Kínosan gyenge pályázattal lett kancellár több Fidesz-közeli jelölt

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

-

Értelmetlen mondatok, valódi pályázat helyett fél oldalnyi motivációs levél, árvízi védekezés mint hivatkozási alap – nem erőltette meg magát a felsőoktatás egyik legfontosabb posztjára való jelentkezésnél a jelöltek nagy része. Mégis elnyerték az egyetemi-főiskolai kancellári posztot, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy sokuk múltja összefonódott a Fidesszel.


„A főiskola szakmai ismertsége, kapcsolatrendszere kiváló, melynek további fejlődését szeretném segíteni a biztos gazdasági héttér működtetésével, amelybe beletartoznak a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak és az intézménynél lévő vagyon elemek legeredményesebb felhasználása.” – Nem gépeltünk el semmit, és ne is a szövegértési képességeiben keresse a hibát, ha se fülét, se farkát nem találja ennek a nyelvtanilag is több sebből vérző mondatnak.

Vagy ennek a következőnek: „Lehetőségem lenne a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók körülményeinek, lehetőségeinek optimalizálására, ezzel pedig közvetett módon szerepet játszanék a társadalom értelmiségi tőkéjének támogatásában.”

A kínos mondatok sok másik zagyva vagy éppen semmitmondó kijelentéshez hasonlóan az Emberi Erőforrások Misztériumához benyújtott kancellári pályázatokban szerepeltek. Méghozzá olyanokéban, akik végül el is nyerték a megbízást.


Hol a szakmai rész? Ja, az nincs

Miután a felsőoktatási intézmények gazdasági vezetőit kereső kiíráson tavaly számos, a kormánypártokhoz vagy kormányközeli cégekhez köthető jelölt lett befutó, arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon milyen színvonalú pályázatot nyújtottak be ezek a jelentkezők. A Fideszhez nem köthető kancellárokkal cikkünkben nem foglalkozunk, az általunk megtekintett pályázataik a külső szemlélő számára szakmailag korrektek, sőt, némely esetben kiemelkedően alaposak voltak.



Az anyagokhoz nem volt könnyű hozzájutni, azokat ugyanis sem a kiíró minisztérium, sem az intézmények nem tették nyilvánossá, és különböző okokra – például személyes adatokra – hivatkozva a VS.hu megkeresésére sem adták ki őket. Még úgy sem, hogy a személyes adatokat kitakarva csak a pályázat szakmai részét, a jelentkezőnek az adott intézménnyel kapcsolatos elképzeléseit tegyék megismerhetővé.

A VS.hu birtokába jutott pályázatok alapján ezen nem csodálkozunk. A pártközeli múlttal bíró jelentkezők legtöbbje a cikk elején említett színvonalú mondatokból álló szöveget adott le, illetve az anyagukban egész egyszerűen nem volt szakmai rész: a beadott „csomagban” csak a szükséges bizonyítványmásolatok és nyilatkozatok, valamint egy rövid, az intézménnyel kapcsolatos elképzelésekről többnyire egyetlen szót sem ejtő motivációs levél volt.


Fél oldal lett, maradhat?

Az egri fideszes önkormányzati képviselőből az Eszterházy Károly Főiskola kancellárjává lett Csathó Csaba például mindössze féloldalnyi, saját kvalitásait, Eger adottságait és a felsőoktatás jelentőségét általánosságban ecsetelő lózunggyűjteménytől várta, hogy megkapja a támogatást.

A felsőoktatáshoz, illetve a pénzügyi irányításhoz csak távolról köthető indoklással érvelt alkalmassága mellett Szentendre volt fideszes polgármestere, Dietz Ferenc is: „Az elmúlt 8,5 évet Magyarország legszebb városának polgármestereként töltöttem. Kiemelt területem volt a településfejlesztés, melynek során köztereket újítottunk meg, épületeket bővítettünk, új rendezvényeket, kiállításokat vezettünk be.


Két sikeres árvízi védekezést is irányítottam

– írta a volt politikus, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola kancellári posztját célozta és nyerte meg, annak ellenére, hogy egykori városa gazdálkodását 2006-tól 2014-ig tartó polgármestersége idején inkább meggyengítette, mint erősítette.


Mobil gát a szentendrei árvíznél. Referencia


Ez inkább álláskeresés volt

Olyan is akadt, akinek feltehetően azért hiányoztak a konkrétumok a pályázatából, mert több egyetemre, illetve főiskolára is pályázott. Az e-útdíj bevezetését az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél, majd a jogutód Nemzeti Útdíj Zrt.-nél menedzselő Mihályi Máté Győző például a Dunaújvárosi Főiskolától a Semmelweis Egyetemen át a Testnevelési Egyetemig összesen 14 helyre beadta a jelentkezését.

A másfél oldalas motivációs levelében szinte csak saját rátermettségét ecsetelő 35 éves Mihályiról – úgy tudjuk – egyébként maga a bírálóbizottság is megállapította, hogy „a viszonylag sok intézményhez beadott azonos tartalmú pályázatból kikövetkeztethetően


inkább az álláskeresés, mint a feladat kihívása vezérelte.

