Komolyra fordult a Hatvannégy Vármegye katonásdija

Fotó: MTI / SzigetvŠry Zsolt

-

Először csak egy politikus, aztán már a hatóságok is terrorizmussal vádoltak meg magyarokat Romániában. Nacionalista kampányfogás, vagy ezúttal tényleg túl messzire mentek a bokszedzésekkel és airsoft fegyverekkel gyakorló radikáljobbosok?


Az első terrorvád annyira elképesztő volt, hogy napokig nem vette komolyan senki: egy szociáldemokrata képviselő, Ninel Peia november legvégén a blogján számolt be arról, hogy titkosszolgálati értesülései szerint szándékos gyújtogatás áll a bukaresti, hatvan áldozatot követelő, Colectiv klubban történt októberi tűzeset mögött.

Azt írta, a magyarok Budapesten tervelték ki a katasztrófát, hogy instabillá tegyék az országot, a titkos Merkel–Putyin-paktum részeként kikényszerítsék a Ponta-kormány bukását, illetve Erdély elszakadását Romániától. A szöveg közzététele után egy héttel mégis foglalkozni kezdett vele az országos média. Különböző tévé- és rádióműsorokban, lapokban több szakértő nyilatkozott, lehet-e bármilyen érdemi alapja a feltételezésnek. Volt, aki elutasította, és volt, aki úgy vélte: bár összességében nehezen hihető, mégis vannak megfontolandó elemei ennek az elméletnek.

Mikor úgy tűnt, megnyugodnak a kedélyek, december elsején újabb ügy pattant ki. Terrorizmus gyanújával őrizetbe vették a kézdivásárhelyi Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) helyi tagszervezetének vezetőjét. A gyanú szerint Beke a kézdivásárhelyi felvonuláson robbantott volna saját készítésű, petárdákból összeállított robbanószerkezetet.


December 1. nemzeti ünnep Romániában, 1918-ban a gyulafehérvári nagygyűlésen ezen a napon mondták ki Magyarország huszonhat vármegyéjének csatlakozását a román királysághoz. Az ünnep mindig zaklatottan telik, ilyenkor utcára vonulnak a román szélsőjobbos szimpatizánsok és a magyar ellentüntetők, gyakoriak az indulatos, feszültségkeltő nyilatkozatok is.


Az egymást követő és erősítő terrorvádakra már érzékenyen reagált a román és a romániai magyar sajtó egyaránt, közleményt adott ki az RMDSZ is. Kelemen Hunor, a szervezet elnöke elhatárolódott az erőszaktól, ugyanakkor óvott attól, hogy kellő információ hiányában bárki elhamarkodott következtetést vonjon le, vagy kollektíven bélyegezzen meg közösségeket. A bukaresti székhelyű Active Watch szintén körültekintő tájékoztatásra kérte a sajtót, a szakmai szervezet munkatársai azt is jelezték: aggodalommal veszik tudomásul, hogy az állambiztonsági szervek „terrorkísérletként” tartják számon a kézdivásárhelyi eseményeket.

A román és a magyar sajtóban egymást követték azok a vélemények, amelyek szerint a hírszerzés és a terrorelhárítás árnyékra vetődött, valódi károkozásra alkalmatlan petárdákat foglaltak le. Voltak, akik szerint a hírszerző szolgálatok jövő évi költségvetéséről szóló tárgyalásokat alapozták meg ezek az események, és azt hivatottak bizonyítani, szükség van a magas állami támogatásra. Nagyon sokan vélték úgy, hogy már most a jövő évi választási kampány eseményeit követhetjük.


Fizikai kiképzések erőszakos céllal

Az őrizetbe vételt indokló, Erdélyi Átlátszó által megszerzett hétoldalas ügyészi leirat azonban számos olyan részletet tartalmaz, amely arra utal, a második terrorizmusvád bonyolultabb ügyet takar. Az előzetes letartóztatást az „alkotmányos rend megsértése”, illetve robbanóanyag illetéktelen tulajdonlása miatt rendelték el, a romániai terrorelhárítási törvény paragrafusaira hivatkozva.

