Kiürülhet-e a magyar bajnokság egy jó Eb-szereplés után?

Fotó: Getty Images / Tullio M. Puglia

-

Magyarország az átigazolási piacon még a régiójában is csak az utolsó előtti, ám innen is van út a topligákba, Kleinheisler Lászlónak például egyetlen gól elég volt ehhez. Melyik három játékos követheti a legjobb eséllyel, és mi lesz a bajnoksággal?


2016. június 14-én Bordeaux-ban Ausztria ellen 44 év elteltével újra Európa-bajnoki mérkőzést játszik a magyar fociválogatott. Azóta szerepelt ugyan világversenyen, az 1986-os vébén, de annak is már harminc éve, ráadásul a szovjetek ellen 0-6 leradírozta a térképről a nemzeti csapatot.

Nem mintha ennyi csapás nem volna elég, de a magyar foci mélyrepülése pontosan akkor kezdődött, amikor a futball elkezdett globális méretű üzletté válni, méghozzá brutális ütemben. A győzelem, vereség, döntetlen mellett megjelent a marketing, a nem vagyoni értékű jog (=játékos) és a játékosügynök fogalma, az átigazolási piac pedig minden képzeletet felülmúló méretűre duzzadt. Az egész folyamatra rátett egy lapáttal az 1995-ös Bosman-szabály, azaz az uniós állampolgárságú játékosok szabad mozgásának lehetővé tétele azáltal, hogy a lejárt szerződésű játékosért klubja nem kérhet átigazolási díjat.


Lehet, hogy sok ehhez hasonló képet fogunk látni idén nyáron


Ám a hatalmas pörgésből idehaza jóformán semmit sem tapasztaltunk. A válogatott eddig nem jutott ki sehová, a klubcsapataink ritka kivétellel már a nyár végére kiestek a nemzetközi kupákból, a topligákban sem hemzsegtek a magyar légiósok.

Eközben Európa odáig jutott, hogy idényenként kétszer, a nyári és a téli átigazolási időszakban több milliárd euró értékben váltanak klubot a játékosok. Legutóbb csak az angol élvonal 20 klubja (tehát egyetlen ország egyetlen osztálya) produkált mintegy 1,5 milliárd eurós transzferforgalmat. Aki pedig kimarad ebből az üzletből, többszörösen is hátrányos helyzetbe kerül: az igazolási pénzek pörgetik az adott ország fociját, lehetőséget adnak kluboknak, hogy jobb játékosokat neveljenek, illetve vegyenek, ami által jobb eredményeket érhetnek el, a jobb eredmények hatására pedig drágábban tudják eladni játékosaikat. Pofon egyszerű a képlet: csak sikeresnek kell lenni a pályán, hogy aztán sikeresek lehessünk a piacon.

Éppen erről, a siker hatásáról tartott előadást András Krisztina, a Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának egyetemi docense a Testnevelési Egyetemen, és mutatta be a Havran Zsolttal és Jandó Zoltánnal közösen készített tanulmányát.


A kutatók az előző, 2012-es Európa-bajnokságon vizsgálták, mely hatások tehetnek értékes „árucikké” egy játékost a transzferpiacon. Az eredmények azt mutatták, hogy a viszonylag alacsonyabb színvonalú bajnokságban játszó fiatal játékosok lesznek a legkapósabbak, még csak nem is kell kiemelkedő teljesítményt nyújtaniuk az Eb-n, elég egy jó átlagot hozniuk. Magyar szempontból ez feltétlenül ígéretes: az NB I bátran nevezhető „viszonylag alacsonyabb színvonalú” bajnokságnak, vannak a keretben olyan fiatalok, akik már felhívták magukra a figyelmet, és nem várható, hogy a magyar csapatból bárki is nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítményt fog előhúzni a kalapból Franciaországban – egy jó átlagra azonban többen is képesek lehetnek.

„Azt viszont tegyük hozzá, hogy egy jó szereplés az idei Európa-bajnokságon, még csak a kezdet – mondta András Krisztina a VS-nek.


Adhat lendületet a magyar labdarúgásnak a transzferpiacon, de ahhoz, hogy az évtizedek alatt összeszedett hátrányunkat le tudjuk dolgozni, a válogatottnak további tornákon kell részt vennie, a klubcsapatoknak pedig az európai kupákban kell eredményeket elérniük.

