Kódolva van a felfordulás az olimpiai kvótaszerzésben

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Berki Krisztián lemarad Rióról, de nem az olimpiai és világbajnok tornász az egyetlen sportolónk, akinek meggyűlt a baja kvótaszerzés rendszerével. Megnéztük sikersportágainkat.


A lólengés olimpiai bajnoka, Berki Krisztián lemarad a riói olimpiáról, mert a glasgow-i tornavébén a kvalifikációra rendelkezésére álló egy percben nem tudta hibátlanul végrehajtani a gyakorlatát. Berki vállsérülése nem jött rendbe teljesen a vb-ig, de az igazi gondot a kvalifikációs szisztéma okozta.

Berki úgy vágott neki a világbajnokságnak, hogy 7.0 kiinduló pontszámú gyakorlatot fog bemutatni. Csakhogy a válla nem bírta a terhelést, többször is korrigálnia kellett a gyakorlat során, a leugrást pedig egyértelműen elrontotta, így a pontozók ezt – teljes joggal – nem is vették figyelembe. Ennek aztán az lett vége, hogy a gyakorlat induló pontszáma csak 6.3 lett, ami a szerspecialisták között rendkívül alacsony, a végső pontszáma pedig 14.966 lett, amivel lemaradt a nyolcfős döntőről. Márpedig ahhoz, hogy kvótát szerezzen Rióba, dobogón kellett volna végeznie.


Berki Krisztián részben a buta kvalifikációs rendszer áldozata lett


Még segíthetett volna rajta a magyar csapat, ha létezne olyan. Két, nemzetközileg is jegyzett tornászunk van, Berki és Hídvégi Vid, mindketten szerspecialisták (mindketten lovon), így esélytelen volt, hogy a csapat a 24-es mezőnyben odaérjen az első 16 közé. Az 1–8. helyezett csapatok kijutottak Rióba, míg a 9–16. helyen végző csapatok részt vehetnek egy pótkvalifikációs versenyen. Ami azonban az összetett tornászoknak kedvez, így előáll az a helyzet, hogy London szerenkénti bajnokai közül lehet, hogy csak a gyűrűn első brazil Arthur Zanetti versenyezhet Rióban, ő is csak azért, mert a brazil csapat hetedik lett Glasgowban. Zanetti viszont – Berkihez hasonlóan – nem jutott döntőbe a szerén.

Berki esete azért kirívó, mert nincs mód a javításra. Egy olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász három év készülés után egyetlen percet kap, hogy kivívja a szereplés jogát az olimpián.



A Nemzetközi Tornaszövetség (FIG), és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban egy szeren remeklő tornászok helyett csapatokat akar látni az olimpián, mert azok hozzák a nézettséget – London egyik legnézettebb eseménye volt a tornászok csapatversenye – és a szponzorokat.

Ugyanakkor a FIG látja a rendszer hibáit, ezért a 2020-as tokiói olimpiára átalakítja a kvalifikáció menetét. Ki lehet majd jutni a 2018-as és a 2019-es világbajnokságról is, de lehet gyűjteni a pontokat az összetett világkupa-sorozat négy és a szerenkénti világkupa-sorozat hat versenyén is. A most hatfős csapatok létszámát négyre csökkentik, amivel helyek szabadulnak fel a szerspecialisták számára. Ám ettől még Berki Krisztián címvédőként csak a tévéből nézheti a riói olimpiát.


Kézilabda: Európát sújtják

Kézilabdában sem egyszerű az élet. Valamivel igazságosabb a rendszer, de a karcsú létszám (12-12 férfi- és női csapat), és a kontinensek politikailag korrekt egyenlő megoszlása a messze legerősebb Európát sújtja. Hiszen mondjanak egynél (Brazília) több komolyan vehető nem európai csapatot! Ezzel szemben az olimpián legjobb esetben is csak hét európai csapat lesz ott, miközben például a férfiaknál lemaradhat Oroszország, Izland, Szerbia vagy éppen Magyarország.