Az egyértelműnek tűnik, hogy a most letartóztatott Beke Istvánt hónapok óta megfigyelték: október 23-án értesítette a hírszerző szolgálat a terrorelhárítást, hogy a HVIM Kovászna megyei tagjai állam- és alkotmányellenes bűncselekmények elkövetésére készülnek.

A jelentés kitér arra, hogy ez a tagszervezet közvetlen kapcsolatban áll a Jobbikkal, a HVIM magyarországi vezetésével és a Betyársereggel. Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum megjegyzi, hogy az a Magyar Alkotmányvédelmi Hivatal szerint terrorista fenyegetést jelentő szervezet. A vizsgálatot végző ügyész jelzi, hogy 2014 óta külföldi (feltételezhetően magyar) és kettős állampolgárok erőszakos („közvetett terrorista”) céllal fizikai kiképzéseket tartanak Romániában a HVIM romániai tagjainak.


Zagyva György Gyula


A HVIM nyilvánvalóan évek óta a román hírszerző szolgálatok látókörében van, Toroczkai Lászlótól az elmúlt tíz évben többször megtagadták a beutazási engedélyt, egy évvel ezelőtt pedig szigorított a román belügy: tiltólistát állítottak össze azokról, akik nem utazhatnak Romániába.

A nyilvánosságra került ügyészségi dokumentum szerint ezt a merényletet „tapasztalatszerzésnek” szánták a HVIM kézdivásárhelyi tagjai azért, hogy egy „terrorcselekmény látszatát” keltsék. A tervek szerint a magyarok lakta kisvárosban, Kézdivásárhelyen az állami ünnepre tervezett felvonulás útvonalán egy kukába rejtették volna a robbanószerkezetet, amelyet telefonos távirányítással hozott volna működésbe Beke.

A nyomozati anyag kitér arra, hogy nem a petárdák típusa, hanem a gyanúsított által vásárolt mennyiség jelenthet veszélyforrást. A megfigyelt személy az ügyészség szerint 400 darab FP3 típusú petárdát vásárolt október végén.


Székelyföld harcosai

Bár a hozzáférhető nyomozati anyag a letartóztatás előtti két hónap eseményeit rögzíti, ebben az évben több kapcsolatfelvétel is történt a székelyföldi és a magyarországi HVIM tagszervezetek között, a robbantási kísérletet megelőző időszakban is. A Romániából többször kitiltott (és emiatt 2015 januárjában pert nyert) Zagyva György Gyula idén februárban az erdélyi szervezet irányítókkal, köztük Bekével is Szejkefürdőn találkozott. Zagyva ekkor a román hatóságok zaklatására panaszkodott, kártérítési perrel fenyegetett, és jelezte: kész Strasbourghoz fordulni jogorvoslatért.

Arról, hogy valóban kiképzést tarthattak-e az erdélyi tagoknak a HVIM (esetleg a Jobbik vagy a Betyársereg) tagjai az elmúlt hetekben-hónapokban, illetve a kézdivásárhelyi robbantás terveihez van-e köze magyarországi szervezetnek, a román jelentés nem tartalmaz információt. De az elmúlt három évben számos ilyen jellegű botrány robbant már. Többek között a Jobbik által támogatott EMI-táborral kapcsolatban is arról cikkezett a román sajtó: fegyveres kiképzést kapnak az idelátogató fiatalok.

Ezekkel a vádakkal a román belügyminisztérium is többször foglalkozott már. Három évvel ezelőtt az akkori tárcavezető vizsgálatot rendelt el, majd Mircea Dusa cáfolta a Magyarországról támogatott kiképzőtáborok létét (a nyilvánosságra került felvételekről többen állították: nem Erdélyben készültek). A politikus azonban jelezte, hogy a szélsőséges csoportokkal kapcsolatos konfliktusok miatt a két kormány közötti együttműködésre lenne szükség. Arról, hogy a nyilatkozat óta valóban létrejött volna ilyen jellegű együttműködés Románia és Magyarország között, nincs információ.

