Kormánykézben az egyetemek kutatási stratégiája, aggódnak a jogvédők

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Az Eötvös Károly Intézet elemzése szerint alkotmányellenes az újonnan felálló konzisztóriumok létrehozása. A volt adatvédelmi biztos, Majtényi László által irányított intézet azt kifogásolja, hogy a testület tagjainak többségét a kormány nevezi ki.


A parlament által hétfőn elfogadott törvény szerint az öttagú konzisztórium három tagját az egyetem, a hallgatói önkormányzat és az egyetem gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei jelölik, de az oktatásért felelős miniszter jelöli ki és ő is hívhatja vissza őket. A konzisztórium negyedik tagja a szintén a kormányzat által kijelölt kancellár. A testület jóváhagyása nélkül nem fogadhatja el az egyetem szenátusa sem a költségvetést, sem az egyetem intézményfejlesztési tervét (aminek része a kutatási-fejlesztési innovációs stratégia is).

Az Eötvös Károly Intézet ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény szerint az egyetemeket a gazdálkodási autonómia ugyan korlátozottan illeti meg, de a kutatás és a tanítás teljesen szabad. Ehhez képest a konzisztóriumok vétójogot gyakorolhatnak az egyetem költségvetése és kutatási-fejlesztési innovációs stratégiája felett is.

A költségvetésről az Alkotmánybíróság korábban kimondta már, hogy az intézmény működését alapvetően határozza meg, így az abba való, az egyetemen kívülről érkező beleszólás a kutatási, tudományos és oktatási autonómiát sérti. A jogvédők szerint a költségvetés és a kutatási-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásának konzisztóriumi jóváhagyáshoz kötése súlyos beavatkozás az egyetemi autonómiába, ami alapvető alkotmányos elveket és az Alaptörvényt is sérti.

Az intézet idézi az Alkotmánybíróságot, amely 1994-ben megfogalmazta, hogy a tudomány autonómiája alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban.


Mindannyiszor, amikor a történelem során az állam a tudomány szabadságát politikai, ideológiai, vallási vagy egyéb korlátozásnak vetette alá, az az egész társadalom fejlődésének béklyójává vált. […] A tudományos tételek, megállapítások és igazságok szabad keresése, továbbá a tudományos eszmék és nézetek szabad áramlása így az egész társadalom, az emberiség, fejlődésének alapfeltétele.

Vasárnap kisebb tüntetés is volt Budapesten a felsőoktatási törvény módosítása, és azon belül a konzisztóriumok felállítása ellen.


A kormányzat részéről viszont azzal magyarázták az új testület felállítását, hogy a stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése miatt van szükség rájuk. A törvénymódosítás egyúttal differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításában szereplők jogosultságát: míg a kancellár a szenátus hatáskörébe tartozó kérdésekben is egyetértési jogot gyakorol, addig a konzisztórium esetében erre nincs lehetősége.