Az igazolási piacon ugyanis – legalábbis a magyar foci szempontjából – csak a nemzetközi szereplésnek van árfelhajtó hatása, miután maga a bajnokság távol van a topligák színvonalától. Meglepőbb eredményre jutott az idézett kutatás regionális felmérést tartalmazó része, arról, hogy a közép-kelet-európai régió országai milyen mértékben részesednek a transzfertortából.1


Az U20-as válogatott tagjai is profitálhatnak majd a felnőtt válogatott Eb-szerepléséből


Magyarországnak ezen a piacon kell érvényesülnie, ahol sorrendben - mint András Krisztina mondja - „Szerbiáé, Horvátország és Romániáé a legnagyobb részesedés. Horvátország állandó résztvevője a világversenyeknek, a szerbekkel együtt hagyományosan erősek az utánpótlás terén. Románia eredménye annyiban meglepő, hogy ugyan ők sincsenek ott minden világversenyen, de azért a mieinknél gyakrabban tűnnek fel Eb-n, vb-n, valamint lényegesen jobb nemzetközi eredményeket tudnak felmutatni a klubjaik. Magyarország pedig Szlovákiát megelőzve hátulról második ezen a régiós listán.”

És hogy hogy lehet az, hogy Románia viszonylag szerényebb mértékű részvétele a nagy tornákon nem befolyásolja a transzferpiacon mutatott eredményességét?

„Nagyon fontos a folytonosság és a hitelesség. Ha az első játékosok beválnak, akkor követhetik a többiek. Jó példa erre Németh Krisztián kansasi szereplése. Bár ő már nincs a csapatnál, de láthatóan elégedettek voltak vele, ahogy a klubnál dolgozó magyar edzővel, Urbányi Istvánnal is, ezért is vehették most meg Sallói Dánielt. Ha egy adott országból érkező futballisták rendre beválnak, azok helyet csinálnak az utánuk jövőknek is.”

Nem minden a pályán mutatott teljesítmény, de egyértelműen beindíthat piaci folyamatokat, és felerősítheti azokat. Ugyanakkor az még mindig kérdés, hogy miért lesznek kapósabbak egy Eb-kijutás után azok a magyar játékosok, akik iránt eddig nem igazán mutatkozott kereslet.


Valóban nem lettek egycsapásra jobbak a magyar játékosok, de az őket megvenni szándékozó klubok nem is csak ebben az egy mutatóban gondolkodnak.

„Valódi befektetésként tekintenek egy-egy futballistára, akit jó áron meg tudnak venni, majd felépítve adott esetben továbbadni. A sikeres szereplés a játékosra, azon túl pedig a klubra irányítja a figyelmet. Többet szerepelnek a médiában, írnak róluk, növekszik az ismertségük, értékesebb lesz a csapat, és értékesebbek lesznek a játékosok.”

A marketingértékre vonatkozóan András Krisztina tett egy kitérőt a topligák irányába, rámutatva, hogy például a Real Madrid jellemzően akkor vette meg a klub legdrágább játékosait, amikor gazdaságilag nem állt a legfényesebben. A Gareth Bale-ért kifizetett mintegy 85 millió (azóta már tudjuk, hogy ez közelebb volt a százhoz) eurót a klub elnöke, Florentino Pérez azzal indokolta, hogy a walesi futballista marketingereje bőven vissza fogja hozni a befektetett összeget. A Real nem sokkal később a Bwint lecserélve meg is kötötte új, az előzőnél jóval jövedelmezőbb, öt évre 100 millió eurót fizető mezszponzori szerződését az Emirates csoporttal.


Gosztonyi András Slask Wroclaw

Gosztonyi András a Slask Wroclaw mezével: Lengyelországon vezet az út Magyarországról Európába


De kanyarodjunk vissza a magyar válogatotthoz és a magyar piachoz. Mire számíthat a magyar foci, kik lehetnek a nyertesek?

„Biztos, hogy az Európa-bajnoki szereplés fel fogja pörgetni a piacot – mondja András Krisztina. – Elsősorban, persze azok lesznek szem előtt, akik bekerülnek a 23-as keretbe, de a bővebb keretben számításba vett játékosok, és a bajnokság is több figyelmet fog kapni. Viszont valószínűleg a magyar bajnokságból továbbra is csak másodlagos transzferekkel vezet út a topligákba, ezért vált fontossá a lengyel liga, ahonnan már valós esély van továbblépni.”

