Kísért az első Orbán-kormány legsúlyosabb öröksége

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Ingatlanbuborék kialakulása fenyeget megfizethetetlen árakkal, elszállhat a költségvetés, újabb családi tragédiák következhetnek be a bedőlt hitelek miatt. Ez a véleménye több gazdasági szakembernek is annak alapján, ami jelenleg látszik a csokból, a nokból és az ezekhez kapcsolódó jogi szabályozásból. Csakhogy a kormány kényszerhelyzetben van: vagy újból a lakáspiac fellendítésével kísérletezik, vagy elszáll a gazdaság növekedésének esélye.


Tíz éve nyögi az ország a lakáshitelekkel erőltetett gazdasági növekedés terheit, és a kormány most megint minden módon ingatlanvásárlásra ösztönöz.

Az érvelés már nem is annyira a családok megsegítésére vagy a népesedési politikára összpontosít, hanem arra, hogy egyetlen cél van, a gazdasági növekedés fenntartásának, illetve lehetőség szerint felpörgetésének az elérése. Enélkül ugyanis az állami bevételek is elapadnak, az államadósságot sem tudjuk fizetni, és nem utolsósorban a választói lelkesedés is megcsappan – vélik a kormány tanácsadói.

Csakhogy a lakásépítési támogatások már 15 évvel ezelőtt sem húzták annyira az építőipart és a gazdaság egészét, mint amekkora terhet jelentettek a költségvetésnek.



Az államháztartás hiánya már az Orbán-kormány távozásának évében, 2002-ben elszállt, amit csak betetőztek a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány hangulatjavító intézkedései. Mire pedig észhez tértek volna, és visszavágták a lakástámogatásokat, illetve 2006-ban egy jókora megszorítócsomaggal korrigáltak, addigra a devizahitelezésben találtak egymásra az óvatlan bankok és családok. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság így eleve a padlón fekve találta a gazdaságot.



Minden kezdődik elölről

A költségvetés túlköltekezésének a veszélye sokkal nagyobb, mint ahogy azt a kormány állítja – mondja Mellár Tamás közgazdász, aki a kétezres évek elején még az Orbán-kormány kinevezettje volt a KSH élén, ma azonban már bírálója a Fidesz gazdaságpolitikájának.

Mellár arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthonteremtéssel kapcsolatos intézkedések máris jelentős áremelkedést indítottak el az ingatlanpiacon, ami újabb ingatlanbuborék kialakulásával fenyeget. Ennek vége pedig a kijózanodás, amikor az árak hirtelen zuhanni kezdenek, és az ingatlanok értéke már a hitelt sem fedezi.

„A kormánynak azzal a dilemmával kell szembenéznie, hogy akkor, ha komolyabb gazdasági élénkítést vár az építőipari beruházásoktól, ki kell szélesítenie a hitelkonstrukciókat, ha viszont vigyázni akarnak a költségvetés terhelésével, akkor a lakásépítés mértéke nem éri el a kritikus nagyságot” – magyarázta Mellár Tamás.


Ha nem akarnál, akkor is építkezz!

A kormány egyelőre a gazdaságélénkítés mellett tette le a voksát, ezért olyan ajánlatokkal bombázza a családokat, hogy aki nem gondolt ingatlanberuházásra, az is számolni kezd. Ha új lakást vásárol valaki, az áfakulcs már csak 5 százalék. Ha bevállal három gyereket, ölébe hullhat 10 millió forint.

A szerencselovagok gyermekvállalás nélkül is ingyen pénzhez juthatnak: a nemzeti otthonteremtési közösségekben 10 év alatt akár 3 millió forint állami támogatást is össze lehet szedni. Bár a legtöbb konstrukció a jómódúaknak kedvez, éppen a kevesebb pénzből gazdálkodók járhatnak rosszul, ha a nagy unszolásra taggá válnak egy nok-ban, utóbb viszont kiderül, hogy mégsem bírják a terheket. Ilyenkor akár a pénzükhöz sem jutnak hozzá éveken át, ha pedig már hozzájutottak a lakáshoz, és akkor nem tudnak fizetni, még a téli kilakoltatási moratórium sem vonatkozik rájuk.

Veszélyessé válhatnak azok a jogszabályok is, amelyek az építési engedélyeket vagy a hitelhez jutást olajozzák. Kérdés, hogy mennyire spórolják meg a statikai vagy anyagismereti tudást az építkezők azon, hogy már nem kell engedélyeztetni a családi házak terveit, elég csak bejelenteni azt.

A zálogjogi szabályozást is könnyítenék. Mondjuk, Gipsz Jakab megvásárol egy lakást, és ehhez hitelt vesz fel. A bank ekkor zálogjogot jegyeztet be az ingatlanra, hogy ha az adós nem fizetne, akkor a pénzintézet tudta nélkül ne adhassa el a lakást, illetve a vételárból elsőként a bankot kelljen kielégíteni.

