Kormány: néhány brutális hét az ára, hogy aztán nyugalom legyen

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Ha lezárják a határt, a kirendelt bírók futószalagon bírálják majd el a tranzitzónába beengedett menekültek kérelmeit, míg a többiek a kerítés túloldalán várakoznak. Ugyan pár hétig lehet majd tüntetés, tömegoszlatás, de utána az embertömeg inkább Horvátország felé veszi az irányt – legalábbis a kormányban erre számítanak.


Pár hét alatt kiderülhet a menekültek és az embercsempészek számára is, hogy nem érdemes Magyarország felé jönni, és akkor más úti célt választanak maguknak ahhoz, hogy valahogyan Németországba, Ausztriába jussanak – úgy tudjuk, ebben bízik a kormány, ha elkészül és teljessé válik a magyar–szerb határ lezárása a menekültek előtt. Megállítani nem tudja a magyar kormány a menekültáradatot, de eltéríteni megpróbálja – röviden így lehetne összefoglalni a stratégia lényegét.

A kormány úgy kalkulál, hogy a kerítés híre már most is elég nagy nemzetközi visszhangot kapott, és ez, valamint a most indított idegen nyelvű kampány elég visszatartó erővel hat majd. „Ha tudni fogják, hogy Magyarországra a tranzitzónákon keresztül léphetnek be, és a kérelmüket ott fogják elbírálni, a határ illegális átlépése pedig bűncselekmény, akkor nem fognak euróezreket fizetni azért az embercsempészeknek, hogy idehozzák őket” – mondta egy kormányzati forrásunk.

A kerítés jelenlegi állapota, építésének gyorsasága, elkészültének határideje olyan fontos a kormánynak, hogy információink szerint a kormányfő ezzel való elégedetlensége vezetett Hende Csaba lemondásához is. Valószínűleg nem véletlen, hogy az utód, Simicskó István, parlamenti meghallgatásán az építés felgyorsítását ígérte.


Terelés

Azt ugyanakkor a kormányban sem gondolják, hogy ez megállítja majd az embercsempészetet: abban bíznak, hogy a csempészbandák majd másfelé szervezik meg a menekültek szállítását, nem Magyarországon keresztül. A leglogikusabb úti cél a kormány szerint Horvátország.

Onnan azonban a kormányzati remények szerint nem Magyarországra jönnek majd tovább a menekültek, két okból sem: egyrészt a magyar–horvát határ jelentős részén a Dráva folyik, ami megakadályozhatja a menekülteket, de legalábbis sokkal könnyebbé teszi a határszakasz ellenőrzését és a határsértők elfogását, másrészt Horvátországból a kormány becslései szerint inkább Ausztria felé próbálnak majd továbbhaladni a menekültek, mint felénk.


Másfelé indulnak majd a kormány szándékai szerint


Arról eltérő információink vannak, hogy a magyar kormány egyeztet-e lépéseiről és annak várható következményeiről az érintett környező országokkal, melyek közé Romániát is odasorolhatjuk, mivel olyan előrejelzések is vannak, hogy a menekültek egy része esetleg arra menne tovább, ha lezárják a szerb határt.

Van olyan kormányzati forrásunk, aki szerint erre „nincs szükség, mert a kormány csak az érvényben lévő uniós szabályokat tartja be, az pedig nemzeti hatáskör, hogy ezt hogyan tegye”, más azonban korábban arról beszélt lapunknak, hogy ha szükséges, napi szinten is egyeztetnek egymással az érintett kormányzati illetékesek.


Órák alatt dönthetnek

Hogy a tervezett három tranzitzónát pontosan hol alakítják majd ki, az még nem nyilvános, de a kormányban úgy kalkulálnak: zónánként 30 kirendelt bíró elegendő lesz ahhoz, hogy az ott beadott menekültkérelmeket futószalagon, akár egy nap alatt elbírálják. A hivatalos határidő nyolc nap, de ennél mindenképpen sokkal gyorsabb döntéshozatal a cél. Egy tranzitzónában pedig a tervek szerint maximum körülbelül ötvenen tartózkodhatnak majd kérelmük elbírálására várva.


Mindenki Németországba tartana


A többieknek marad a kerítés túloldala, amelyet több ezer rendőr és katona véd majd. A katonák semmilyen helyzetben nem használhatják fegyvereiket, a rendőri fegyverhasználatra pedig a most is hatályos jogszabályok vonatkoznak. Információink szerint azt a kormányban sem zárják ki, hogy történhetnek durva, erőszakos jelenetek is a feltartóztatott menekültek és a határt védő egyenruhások között.

Néhány napja egy illetékes arról beszélt lapuknak, hogy a Kosovska Mitrovica-i zavargásokhoz hasonlókra számít, ahol a szerb és az albán közösséget szögesdróttal választották el a KFOR katonái, és rendszeresek voltak a zavargások, a tömegoszlatás. Ebben az ott szolgáló magyarok révén már komoly tapasztalattal is rendelkezik a honvédség.

Egy másik kormányzati forrásunk is úgy nyilatkozott most, nem zárja ki, hogy pár hétig valóban ilyenekre kell majd felkészülni a kerítés mentén, de abban bíznak, ennyi idő alatt belátják majd a menekültek, hogy nem érdemes Magyarországra jönni, onnantól pedig nem lesz szükség sem többezres rendfenntartói létszámra, sem oszlatásra.

Vannak olyan információk, hogy a magyar hadsereg vezetése enyhén szólva nem lelkes ettől a feladattól, de egy kormányzati forrás erre csak annyit mondott: „Magyarország nem egy dél-amerikai diktatúra, ahol a hadsereg mondja meg a kormánynak, hogy mit csináljon.”

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a nemzetközi média hetekig nőkből, gyerekekből is álló tömeg oszlatásával, vízágyúzásával lenne tele, egy forrásunk azt mondta, egy politikusnak nem szabad a média nyomásának engednie, egyébként pedig bíznak abban, hogy az európai vezetők meg fogják érteni, hogy jelenleg Magyarországnak nincs más lehetősége a schengeni határok külső védelmére ekkora embertömeggel szemben.