Harsányi Gergely, Ancsin Gábor és, a férfi kézilabda-válogatott többi tagja lehet, hogy Szlovéniában maradt le Rióról


Kiharcolni az olimpiai részvételt százszor nehezebb, mint akár érmet nyerni a játékokon, ahol az Európán kívüliek csak dísznek vannak a mezőnyben. Londonban a magyar kézilabdát csak a férfiválogatott képviselte, Rióban pedig lehet, hogy csak a női fogja, miután a férfiak Szlovéniával szemben elbukták a vb-pótselejtezőt, így nem indulhattak Katarban, ahol kvótát szerezhettek volna.

A világbajnok Franciaország egyenes ágon kijutott, míg a 2–7. helyen végzők részt vehetnek a jövő áprilisi olimpiai kvalifikációs tornán, és mint a vb-n legjobban szereplő kontinens, Európa kapott még két helyet. Ha a franciák megnyerik a januári lengyelországi Eb-t, a vb-ezüstérmes Katar pedig Ázsia legjobbja lesz novemberben, akkor még a vb-n nyolcadik és kilencedik Szlovénia, illetve Macedónia is indulhat a pótselejtezőn. A magyaroknak a közvetlen kvalifikációhoz meg kellene nyerni az Eb-t, vagy másodikként végezni a franciák mögött. Ebbe azonban ne nagyon éljük bele magunkat. Inkább készüljünk úgy, hogy bármi is lesz, legfeljebb egy olyan ország előzhet meg bennünket az Eb-n, amelyik nem szerzett jogot a pótkvalifikációs tornán való indulásra. Ebben az esetben mi is ott lehetünk majd a pótkvalifikációs torna egyik négyes csoportjában 2016 tavaszán.


A kézis lányok viszont akár még olimpiai kvótát is ünnepelhetnek


Nem egyszerű, az biztos. Talán csak annyi szól a rendszer mellett, hogy így valóban azok a csapatok lehetnek ott az olimpián, amelyek két egymást követő világversenyen is kiemelkedően szerepelnek. A kiskapu azért nyitva van, és csak reméljük, hogy egy jó Eb-szerepléssel mi leszünk azok, akik becsusszannak rajta.

A női válogatott helyzete könnyebb: a dániai vébén elég lesz az első hétben végeznie (ami azért reális célnak tűnik), hogy készülhessen a tavaszi kvalifikációs tornára, ahová egyelőre Spanyolország, Japán, Tunézia és Uruguay szerzett belépőt. Az utóbbi tornán a négycsapatos csoportok első két helyezettje jut ki Rióba (ugyanúgy, mint a férfiaknál), és ha egy kis szerencsénk van, akkor még az is lehet, hogy a mieinken kívül csak egy európai csapat lesz a csoportban – egy ilyen csoportból pedig szinte lehetetlen nem továbbjutni.


Kajak-kenu: veszedelmes viszonyok

A klasszikus magyar sikersportágban a kvalifikáció menete látszólag tükörsima: az augusztusi milánói világbajnokságon 12 számban összesen 18 kvótát szerezhettünk, amiből 15 meg is lett. A kvóta hajót, illetve nemzetet illet, és nem a versenyzőt, aki megszerzi. Így lehet olyan versenyző, aki kvótát szerzett a magyar csapatnak, mégis csak tévén nézheti majd az olimpiát, továbbá szinte minden kvótaszerző vébén meg kell bontani egy-egy nagyon sikeres magyar egységet, hogy minél több indulási jogot szerezzünk, ugyanis egy versenyző csak egyet gyűjthet be.

Ráadásul míg az úszásban egy nemzetből több versenyző is indulhat egy-egy számban, a kajakosoknál csak egy egység, ami nem kedvez az erős magyar mezőnynek.

A fentiekből szinte törvényszerűen következnek a súrlódások a szövetségi kapitány és az edzők, illetve az olimpiai támogatásban reménykedő klubok közt. Storcz Botond kapitány érthetően a lehető legtöbb kvótára tör, a versenyzők (és edzőik) viszont több vb-érmet nyernének, és sokszor abban sem értenek egyet a kapitánnyal, hogy melyik a legerősebb számuk. A 2008-as pekingi olimpia előtt vastagon jutott sértődésből: Kovács Katalin nem akart beülni a négyesbe (végül ezüstérmes lett az egységgel), Fábiánné Rozsnyói Katalin Angyal Zoltán szövetségi kapitányt vádolta részrehajlással, majd hazatérve a jutalmazáson tört ki a háborúskodás – de ezért már nem a kvalifikáció a hibás.