A jelenlegi szabályozás szerint a bank még egy valakinek, például egy követeléskezelőnek átadhatja ezt a zálogjogosultságot, de az már nem passzolhatja tovább azt. Most viszont a kormány visszaállítaná az úgynevezett önálló zálogjogot.

Vékás Lajos jogászprofesszor erre egyenesen azt mondta, hogy életveszélyesnek tartja. „Nem volt elég a devizahitelek botránysorozata, amelynek súlyos társadalmi következményeit csak rendkívüli áldozatok árán lehetett enyhíteni?" – tette fel a kérdést az igazságügyi miniszternek címzett nyílt levelében Vékás Lajos.

Bár 2014 előtt idehaza is az önálló zálogjog működött, és nem voltak belőle visszaélések, a jogászok egy része azt mondja, örülni kellene, hogy végre nincs meg ez a veszély. Ilyenkor ugyanis a következő történhet meg. A zálogjognak egy sokadik, rosszhiszemű jogosultja továbbadja a zálogjogot, majd végrehajtást kér, ami meg is történik. Mire ez kiderül, bottal üthetik a pénz nyomát, pontosabban visszajutnak az eredeti adóshoz, Gipsz Jakabhoz, akin így már többen is szeretnék behajtani a tartozást.

A bankoknak ugyanakkor egyszerűbb, ha létezik az önálló zálogjog, mert akkor azt könnyebben értékesíthetik. A kormány pedig igyekszik a bankok kedvében járni, hogy megint megnyissák a pénzcsapokat.


A kormány nem aggódik

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor elhárította azt az aggodalmat, hogy az otthonteremtési program egy újabb eladósodási válsággal fenyeget. Kérdésünkre a szaktárca azzal érvelt, hogy a csok egy vissza nem térítendő állami támogatás, így önmagában nem okozhat eladósodást.

A minisztérium szerint a kamattámogatott hitel sem okozhat problémát, mert a 25 éves futamidő alatt végig 3 százalékon rögzített a kamat, ráadásul ezekre a hitelekre is vonatkoznak a fair banki és az adósságfék szabályai, tehát nem lehet nyakló nélkül eladósodni.

Másképp látják azonban ezt egyes közgazdászok és lakáspolitikai szakértők. A liberális táborba tartozó Mihályi Péter úgy gondolja, ha a kormányprogram bejön, és sokan veszik igénybe a csokot, akkor nagy a veszélye, hogy olyanok is eladósodnak, akik nem tudják teljesíteni a vállalásukat. Hiába ugyanis a fix kamatozás, ha nem születnek meg a vállalt gyerekek, a felvett állami támogatást a jegybanki alapkamat háromszorosával kell visszafizetni.

„Ráadásul a demográfiai célú programok a tapasztalatok alapján csak előbbre hozzák a gyermekvállalást, de 10-15 év távlatában nincsen hatásuk a népszaporulatra. Azt viszont el lehet érni, hogy felmennek a lakásárak, amelyeket sokan már nem is tudnak megfizetni" – magyarázta a hátrányokat Mihályi Péter. Kétségtelen, hogy ha beindulnak az építkezések, az élénkíti a gazdaságot, de kérdés – fűzte hozzá a közgazdász –, hogy szükség van-e Magyarországon új lakásra. Hiszen félmillió elértéktelenedett lakás kong az ürességtől a kisvárosokban és a falvakban.


Továbbra is adóból pumpálják a jómódúakat

A Városkutatás Kft. ügyvezetője, Hegedüs József azért is jogosnak tartja a félelmet az újabb adósságspiráltól, mert a jelenlegi ingatlanárak mellett még a csok és egyéb konstrukciók igénybevétele sem elegendő egy új lakás megvásárlására, főleg Budapesten. Ez pedig azt jelenti, hogy az építkezőknek piaci kamatozású banki hitelt is fel kell venniük.

Tehát a lakosság fog nyomást gyakorolni a bankokra a hitel érdekében. Ha az elmúlt évek tapasztalatai alapján a bankok konzervatívok maradnak, és csak nagyon szigorú feltételekkel hiteleznek, akkor nem lesz nagy fellendülés – mondja a közgazdász. A felső-középosztály kap ugyan egy jelentős támogatást, ennek lesz is némi gazdaságélénkítő hatása, amit jó kommunikációval sikerként könyvelhetnek el, de áttörés nem várható.

Ha viszont népszerű lesz a csok, és a bankok beszállnak a fogyasztóért folyó versenybe, annak komoly költségvetési hatása lehet, és beindul az újabb eladósodás – véli Hegedüs József. Ennek a terheit pedig előbb-utóbb megint az adófizetők – és nem csak a jómódú adófizetők – állják, miközben a társadalmi előnyök csak mérsékeltek maradnak.