Kizárt, hogy kizárják Magyarországot az EU-ból

Fotó: Marc DOSSMANN/PHOTO EXPRESSION

-

Rogán Antal szerint a liberálisok kizáratnák az országot az EU-ból, de ilyen lehetőség egyszerűen nem létezik. Legfeljebb a szavazati jogot lehet felfüggeszteni a sokat emlegetett 7. cikk alkalmazásával, de az sem egyszerű. Most pedig egyébként mindössze arról van szó, hogy az Európai Parlament liberális frakciója napirendre venné az erről szóló vitát, de ehhez is még támogatókat keres.


Meglepő hírrel sokkolta vasárnap reggel a Kossuth Rádió hallgatóit Rogán Antal, a kormányfő kabinetfőnöke: nem kevesebbet állított, minthogy a migrációs válság kezelése miatt „a bevándorláspárti liberálisok” kezdeményezni fogják Magyarország kizárását az Európai Unióból.

Rogán állításával csak az a bökkenő, hogy az EU-ból jelenleg sehogy nem lehet kizárni senkit: az alapító szerződésben egyszerűen nincs rendelkezés erre. Egy tagállam csak saját akaratából léphet ki, és az sem megy könnyen. Amiről valójában szó van, az az EU-szerződés 7. cikkének alkalmazása, ami egyáltalán nem jelent kizárást, legfeljebb csak a szavazati jog felfüggesztését a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsban.

Ez persze súlyos szankció, nem véletlenül szokták úgy emlegetni, mint nukleáris opciót, és egyáltalán nem olyan egyszerű bevetni mint azt Rogán láttatni szeretné. Nem véletlen, hogy eddig soha nem alkalmazták, bár Magyarország esetében nem először vetik fel a lehetőségét. Most is ott tart a dolog, hogy az Európai Parlament (EP) liberális frakciója javasolni akarja a 7. cikk alkalmazását, de ez még be sincs nyújtva, így értelemszerűen a plenáris ülés napirendjén sem szerepel. A liberálisok egyelőre várják, hogy mely politikai csoportok csatlakoznak hozzájuk – a Zöldek állítólag támogatják a javaslatot, a szocialisták később döntenek – tudta meg a Népszabadság. Az biztos, hogy utóbbiak megosztottak, Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és európai parlamenti (EP-) képviselője például közölte az MTI-vel: ellenzi a liberális frakció indítványát.


A liberális kezdeményezés bejelentése


Három, nem egyszerű lépés

A 7. cikk megértéséhez érdemes kicsit visszagörgetni a szerződés szövegét, a 2. cikkig, amely meghatározza az alapvető értékeket, amire az Európai Unió épül. Ezek a következők:

  • az emberi méltóság tiszteletben tartása
  • a szabadság
  • a demokrácia
  • az egyenlőség
  • a jogállamiság
  • az emberi jogok tiszteletben tartása


Tüntetés Budapesten, EU-zászlóval


A 7. cikk arra az esetre szolgál, ha egy tagállamban komolyan sérülnének a fenti értékek. Első lépésben ki kell mondani, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye” az értékek megsértésének. Ezt a tagállamok harmada (jelenleg kilenc ország), az Európai Bizottság, vagy az Európai Parlament kezdeményezheti. Jelenleg az utóbbi lehetőség van napirenden, az EP-ben a liberális frakció szeretné kimondatni, hogy Magyarországon sérülnek az alapvető értékek, de ehhez kétharmados többségre lenne szükség.

Az EP önmagában viszont kevés lenne akkor, is, ha összejön a kétharmados többség. Hiába fogadnák el esetleg a Magyarországot elmarasztaló határozatot, a végső szó az Európai Tanácsé, amelyben a tagok négyötödének szavazatával kell kimondania, hogy valóban fennáll az alapvető jogok megsértésének veszélye. A jelenlegi helyzetben nehéz elképzelni, hogy 22 tagállam beállna egy ilyen kezdeményezés mögé, vagyis az valószínűleg bukásra van ítélve.

Ha véletlenül mégis megszavaznák a tanácsban a javaslatot, akkor is csak ott tartanának, hogy fennáll az egyértelmű veszélye az alapvető jogok megsértésének. A következő lépés annak kimondása, hogy az adott tagállam „súlyosan és tartósan megsérti” az alapvető értékeket, ehhez viszont egyhangú döntésre van szükség a tanácsban (az érintett ország természetesen nem szavaz), és meg kell szerezni az EP jóváhagyását is.

Ha mindez sikerülne, akkor még mindig van egy lépés, a szavazati jog felfüggesztése, amihez úgynevezett minősített többségre van szükség a Tanácsban. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok 72 százalékának (20 ország) kell igennel szavaznia, és nekik legalább az Unió lakosságának 65 (nagyjából 330 millió embert) százalékát kell képviselniük. A szavazati jog felfüggesztését visszavonni ugyancsak minősített többséggel lehet.


Orbán Viktor miniszterelnök Strasbourgban, az EP plenáris ülésén


Volt egyszer egy jelentés

A fentiekből látszik, hogy a 7. cikk alkalmazása egyáltalán nem valós opció egészen addig, míg egy tagállamban nem hajtanak végre – mondjuk – katonai puccsot. Minden egyéb esetben teljesen valószínűtlen, hogy egy ilyen javaslat eljusson akár csak az első lépésig is, nemhogy a szavazati jog felfüggesztéséig. Ez nem jeleneti azt, hogy ne lehetne emlegetni, sőt, követelni a bevetését, de ezek csak politikai szlogenek maradnak, amik legfeljebb arra jó, hogy az adott tagállamban erősítse az EU-szkeptikusok táborát.

Az EP eddig legközelebb pont Magyarország esetében jutott a 7. cikk bevetéséig. 2013-ban, az úgynevezett Tavares-jelentés ajánlásai közt szerepelt, hogy a Parlament felkéri az elnökök értekezletét (az EP házbizottságát, ahol az elnök és a frakcióvezetők foglalnak helyet), hogy „mérlegelje” az EU-szerződés 7. cikk 1. bekezdésének „indokoltságát”, ha Magyarország nem teljesítené a neki címzett ajánlásokat, és nem működne együtt a jelentésben javasolt, az alapvető értékek teljesülését monitorozó testülettel.

A jelentés elfogadásához nem kellett kétharmados többség, megfelelően elég volt a baloldali frakciók relatív többsége (370 igen, 249 nem, 82 tartózkodás), hiszen nem javasolta a 7. cikk alkalmazását, csak utalt rá, hogy egyszer, később, esetleg használhatják. Ennek megfelelő lett az utóélete is: Magyarország nem teljesítette a jelentés ajánlásait, például nem állította helyre az Alkotmánybíróság megnyirbált jogköreit. Bár később is sokat beszéltek Strasbourgban a magyar helyzetről, nem állt fel semmiféle testület, és nem kérte számon senki az ajánlások teljesítését, a határozat politikatörténeti érdekesség maradt.