Kulifai Tamás; Tóth Dávid; Kammerer Zoltán; Paumann Dániel

Muszáj egy hajóban evezniük


London előtt Csipes Ferenc, a Budapest Honvéd edzője fakadt ki Storcz egyik döntésétől, amelynek következtében a lánya, Tamara kimaradt a négyesből. „Botondot hátulról irányítják, hisz semmilyen edzői tapasztalata nincs – magyarázta Csipes Ferenc. – Nem hiszem el, hogy a buta döntéseket maga hozta, úgy, hogy két éve szállt ki a kajakból, tehát még teljesen benne van a sportágban.”

És akkor sem maradt el a Kati nénizés: Csipes odamondott Fábiánnénak (aki szerinte sok jó magyar szakembert „nyírt ki”), amit ő nem hagyott szó nélkül, így csiholták jó előre az olimpiai lángot.


Storcz Botond;

Storcz Botond az olimpiák előtt legtöbbet gondolkodó magyar szövetségi kapitány


Storcz viszont azóta is szövetségi kapitány, nem is eredménytelen: a nyolc londoni magyar aranyból hármat kajakosok nyertek, a 18 éremből pedig hatot.

Ettől még most, Rio előtt sem maradt el a konfliktus. A szövetségi kapitány nem engedte összeülni a milánói vébén a Kammerer Zoltán, Szalai Tamás párost, ismét a minél több kvóta érdekében, Kammerernek ugyanis a négyesben kellett lapátolnia. Az új kettős, a Nádas Bence, Boros Gergely egység azonban nem tudott kvótát szerezni, igaz, később még erre lehet lehetősége.


A kajak-kenuval ellentétben itt egy számban két versenyzőt is indíthatnak az országok, ráadásul pofonegyszerű a kvalifikáció: 2015. március 1. és 2016. július 3. között teljesíteni kell egy meghatározott időt (A szint) valamely, a nemzetközi szövetség által jóváhagyott versenyen. A váltók esetében minden számnál a kazanyi vb legjobb 12 csapatát veszik figyelembe, hozzájuk jön négy-négy az olimpia előtti 15 hónap eredményei alapján. Londonban 24 úszó képviselte a magyar színeket, hasonló népes küldöttséggel mehetünk majd Rióba is.


Londonban Gyurta Dániel és Risztov Éva aranyat szerzett, Cseh László bronzot, ők akár mind jók lehetnek Rióban is, és akkor még nem beszéltünk Hosszú Katinkáról, aki még a visszavonulás gondolatával is gyötörte magát London után, ám azóta sosem látott sorozatba kezdett férj-edzőjével, Shane Tusuppal.


Vízilabda: olyan nincs, hogy nem!

A vízilabdában elképzelhetetlen, hogy ne legyen az olimpián magyar csapat. A férfiak az 1912-es stockholmi játékok óta csak kétszer hiányoztak a mezőnyből, de egyszer sem rajtuk múlt ez: az 1920-as antwerpeni olimpián az I. világháború veszteseként nem vehettünk részt, míg 1984-ben a szocialista blokk bojkottálta a Los Angeles-i játékokat. Kilenc arannyal, két ezüsttel és három bronzzal így is messze-messze a legeredményesebb válogatott a magyar.

Benedek Tibor csapatának a 12 csapatos riói mezőnyben is helye van, dacára annak, hogy elsőre, a világligából nem sikerült kijutnia (a győztes szerbeké lett a kvóta), sőt másodjára sem, miután az augusztusi kazanyi világbajnokságon általános döbbenetre csak hatodik lett (innen a két döntős, Horvátország és Görögország kvalifikált).


Ijesztő kép a medence partjáról. Kazanyban nem ment a fiúknak, nem szívesen élnénk át hasonlót.


