Király: Ezt szeretjük Magyarországban

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Dzsudzsák Balázs szerint nem egy hulladék csapatot győztünk le, Priskin Tamás a nagyapjának és Fülöp Mártonnak ajánlja a gólját, Király nagy boldogságot és kis megkönnyebbülést érez, miután kijutott az Eb-re a fociválogatott.



Kissé akadozva, de nagyon őszintén nyilatkoztak a fociválogatott örömittas játékosai, miután Budapesten is legyőzték Norvégiát, ezzel harminc év után ismét kijuttatták egy világversenyre a magyar válogatottat.

„Ez volt életem gólja, amit szeretnék nagypapám, és Fülöp Marci emlékének ajánlani – közölte az M4-gyel Priskin Tamás. – Nagyon-nagyon örülök, hogy sikerült megvalósítanunk az álmunkat, szinte nem is tudok mit kezdeni magammal. Bebizonyítottuk, hogy tud küzdeni a csapat, remekül védekeztünk, és azt is bebizonyítottuk, hogy nem labdatartásra, hanem gólra játsszák ezt a játékot. A kapitány már az első meccs után, csütörtökön elmondta, hogy ki fog ma játszani, hogy mindenki tiszta fejjel tudjon készülni. Nagyon közel volt a két mérkőzés, úgyhogy biztos volt, hogy lesznek friss emberek a pályán. Az egész sorozat alatt együtt volt a csapat mentálisan is. Nagyon jól védekeztünk, gólokat is rúgtunk, megérdemeltük a kijutást.”


Megkönnyebbült kicsit

„Nagyon nagy boldogságot, és kicsi megkönnyebbülést érzek – közölte Király Gábor, majd személyesre váltott: – Valami most véget ért, de holnap új nap kezdődik, a gyerekeknek üzenem, hogy kezdődik az iskola. De visszatérve a meccsre, ebben rengeteg munka van, a kapustársaimra, játékostársaimra gondolok, akik éveken át nagyon sokat dolgoztak érte, mégsem élhettek meg ilyen sikert. Voltak nehéz pillanatok, de mindig hittünk magunkban és a munkában, megérdemeli ezt a sikert az ország. Nem volt mindenáron cél a kijutás, csak jól akartunk teljesíteni, és ha jól teljesítünk, akkor a kijutás sem lehet messze. Most is előfordulhat, aki nem örül ennek, ha kijutottunk, az a baj, ha nem jutottunk volna ki, akkor az, de ezt szeretjük Magyarországban.”


Nem hulladék csapat volt

A hatalmas termetű Böde Dániel az ellenfele lerántásával hívta fel magára a figyelmet nem sokkal a becserélése után. Az esetről diszkréten csak annyit mondott: „nem akartam, hogy lekontrázzanak”.

Dzsudzsák Balázs a könnyeivel küszködött a lefújás után, majd a kérdésre, hogy megnyugodott-e már, azt mondta, „nem lehet megnyugodni. Én 86-ban születtem (akkor járt utoljára világverseny magyar fociválogatott), nem is tudjuk, mi az, amit véghezvittünk. Mindig az utolsó másodperceken múlt, mindig közbejött valami, de végre egy olyan meccs után beszélhetünk, amikor minden összejött nekünk. Örülök, hogy ennek a csapatnak részese lehetek, kapitánya lehetek, jövőre ott leszünk az Eb-n, irány Franciaország, ahol szintén helyt állhatunk.”

A negatív hangokról Dzsudzsák sem feledkezett meg: „Ne az legyen a visszhang, hogy ebben a hulladék csoportban harmadikok lettünk. Most csattanós választ adtunk ezekre a hangokra, mert ezúttal nem egy hulladék csapatot győztünk le.” A Feröer-szigetek legyőzése után a csapat az öltözőben Kis Grófóra mulatott, erről a szélső azt mondta, „nem azért buliztunk ilyen zenére, mert legyőztük Feröert, hanem mert nyert a csapat, ahol meghal mindenki mindenkiért.”