel ezelőtti forradalom epicentruma, innen áradt szét a mágikus energia – mondta a kormányfő a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről. "Hogyha van szakrális momentuma, főnix pillanata a magyar lélek újjászületésének, az a pillanat 1848. március 15-e” – mondta. "Ez a magyar élet, ez a magyar történelem páros vezércsillaga. Vérvonal, cél, értelem és mérce” – fogalmazott.

A 19. századi Magyarországról azt mondta: Európa közepe, birodalmak határvidéke volt. "Egy nép, amely sohasem vágyott arra, ami a másé. Egy nép, amely sohasem akart, és nem is akarhatott mást, minthogy megtarthassa azt, ami az övé. Egy nép, amely tudja, hogy ami az övé, azt még a hatalmas birodalmak szorításában is meg kell tartania." "Függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között. Földet, hazát megvédeni. Saját szabad magyar világot teremteni" - mondta.



Orbán szerint a magyarok keményen dolgoztak a fennmaradásért, a megbecsülésért, keményen dolgoztak, hogy legyen egy hely, ahol boldogulni tudnak. A rendszerváltás idején is a boldogulásért, tiszteletért hoztunk áldozatokat. „Együtt tanultuk, hogy ha nem fogunk össze, ha nem állunk sarkunkra, akkor a kemény munka, az áldozatvállalás hiábavaló lesz.” Összefogás nélkül különböző pénzügyi hatalmak zsebében lesz az ország, „mint amikor a Habsburgok hátsó udvara voltunk".

"Március 15-én reggel hat ember indult el a Pilvaxból. Délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra már több tízezren voltunk. Facebook nélkül" – mondta. A ’48-as forradalom nemzetünk összteljesítménye volt, amely egymás mellé állított jobbágyot, grófot, iparost, lelkészt, diákot, színészt és költőt. "A magyar mellé odavonzott lengyelt, olaszt, németet, sőt még osztrákot, románt és szerbet is, nyelvre, kultúrára, vagyonra és társadalmi állásra tekintet nélkül ötvözve őket egy mindent átható eszme és érzület hevében".



A miniszerelnök szerint a március 15-i forradalmat már az első napon megnyertük. Hiába verték le, mégis győztesnek éreztük magunkat. Mindig tudtuk, hogy igazunk volt, tudta ezt az egész világ, még azok is, akik leverték a forradalmat – fogalmazott. Orbán szerint a szabadságharc leverése a megszállóknak szégyent, kolerát, rossz lelkiismeretet hozott. "Két emberöltő sem telt el, és akik ellenünk összefogtak, egymásnak estek, muszkák a labancoknak és labancok a muszkáknak. És végül magukkal rántották azt a régi Európát, szellemet, életfilozófiát és jellemet, amely valaha az emberiség élére emelte földrészünk nemzeteit" - mondta.



Magyarország a szabadság és a demokrácia zászlóshajója volt a nyugati világban. Orbán felidézte, hogy 1852-ben Kossuth Lajos Ohióban elmondott beszédében úgy fogalmazott: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia.” Ohióban a hallgatóság körében ott ült az Egyesült Államok későbbi elnöke, Abraham Lincoln is.

A kormányfő szerint 1910-ben Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke azt mondta: az egész civilizált világ adós Magyarországnak a múltjáért. Kitért arra is, hogy 800 magyar harcolt a rabszolgaságot eltörlő amerikai polgárháborúban. "Csoda-e, ha Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából?" – utalt egyértelműen a magyar kormányt érő amerikai kritikákra, a washingtoni korrupciós vádakra.

A szabadság azt jelenti, hogy minden nemzet elidegeníthetetlen joga, hogy saját útján járjon. "Mi voltunk azok, akik 1848-ban nem féltünk szembeszállni a feudális királyok szent szövetségével. Azok is mi voltunk, akik 1956-ban szembeszálltunk a legyőzhetetlen Szovjetunóval. Mindenki drukkolt a partvonalon, de senki sem futott be a pályára" - fogalmazott.

A kormányfő szerint Európa részei vagyunk, a jövőt a többi európai nemzettel együtt akarjuk alakítani. „Az EU tele van kérdésekkel, Magyarország tele van válaszokkal” – mondta. Szerinte „nem az uborka görbülete, az európai ember testtartása jelenti a jövőt”. "A Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, ebben csak magunkra számíthatunk" "Tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza" – zárta beszédét.



Orbán Viktor beszédét ellentüntetők próbálták meg síppal, dudával megzavarni. Erről is olvashat bővebben a március 15-i élő tudósításunkban.