Mi vár most a csapatra? Egy Eb januárban, ahonnan a legjobb, még nem kvótás európai csapat szerez egy indulási jogot, tehát akár negyedikek is lehetünk a szerb, horvát, görög trió mögött. Ha ez sem sikerülne, tavasszal, a legjobb háromban kell lenni a firenzei kvalifikációs torna 12 csapatából.

A női válogatottunkra sokkal nehezebb út vár. A csapat csak kilencedik lett Kazanyban. Ha nem nyeri meg a belgrádi Eb-t, marad a hollandiai pótkvalifikációs torna, ahol szintén 12 indulóból kell az első háromban végezni. Rossz hír, hogy az amerikai kontinensről Brazília a házigazda jogán automatikus olimpiai résztvevő, így az olimpiai és világbajnok Egyesült Államok, valamint Kanada is ott lesz a kvalifikációs tornán. Előbbivel szemben mostanában esélytelenek a magyar lányok, utóbbit hol megverjük, hol nem. És akkor még ott vannak az európai csapatok (olaszok, oroszok, hollandok, spanyolok, görögök) is.


Vívás: látszólag egyszerű

A vívók helyzete tűnik a legegyszerűbbnek: a nemzetközi szövetség (FIE) április 4-én ránéz a világranglistára, és a mezőny nagyja máris adott. A többiek pedig az április 15–24. közötti kvalifikációs zónaversenyeken vívhatják ki az indulás jogát. Azért ennyire nem egyszerű az élet, hát még a vívás.

A világranglistás helyeken kívül a kontinentális zónákat is figyelembe kell venni, hogy lehetőleg minden tagszövetségnek jusson kvóta, de ezt egy meglehetősen bonyolult kiemelési rendszerrel igyekeznek elérni. Rióban két fegyvernemben (férfi kard és női tőr) csak egyéni, míg négyben (férfi- és női párbajtőr, férfitőr és női kard) csapatverseny is lesz, és míg előbbiben két-két sportolót delegálhat egy nemzet, addig utóbbiakban hármat kell. A férfipárbajtőr-csapatverseny visszatérése jó hír, elvégre jó ideje már ez a legeredményesebb magyar szakág.


Decsi Tamás; Szilágyi Áron; Szatmári András

A férfi kardozók közül csak ketten lehetnek ott Rióban, de, hogy kik, az majd csak jövő tavasszal derül ki


Dzsúdó: korrektség

A cselgáncsozókat irigyelheti mindenki, mert az ő kvalifikációs rendszerük kristálytiszta. A 2016. június 10-i világranglista alapján a hét-hét súlycsoport első 22 (férfiak) és 14 (nők) helyezettje máris készülhet Rióba. Ez összesen 252 versenyző, a fennmaradó 100 helyet pedig azon versenyzők között osztják szét, akik éppen csak lemaradtak a kvalifikációról. Itt pedig súlyozzák a kontinenseket, aminek köszönhetően Európának 25, Afrikának 24, Amerikának 21, Ázsiának 20, Óceániának pedig 10 további kvóta jut. Egyszerű, mint egy kis belső horog.


Csernoviczki Éva; Ente, Birgit;

Csernoviczki Éva remekelt Londonban, és remekelhet Rióban is


Jelen állás szerint a londonihoz hasonló létszámú csapattal vonulhatunk fel Rióban is: akkor nyolc versenyzőnk volt, és most is ennyien állnak kvótás helyen. Az olimpiákon szinte mindig van egy-egy kiemelkedő teljesítmény, és akkor nagyon szeretjük a sportágat, ám a szürke hétköznapokban mintha még mindig a 15 éve visszavonult Kovács Antal neve jutna eszébe elsőre sok embernek. Pedig a csapatban mindig van három-négy olyan sportoló, aki képes érmet nyerni. Közülük ott lehet Rióban a Londonban csodásan dzsúdózó, bronzérmet szerző Csernoviczki Éva (48 kg), a sérülten is csodálatosan küzdő Joó Abigél (78 kg), az olimpiai második, kétszeres Eb-győztes Ungvári Miklós (73kg), a világbajnok Tóth Krisztián (90 kg), a háromszoros Eb-ezüstérmes Bor Barna (+100 kg) is.