Ennek ellenére, illetve annak dacára, hogy korábbi munkahelyein, a Betonút Zrt.-nél és az Euroaszfaltnál is főként építési kivitelezések, beruházások egyengetésében szerzett tapasztalatot, a bizottság alkalmasnak találta, hogy a Pető Intézetből tavaly főiskolává alakult Pető András Főiskola kancellárja legyen.

Hogy miért pont ezé az intézményé, arra nem sikerült fényt deríteni. Ahogy arra sem, hogy miért az a Scheuer Gyula lett az ELTE kancellárja, aki egy általános vezetési koncepciót egyébként tartalmazó pályázatában saját ambíciói között a Testnevelési Egyetemet és az Óbudai Egyetemet jelölte meg.


ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Egyetem téri épülete


Scheuer pályázata amúgy a kiírás szerint kötelező munkáltatói ajánlások fontosságára is rávilágított: a korábban a fideszes rezsibiztos, Németh Szilárd vezette Csepel, valamint az ugyancsak fideszes Ughy Attila vezette Pestszentlőrinc önkormányzatánál is tanácsadóként dolgozó közgazdászról a két kormánypárti polgármester írt véleményt. Nem is akármilyent: Németh szerint Scheuer 2010 és 2014 között „szakmailag és emberileg is minden előzetes várakozásnál nagyobb segítséget nyújtott az önkormányzat számára”.

A Fidesz frakció egykori kabinettitkárát, Borbás Zoltánt szintén kormánypárti képviselő, Font Sándor ajánlotta, arra az időszakra hivatkozva, amikor Borbás a Fidesz-frakció mezőgazdasági munkacsoportjának titkáraként volt beosztottja. A Kaposvári Egyetem kancellárjává választott egykori állatorvos életrajzában fideszes párttagságát és pártbéli funkcióit is szépen kidomborította: eszerint 2004 óta Fidesz-tag, a parlamenti frakció kabinettitkársága előtt pedig a Fidesz falusi és gazdatagozatának Komárom megyei elnöke volt.

A Szentendre éléről a BGF-re került Dietz Ferencről Vicsi László, a szomszédos Pomáz ugyancsak fideszes polgármestere írt pozitív véleményt, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárából a Kecskeméti Főiskola kancellárjává lett Hegmanné Nemes Sára pedig egy fideszes polgármestertől, a Kecskemétet irányító Szemereyné Pataki Klaudiától és egy fideszes kormánymegbízottól, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalt vezető Kállai Máriától hozott ajánlást. A legütősebb ajánlóval azonban kétségkívül a Semmelweis Egyetem gazdasági vezetőjének választott Szász Károly büszkélkedhet: a pénzügyi felügyelet volt elnökét egyenesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javasolta a posztra.

A PSZÁF volt elnöke a többiekhez képest egyébként korrekt, 5 oldalas, szakmai érvekben is bővelkedő motivációs levélben indokolta, hogy miért alkalmas a tisztségre. Igaz, intézményspecifikus tervekről ő sem írt, mivel több egyetemre – köztük például az ELTE-re – is beadta a jelentkezését.


szeretem a zenét

A zavarba ejtő színvonalú pályázatot beadó, kormánypárti hátszelű jelentkezők kinevezését pikánsabbá teszi, hogy a posztokra óriási túljelentkezés volt: a BGF gazdasági vezetőjének például, úgy tudjuk, húszan, az Eszterházy Főiskola kancellári posztjára tizenhárman, a Pető András Főiskoláéra pedig tízen jelentkeztek. A Fidesz volt parlamenti képviselőjét, Kupper Andrást 26 riválisa közül választották a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárjának. Az orvos végzettségű politikus a pályázat első körében amúgy a Semmelweis Egyetemet célozta meg, második körös pályázatában viszont már erős zenei kötődésével érvelt kiválasztása mellett, és a Zeneakadémia jövőjére vonatkozó szakmai elképzeléseket is említett.

A beadott pályázatukban kínosan gyengén szereplő kormánypárti exfunkcionáriusokat egy a kiválasztási folyamatra rálátó, neve mellőzését kérő minisztériumi forrás a VS.hu-nak azzal igyekezett menteni, hogy


a szóbeli meghallgatáson sokkal meggyőzőbbek voltak.

A jelentkezőket meghallgató bizottságnak információink szerint Bathó Ferenc, az Emmi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára és Naszvadi György, a nemzetgazdasági tárca volt államtitkára mellett Fodor István, az Eriksson Magyarország korábbi elnöke is tagja volt. A testület ugyanakkor csak javaslatot tett az Emmit vezető miniszternek; a kinevezettek végleges listáját a miniszterelnök környezetében állították össze.


Az Emmi reakciója

Cikkünk megjelenése után, csütörtök délután a következő reakciót kaptuk a minisztériumtól:

„Határozottan visszautasítjuk, hogy a pályázati elbírálás alapjául szolgáló dokumentumok egy bizonyos részének ismeretében bárki is általános következtetéseket vonjon le, feleslegesen hangulatot keltsen. Továbbra is fenntartjuk, hogy a pályázatok elbírálásakor a jogszabályoknak megfelelő döntés született, illetve a kancellári rendszer létrehozásával a felsőoktatási intézmények gazdálkodása rendeződik.”