Kósa: 3,3 millióan szavaztak a letelepedési kötvény ellen

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Párhuzamos univerzumok csaptak össze a parlamentben hétfőn, napirend előtt. Miközben az ellenzék hosszan sorolta a hibákat, a kormány csak győzelmi jelentésekben gondolkodik. Az még mindig nem világos: meglesz-e a kétharmadnyi többség a keddi alaptörvény-módosításhoz.


Az LMP-s Hadházy Ákos felszólalási idejének nagy részét átengedte Ady Endrének. A kompországról szóló cikk indokolatlanul hosszú citátuma előtt még ütni próbált a kormányon, amely a keleti nyitást erőlteti, és konkrétumok említése nélkül a Jobbikon, amely – szerinte – kapcsolatot tart fenn egy az orosz titkosszolgálat szócsövének tartott hírsite-tal.

A némileg széttartó felszólalásra a propagandaminisztérium államtitkára, Tuzson Bence reagált, aki többször is elmondta: nem csak kelet, de észak, dél és nyugat felé is nyit az ország. Rövid földrajzi ismertetőt követően pedig ráfordult a kitaposott ösvényre: módosítani kell az alaptörvényt, de nagyon.

Rétvári Bence egy felszólalás erejéig odahagyta bársonyszékét, és KDNP-s képviselői helyére sietve ujjongott a kormány remek gazdaságpolitikáján, amelynek hála, Magyarországon nőttek a fizetések.

A gazdasági tárcától Cseresnyés Péter értett vele bőszen egyet. Példaként megjegyezte: 2010 óta 51 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér. Majd mellékesen hozzátette: a legkisebb fizetés igazi vásárlóértéke csupán 10 százalékkal kúszott felfelé.

A szocialista Tóth Bertalan frakcióvezető mintha háttal ült volna a kormányzati lovon: csak a rosszat, csak a bajt látta meg. Nehezményezte, hogy idén már 2000 családot kilakoltattak, noha a nemzetközi piacokon esik a földgáz ára, a fűtési szezonban Magyarországon mégsem kell kevesebbet fizetni a szolgáltatásért, 4 millióan élnek a létminimum alatt, csökken az ország versenyképessége, és felmérések szerint egyre rosszabb a korrupciós helyzet.

Épp végszóra Rétvári visszaért a helyére, és így már miniszterként világosíthatta fel Tóthot, hogy a kormány sokkal többet költ közétkeztetésre, mint korábban, a tankönyvek is ingyenesek, a rezsicsökkentés pedig épp a legrászorultabbakon segített.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője természetesen az alaptörvény tervezett módosításának fontosságáról próbálta a képviselőket meggyőzni – sajtos eszközeivel. A szocialistákat azonnal leírta, mondván: azok mindig hazudnak. Ám a Jobbiktól mást várt Kósa, hisz korábban Vona Gábor támogatásáról biztosította az alkotmánymódosítást. Kósa Lajos szerint, aki feltételhez köti a hazaszeretetet, a módosítás megszavazását, az zsoldos és/vagy hazaáruló. Hevesen érvelt amellett, hogy a letelepedési kötvény és a migráció nem keverhető össze. Olyannyira elragadta a hév, hogy egy pillanatra önkívületbe is kerülhetett, amikor kijelentette:


a népszavazáson 3,3 millió ember mondott nemet a letelepedési kötvényre. 

Az utolsó frakcióvezetőként megszólaló Vona Gábor szerint a kormányoldal csak beszél a letelepedési kötvény visszavonásáról, de közben Irakban új irodát nyitottak, ahol azt árusítják. Vona kijelentette: azért támadják pártját minden fronton, mert keresztbe akar tenni a kötvények korrupt üzletének.

Tuzson államtitkár a „hazaárulók” szó gyakori ismételgetésével igyekezett jobb belátásra bírni a jobbikosokat.

Hogy milyen eredménnyel, az a keddi végszavazáson derül ki.