Körlevélben savazza a románokat a magyar külügy

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre / MTI/MTVA / Simó Endre

-

Kisebb kommunikációs háború tört ki a magyar és a román kormány között Bogdan Aurescu román külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása után. A nem túl sikeres találkozóért mindkét fél a másikat okolja, és sérelmeit diplomáciai körben terjeszti.


Csak egy, a két ország optikai kábeleinek összekötéséről szóló egyezményt írt alá a múlt héten Bogdan Aurescu román külügyminiszter és Szijjártó Péter, pedig a VS.hu információi szerint mindkét fél részéről komoly várakozások előzték meg a találkozót. Úgy tudjuk, a különböző dokumentumok aláírására kölcsönösen megvolt a politikai akarat, a szándékot jelezte az is, hogy Aurescu az intenzív tárgyalások miatt hetekkel később utazott Magyarországra, mint ahogy eredetileg tervezték, a két minisztérium egy-egy helyettes államtitkára még a találkozó előtti napon is asztalhoz ült, és hajnalig próbáltak megoldást találni a nyitott kérdésekre.

A tervek szerint egyebek mellett azt a közös jegyzőkönyvet is aláírták volna, ami a két ország között évek óta megoldatlan kisebbségi ügyeket rendezi. Végül ez nem történt meg. Szijjártó Péter a találkozó után a VS.hu kérdésére egyenesen „súlyos konfliktusokról” beszélt, ezeket azonban egyik fél sem akarta részletezni.


Note verbale

Információink szerint most mind a román, mind a magyar kormány igyekszik meggyőzni a többi uniós tagállam kormányait, hogy inkább a másik fél hibája, hogy több kérdésben eredménytelenül zárult a rég várt találkozó.

Úgy tudjuk, a román külügyminiszter még elutazása előtt ismertette álláspontját zárt körben, miszerint a magyar állam nem ad kellő mértékű támogatást a magyarországi románságnak, ugyanakkor egy számukra elfogadhatatlan törekvéshez – az autonómiához – nyújt folyamatos politikai támogatást. Romániai magyar politikusok pedig úgy próbálják meg beállítani a román korrupcióellenes ügyészség eljárásait (melyekben több RMDSZ-es képviselő és polgármester is érintett), mintha az a magyarok elleni politikai leszámolás lenne, mondta a miniszter.


A román és a magyar külügyminiszter valamint a száloptikai megállapodás


A magyar külügy információink szerint kedden egy note verbale-nak nevezett tájékoztatót küldött szét a Budapesten dolgozó külföldi diplomatáknak. Ebben a román felet okolják a megoldatlan kisebbségi ügyekért. A magyar érvelés szerint a román parlament például már tíz éve nem képes elfogadni azt a benyújtott kisebbségi törvényt, amely rendezné az országban élő kisebbségek helyzetét. Mint a tájékoztatás megjegyzi, „jelenleg nincs politikai akarat a törvény elfogadására”.

A dokumentum arra is kitér, hogy az egyébként nem rossz törvényi szabályozás ellenére a magyar nyelv használata is akadályokba ütközik, a hatóságok több esetben is felléptek és szabálysértési eljárást indítottak, amikor például Marosvásárhelyen valakik magyar nyelvű utcanévtáblákat, feliratokat helyeztek ki. Ugyanígy erős ellenérzéseket váltott ki a román hivatalos szervekből a székely zászlók és más nemzeti szimbólumok használata is. Sőt, a román szenátus hallgatólagosan elfogadta és továbbküldte a képviselőháznak a Nemzeti Liberális Párt törvényjavaslatát ezek betiltásáról, áll a magyar tájékoztatóban.


Székely zászló a magyar Parlamenten


A magyar fél szerint túl lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása a romániai magyar egyházaknak, sőt a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó Kollégium visszaállamosítása nyugtalanító jelenség. Ehhez kapcsolódik a restitúciós bizottság magyar tagja, Markó Attila ellen indult bűnvádi eljárás is, ami elől Markó Budapestre szökött. A jegyzék szerint a román korrupcióellenes ügyészség megfélemlítő módon vette őrizetbe és szállította Bukarestbe kihallgatásra Markót.


Románia hallani sem akar az autonómiáról

Ugyancsak régóta folyamatos viták tárgya a romániai magyar közösség önigazgatásának kérdése. A magyar fél szerint az Európa Tanács több dokumentuma is megállapítja, hogy a területi autonómia jó eszköz lehet kisebbségi kérdések kezelésére, és ennek ígéretét még az 1918. december 1-jei, Erdély és Románia egyesülését kimondó nyilatkozat is rögzítette, a román politika mégsem hajlandó foglalkozni a kérdéssel.

Románia – alkotmánya szerint – egységes nemzetállam, így a román kormányok politikai színezettől függetlenül elutasítanak mindenféle területi autonómiatörekvést. A román külügyminiszter hangsúlyozta is Budapesten, hogy az autonómia szóba sem kerülhet Erdéllyel kapcsolatban. A román kormány információink szerint azt is túlzónak tartja, hogy a csíkszeredai és kolozsvári magyar konzulátuson több tucatnyian dolgoznak, ezért előfordult már, hogy nem hosszabbították meg egy-egy dolgozó lejáró diplomáciai útlevelét. A magyar kormány szerint ez a gyakorlat elfogadhatatlan.

Ebből a szempontból érdekes volt, hogy márciusban Orbán Viktor arról beszélt a rendkívüli értekezletre összehívott nagykövetek előtt: ha valamelyik országban érzékenyek az autonómia fogalmára, akkor még a szóhasználatot is érdemes kerülni, a lényeg a pragmatikus megközelítés, a gazdasági kapcsolatok erősítése. Ehhez képest nemrég a volt szocialista házelnököt, Szili Katalint az autonómiakoncepciókért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki a miniszterelnök.

A mostani jegyzékben az is szerepel, hogy a tervezett román közigazgatási reform még ronthat is a magyarok helyzetén, mert a két magyar többségű megyét, Hargitát, és Kovásznát nagyobb egységekbe szervezhetik, így a magyarok már kisebbségbe szorulnának.

A note verbale végén ugyanakkor a magyar külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy a magyar fél érdeke is, hogy a fenti kérdések minél előbb megoldódjanak Romániával. A tárgyalások várhatóan tovább folytatódnak a következő hetekben.


Egy lépéssel közelebb a román gázhoz

Vannak azért olyan ügyek is, amelyekben sikerült dűlőre jutni. Bár Románia tavaly még azt közölte, nem járul hozzá a két tervezett új konzulátus megnyitásához Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, úgy tudjuk, ezt most már elfogadnák. Emellett hosszú huzavona után most született legalább egy elvi megállapodás a két ország közötti gázszállításról. Itt a konfliktus lényege, hogy Magyarország régóta szorgalmazza, hogy Románia úgynevezett interkonnektort helyezzen üzembe területén, ami lehetővé tenné, hogy az ott kitermelt gáz magyar vezetékekbe jusson. Románia azonban erre mindeddig nem volt hajlandó. Most sem ment minden gördülékenyen: Aurescu az elvi megállapodás mostani szignálásakor azt is közölte, a beruházáshoz uniós pénzt várnak, aminek sorsa viszonyt még bizonytalan.