Kisebbségi képviselet a Kárpát-medencében

Fotó: MTI / Veres Nándor

-

A magyar pártok a rendszerváltozások óta próbálják a határon túli magyarokat képviselni, azonban a számuk évről évre csökken. Magyarországon pedig nincs potens kisebbségi párt kezdeményezés.


Az 1990-es években és 2000 után is különböző időpontokban tartottak a szomszédos országokban népszámlálásokat, ezért nehézséget jelent, hogy tisztán lehessen látni a kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatban. Azonban a kárpát-medencei magyarságról szóló számításokból és becslésekből hozzávetőlegesen már el lehet igazodni.

2002 és 2011 között a magyarság létszámának a csökkenése elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Azaz a külhoni magyarok körében megfigyelhető drasztikus népességfogyást nagyrészt a szórványközösségek egyre gyorsuló asszimilációs folyamata okozza mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

A lehetséges megoldásokról szólva azt mondta, hogy a nemzeti identitás hatékony támogatását kell elérni, amihez elengedhetetlen a szakpolitikai stratégia és a politikai képviselet – főleg a tömb és a szórványközösségek közötti kapcsolat érdekében.


Kárpát-medencei magyar politika

A Magyarország határain kívül élő magyarok érdekérvényesítésében kulcsszerepet játszanak a külhoni magyar pártok, akik a többség parlamentjébe képviselhetik a magyar kisebbség érdekeit. Ezeknek a pártoknak Magyarországon a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) biztosít fórumot.

A Felvidéken, a mai Szlovákia területén több mint négyszázhatvanezer magyar él, és az képviseletükre több párt is bejelentkezett. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) 1998-ban jött létre, a pártalakulást követően két szlovákiai parlamenti választásokon az MKP a kormánykoalíció részévé vált.ú. Az első európai parlamenti választásokon sikeresen két politikust is tudott Brüsszelbe delegálni. A 2010-es választásokon a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb alatt maradt, 2012. szeptember 22-én, az MKP füleki kongresszusán a párt nevét Magyar Közösség Pártjára változtatták.

A 2016-os parlamenti választáskor a párt ismét nem jut be a parlamentbe. 2009 tavaszán a frakcióból, majd júniusban a pártból is több parlamenti képviselő is kilép, ezek a politikusok pedig új pártot alapítottak, a Most-Hídat. A párt deklaráltan a magyar-magyar és a szlovák-magyar párbeszédet akarja elősegíteni.

Magyar politikusok több esetben is voltak már tagjai a szlovák kormányoknak (Dzurinda-kormány, Radičová-kormány, most pedig Fico kormány), ami jelzi a magyar képviselet jelentőségét a szlovák közéletben. A harmadik Fico-kormányban most a nem etnikai párton keresztül kerültek magyarok a kormányba, hanem éppen egy vegyes párt, ami kifejezetten a multikulturális Szlovákia szemléletét hivatott képviselni.


Ukrajnában 1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. szinten a KMKSZ külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket. Kárpátalján több mint százharmincezer magyar ember él.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, az évek múlásával a két szervezet közötti viszony konfliktusossá vált – de már a de politikai érbe konszenzusos megoldás is született és közőslistákat indítanak az ukrajnai magyarok képviseletéért.


A romániai magyarság több mint egymillió-százhetvenháromezer főből áll Erdélyben, és képviseletükben folyamatos a jelenlét mind a törvényhozásban, mind a helyi politikai képviseletében is.

A magyarok érdekképviseletét döntő hányadban továbbra is az Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) képviseli. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a választók kis százalékát képviseli jelenleg. Továbbá az újonnan megalakuló Victor Ponta kormányába már nem vett részt az RMDSZ, amely korábban többször volt már kormánykoalíciós tag.


A délvidéken több mint kétszázezer magyar él, Szerbiában 1994 óta rendelkezik politikai érdekképviselettel a magyar kisebbség. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) együttműködésre törekedett a többi nagy vajdasági magyar párttal. Ezek összefogásaként 2008-ban létrejött a Magyar Koalíció, amikor is közösen indultak a választásokon.


Szerbia tekintetében az autonómia terén nagyobb önállósággal bírhat a délvidéki magyarság: 2002-ben elfogadták az omnibusz-törvényt", ami a tartomány önállóságát (oktatás, kultúra, költségvetési kontroll) , majd 2008 szeptemberében a tartományi képviselőház megszavazta a tartomány alkotmányát, amit a szerb parlament is elfogadott. Ennek értelmében a régebbi autonóm hagyományok újra visszatérhettek a Vajdaságba, amit a magyar politikai képviselet is befolyásolhat.

A Vajdaság saját törvényeket hozhat, jelképeket használhat, önállóan köthet megállapodásokat nemzetközi szinten is, számarányosan képviseltethetik magukat a kisebbségek a vajdasági parlamentben. A Tartományi Képviselőház elnöke 2012 óta István (VMSZ) a tartomány miniszterelnöke Bojan Pajtics (Demokrata Párt).


A magyarság meghatározására három kritériumot fogalmazz meg egy tanulmány: egyik a származás (szülei, vagy legalább egy szülője, esetleg legalább egy nagyszülője magyar), második az önbesorolás (magát magyarnak vallja), harmadik a nyelvi-kulturális készségek használata (magyar nyelvet használja, illetve van kapcsolata a magyar nyelvű intézményekkel).

A határon túli magyarokat ezenfelül lehet még identitásában is vizsgálni: egyik a vegyes házasságban és szórványban élők, a második a magyarul beszélő és a magyarokhoz valamilyen módon kapcsolódó többségiek, illetve a harmadik a magyar-cigányok csoportja.

Ezek a besorolások azért is fontosak, mivel a határon túli magyarokat nem lehet csupán egy tömbként kezelni, vagyis az őket megszólító politikai erőknek alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy identitásában eltérő magyar szavazókkal találkozhatnak.


Kisebbségi érdekekek itthon

Magyarországon az új választási törvény vezette be a pártlisták mellett a nemzetiségi listát, amivel elméletileg a Magyarországon élő nemzetiségek kedvezményes kvótával juttathatnak képviselőt a parlamentbe. A törvény szerint a 93, pártlistákról bejutó képviselő rovására kaphatnak helyet a parlamentben a nemzetiségi képviselők. A nemzetiségekhez tartozóknak dönteniük kell, hogy az egyéni jelölt mellett a nemzetiségi vagy a pártlistákra szavaznak.


Nemzetiségi listát csak az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, tehát egy adott nemzetiséghez tartozó állampolgár csak a saját nemzetiségének megfelelő listára szavazhat. A nemzetiségi lista szavazásához először regisztrálni kell – a legtöbben a német és a cigány kisebbség közül tették meg – és utána szavazhat, de ezáltal már pártlistára nem adhatja le a voksát. Magyarországon tizenhárom kisebbséget nevesít az állam, azonban egyiknek sincs országos politikára kiterjedt érdekképviselete, az új törvény próbálja kompenzálni a hazai kisebbségeket a nemzetiségi szószóló kategóriájával.