Viszont vannak olyanok, akik már most topligába szerződtek. Az egyik véglet Balogh Norbert, akiért irreálisan nagynak tűnő összeget, 2,2 millió eurót fizetett ki az olasz élvonalban szereplő Palermo, a grafikon másik végén pedig a Norvégia elleni pótselejtezők egyik hőse, Kleinheisler László neve áll, aki aprópénznek számító 300 ezer euróért lett a Bundesligában szereplő Werder Bremen focistája.

„Mind a két eset jól mutatja, hogy jelenleg akkor van reális esélye egy magyar futballistának külföldi csapathoz igazolni, ha nemzetközi porondon tudja megmutatni képességeit. Balogh 2015 őszén játszott három U21-es Eb-selejtezőt, és ami fontosabb a Debrecen Európa Liga meccsén gólt is szerzett. Magyarországra jelenleg nem igazán járnak külföldi játékosmegfigyelők, így csak akkor van lehetőség, hogy kiszúrjanak egy tehetséget, ha valamilyen nemzetközi tornán szerepel. Utána lehet, hogy eljönnek megnézni magyar bajnokságban is, de Kleinheislernél ez sem nagyon működött, mert még a Videoton 2-ben sem kapott játéklehetőséget. Kívülről úgy tűnik, őt tulajdonképpen egy gól alapján vette meg a Bréma (a második Norvégia elleni meccsen kiemelkedően nem játszott). Baloghról volt egy elég érdekes nyilatkozata a Palermo-elnökének, ami alapján nagyon úgy tűnik, hogy komoly tehetséget látnak benne. Ebben nyilván van kockázat, de komoly hozama is lehet a dolognak, ha bejön.”


Kleinheisler Werder Bremen

Kleinheisler László már a Werder játékosaként készülhet az Eb-re


És lehetnek továbbiak is. A várható Eb-keretből a Havran Zsolt vezette kutatás eredménye alapján négy játékosnak van az átlagosnál nagyobb esélye egy igazán jó szerződésre – feltéve, hogy ott lesz Franciaországban. Közülük Kleinheisler már eladta magát a Werdernek, azonban a kapus Dibusz Dénes (FTC), valamint a két középpályás, Nagy Ádám (FTC) és Kovács István (Videoton) éppen abba a csoportba tartozik, amelyik a legkapósabb egy-egy torna után.

„A klubok most jól teszik, ha kivárnak, ugyanis egy, a 2012-es Eb után készült mérés eredményei szerint a régiónkból a tornán szereplő országokban nagyjából egymillió euróval emelkedett meg a játékosok eladásából származó bevétel – mondja András Krisztina. – A klubok és a válogatott érdeke most tehát egy irányba mutat, mindkét fél a minél sikeresebb szereplésben érdekelt.”


Besic v Messi Argentina v Bosnia-Herzegovina: Group F - 2014 FIFA World Cup Brazil

Muhamed Besic az FTC-ből bejátszotta magát a Premier League-be


Nagy Ádám és Kovács István karrierjéhez jó példa lehet Muhamed Besicé. A bosnyák védekező középpályást ingyen szerezte meg a Ferencváros a Hamburgtól. A remek mentalitású, fiatal játékos gyorsan alapember lett, a jó játéka mellé nagyon jó sajtót kapott (ez korántsem elhanyagolható szempont), rendkívül népszerű lett otthon is, majd bekerült a története első vb-szereplésére készülő bosnyák keretbe. Végigjátszotta a három brazíliai csoportmeccset, majd a „kevésbé nívós bajnokságból érkező, fiatal középpályást, egy átlagos vagy kicsivel jobb teljesítmény után” 4,8 millió euróért (a Transfermarkt szerint) eladta a Ferencváros az Evertonnak.

Ha viszont a frissen kiszerződött légiósok az említett módon beindítják a piaci folyamatokat, a felpörgetett játékoseladások miatt akár ki is üresedhet a magyar bajnokság, ahogy a szerb vagy a horvát, ahol a Dinamo Zagreb, illetve a Crvena zvezda, Partizan Beograd kettős ural mindent.

„A magyar futballban egyelőre nincs olyan jellegű stratégiai irány, hogy minden erőnkkel álljunk rá a játékosok exportálására, szóval, szerintem ez a veszély annyira nem fenyegető. Idehaza fontosabbnak tartják, hogy legyen egy kiegyensúlyozott bajnokság, aminek a nézőszáma eléri a régiós átlagot. Ehhez pedig kellenek hazai mércével mérve jó játékosok.”


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!