Zagyva György Gyula viszont beszélt arról, hogy HVIM támogatja a székelyföldi autonómiáért küzdőket, a HVIM tagjait „brutálisnak és bátornak” nevezte. A „székelyföld harcosai” megjelöléssel több tartalom is elérhető, ezeken általában edzőtermi körülmények között erőnléti felkészülésen részt vevő, maszkos emberek láthatók.



Beke István a HVIM egyik legtámogatottabb, legismertebb, hat éve aktív erdélyi tagszervezetét vezette. Nagyon valószínű, hogy tudott arról, hogy megfigyelés alatt áll, már elődje, Szőcs Zoltán is arról nyilatkozott, hogy a titkosszolgálat rendszeresen követi a tevékenységüket. A decemberi robbantás tervét vizsgáló ügyészségi leirat kitér arra, hogy a gyanúsított birtokában lévő esztelneki telken airsoft (amatőr hadászati stratégiai játék) pálya működik. Beke csapata, a Natu magyarországi kapcsolatokat is ápolt: legutóbb június 20-án Monorierdőn voltak ilyen mérkőzésen.



Dacára a maszkos edzőtermi kiképzéseknek, a neten keringő videóknak és az airsoft játékoknak, a székelyföldi HVIM látható, hivatalos tevékenysége békés: jótékonysági akciókkal, a kétnyelvű feliratok kihelyezésével, népszerűsítésével foglalkoznak. Minden olyan rendezvényen megjelentek továbbá, ahol revizionista üzeneteket közvetíthettek: éveken át december elsején és június negyedikén, Trianon évfordulóján is felvonultak.

Egy időben azzal, hogy a román hatóságok a Jobbik és a HVIM magyarországi politikusai ellen felléptek, és tiltólistát állítottak össze, az erdélyi tagszervezet is taktikát váltott, „hátrább lépett”. 2014-ben a HVIM erdélyi vezetése úgy döntött , hogy december elsején nem vonul fel nyilvánosan a Sepsiszentgyörgyön demonstráló Noua Dreaptaval szemben. Arra hivatkoztak, hogy a korábbi tapasztalatok alapján összetűzésre lehet számítani a helyszínt biztosító csendőrséggel.

A visszavonulásnak volt egy „belső” oka is. Néhány hónappal korábban, a „székely szabadság napja” címet viselő márciusi marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a HVIM tagjai is megjelentek. A szimpatizánsok EU-s zászlót égettek, előbb összeszólalkoztak, majd összeverekedtek a csendőrséggel. Fellépésüktől a magyar szervezetek is elhatárolódtak. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke „esztelennek és károsnak” nevezte a HVIM magatartását.


Hatvannégy vármegye, Beke István


Kézdivásárhelyet kivéve tömegtámogatásra vagy a magyar szervezetek szolidaritására aligha számíthattak Beke István társai. A „terrortámadásra utaló” rendbontás terve a robbanóanyagnak látszó, de jelentős károkozásra alkalmatlan petárdákkal látványos, de nem túl veszélyes akciónak indult egy barátságos, vidéki kisvárosban. Kellően hatásosnak tűnt, hogy felhívja a figyelmet a szervezetre, és eléggé ártalmatlannak ahhoz, hogy a „valós” terrorizmus vádját ki lehessen védeni.

A román hírszerzés néhány nappal Beke István letartóztatása előtt, a párizsi terrorcselekménnyel kapcsolatban közleményt adott ki : Romániában „kék” jelzés van érvényben, ez azt jelenti, hogy itt alacsony a terrorfenyegetettség.

A dokumentum azt is leszögezi, hogy nem érkezett a szolgálathoz a nemzetbiztonságot veszélyeztető akcióról információ. A bukaresti közlemény megjelenése után kommandósok mégis előállították Székelyföldön Beke Istvánt, az ügyészség pedig elrendelte előzetes letartóztatását.

Párizs után nem kell terroristának lenni ehhez, elég annak is látszani. A magyarországi és a Magyarországról támogatott radikálisok túl sokszor, többszöri figyelmeztetés ellenére túl messzire mentek.