Kipusztulhat a parazita, amely több ezer éve nem él nemi életet

Fotó: Wikipedia / Geoffrey M. Attardo

-

Ez nem is akkora baj, mert a halálos afrikai álomkórt terjeszti.


Szokatlan szexuális élete a halálos afrikai álomkórt okozó egysejtű parazita kipusztulásához vezethet: a Trypanosoma brucei gambiense nevű élősködő több ezer éve nem él nemi életet, ivartalan szaporodással létrejövő egyedei genetikailag azonosak, azaz klónjai az egyetlen ősszülőnek – állapították meg a Glasgow-i Egyetem kutatói.

„Felfedeztük, hogy az afrikai álomkór nevű betegséget okozó parazita több ezer éven át nem párosodott, és most e stratégia következményeit szenvedi. Elméletileg ezen életforma várható következménye, hogy hosszú távon ki fog halni” – közölte Willie Weir, a skóciai egyetem bioinformatikusa, az eLife tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Az ivaros szaporodás egy élő szervezet DNS-ének keveredését idézi elő, genetikai sokféleséget hoz létre, és a nem kívánt mutációkat kiküszöböli, ezáltal segíti a fajok túlélését. „Az afrikai álomkórt okozó parazita ezen gyenge pontjának meghatározása rövid- és középtávon segítheti a kutatókat abban, hogy a betegség kezelésére új gyógymódokat fejlesszenek ki” – tette hozzá Weir.


A cecelégy elterjedése


A parazitát a cecelégy terjeszti, Nyugat-, valamint Közép-Afrika 24 országának vidéki térségeiben élőket tizedeli az általa okozott betegség. A legyek csípésekor a rovar nyálával jutnak az emberbe a kórokozók, amelyek a megfertőzött emberben éveken át szunnyadhatnak, és csak később lép fel a betegség, amely károsítja az idegrendszert. Ha a kór kezeletlen marad, kómát és halált is okozhat.

A betegség késői stádiumai olyan gyógyszerekkel kezelhetők, amelyeket nehéz bejuttatni a szervezetbe, és súlyos mellékhatásaik vannak.

A parazita mintegy tízezer évvel ezelőtt „ugrott át” állatról emberre, abban az időben, amikor az állattenyésztés kezdett elterjedni Nyugat-Afrikában. A kutatók nem bocsátkoztak találgatásokba arról, hogy mikor fog kipusztulni.

A betegség legutóbbi nagy járványa az 1970-es években kezdődött és egészen az 1990-es évek végéig tartott. 1998-ban mintegy 40 ezer beteget jegyeztek fel, de szakértők szerint legalább további 30 ezer esetet nem diagnosztizáltak és nem is kezeltek. 2012-ben az új megbetegedések száma hatezerre esett vissza – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A világszervezet célul tűzte ki e közegészségügyi probléma felszámolását 2020-ra.