Kinek a hibája, hogy az özönvíz feldúlta a várost?

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Lenne ellenszere a hétfőihez hasonló árvíznek, de a budapesti városfejlesztők egyelőre nem fogékonyak a vízépítő mérnökök javaslataira. A Műegyetem legutóbb a városligeti projektnél vetette fel, hogy érdemes lenne hasznosítani a tetővizet, de egyelőre nem hallgatták meg az ötletüket. Mi másképp tettünk: íme, mi mindent lehetne tenni a hömpölygő áradatok ellen Budapesten.


Budapest 2011-ben elkészült városfejlesztési koncepciója már számolt azzal, ami hétfőn bekövetkezett. Megállapította, hogy a klímaváltozással megjelenő özönvízszerű esőzésekre fel kell készülni, a rendkívüli esőzések már 1999-ben, 2006-ban és 2010-ben is hatalmas károkat okoztak, miközben a szennyvízelvezetéssel összekötött csapadékcsatornák felesleges kiadásokkal járnak, hiszen így azt a vizet is tisztítják, amely nem szorulna rá a vegyszeres kezelésre. A megoldás is megvolt.


Az intenzív csapadékhullás következtében fellépő nagy terhelést jelentő vízelvezetés kivédésére az időszakos tározás, illetve a késleltetett módon történő vízbevezetés jelentheti a megoldást.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének docense, Buzás Kálmán mégsem tud kapásból olyan projekteket sorolni, ahol ezeket a szempontokat figyelembe vették volna. Persze sűrűn hangsúlyozza, hogy a probléma kezelése nem olyan egyszerű, de azért arra a kérdésre, hogy megérett-e az idő a változtatásra, egyértelmű a válasza: igen.


A fejlett világban már évtizedekkel ezelőtt bekövetkezett a paradigmaváltás: nem az a cél, hogy az összes vizet elvezessék, hanem az, hogy minél többet helyben gyűjtsenek össze, helyben szivárogtassák el, és szükség esetén helyben használják el.


Kétségtelenül épülnek a vízelvezető csatornák


Nem az az elsődleges probléma, hogy mekkora a kapacitása a csatornarendszernek. Bár kétségtelenül hétfőn is voltak olyan budapesti helyszínek, ahol a csatornafedelet felemelte a víz, mert azt a mennyiséget már nem tudta befogadni a hálózat, de a helyenként 5-6 méter széles alagútrendszereket sok helyen már fizikailag sem lehet bővíteni, hiszen el kell férnie a többi közműnek is az útburkolat alatt.

A legtöbb probléma ezúttal abból adódott, hogy vagy olyan gyorsan zúdult le a domboldalakról az áradat, hogy esélye sem volt a hálózatba befolyni, vagy egyszerűen a vízelnyelő kapacitás volt kicsi, tehát a csatornarács, ahol a hálózat befogadhatta volna az esőt. Erre pedig csak egy megoldás van.


Kritikus szakaszok a felszíni vízfolyásokon - pirossal jelzett szakaszok, Budapest városfejlesztési koncepciója, 2011.


Szemléletváltás kell

Arra van szükség, hogy a csapadékvizet hasznosítsák, illetve hagyják hasznosulni – mondja Buzás Kálmán. Ahol van zöld terület, ott hagyni kell, hogy a víz beszivárogjon a tetőkről a burkolatlan területekre. Ezzel pótolni lehet a talajvizet, amire nagyon is szükség van az olyan forróság idején, amilyet az elmúlt hetekben éltünk meg.


Másrészt pedig hasznosítani is lehet az esővizet, főleg az úgynevezett tetővizet, amit az épületek ereszcsatornái amúgy is összegyűjtenek. A tetővíztárolókból utóbb pedig remekül hasznosítható a csapadék minden olyan célra, amelyhez nem ivóvíz minőség kell, például a WC-öblítésre.

A szakmérnök szerint nemcsak a csatornahálózatot kell átépíteni és a kapacitást növelni. (Ilyen egyébként jelenleg is zajlik a fővárosban, a Budapesti Komplex Integrált Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program keretében 240 kilométer új csatorna épül ezekben a hetekben is, uniós támogatással több mint 34 milliárd forintból).

A városi felszíni vízlefolyást is módosítani kell, például zöldtetők építésével, esőkertekkel. Így a vizet a növények tudják hasznosítani. A burkolásnál pedig, ahol csak lehet, vízelvezető térköveket kell alkalmazni. Ezzel – ha nem is extrém helyzetekben – de a csapadékot helyben tudják tartani, a víz hasznosul, és pénzt lehet megspórolni, mert nem kell a vízelvezetés és tisztítás költségeit megfizetni.


Nem csak a csatorna fogadókészsége akadozik

A csapadékvíz elvezető csatorna jogilag nem minősül közműnek. Ennek a látszólag formális megállapításnak azonban következményei vannak. Ha nincs közmű, nincs közműszolgáltatás. Ha nincs szolgáltatás, nincs díjfizetés. Ha nincs pénz, nincs fenntartás és fejlesztés. Márpedig költségek vannak, és azt annak kellene megfizetnie, aki a költségeket előidézi. Vagyis nem gondoskodik arról, hogy a területén a csapadékvíz hasznosulhasson.


Bár van néhány szabályozás, amely például bevásárlóközpontok építésénél előírja a parkolókban a csapadékvíz elvezetését, sőt az olajfogók beépítését, hogy az autók okozta szennyezések ne kerüljenek be a hálózatba, de általánosságban nem szabályozzák annak a következményét, ha valaki például beépít 200 négyzetmétert, mindent lekövez, majd a csapadékvíz elvezetésének a problémáját a közösségre hárítja.


Budapest Szíve Program


Pedig az önkormányzatok élhetnének azzal a lehetőségükkel, hogy rendeletben szabályozzák ezeket a kérdéseket, és például előírják a tetővíz gyűjtésének a kötelezettségét. Ha pedig jogilag rendeznék a közmű-státust, akkor bevezethetnének rá egy új tarifát. Egy 2013-as kormányrendelet szerint a díjfizetés jelenleg csak büntetésként jelentkezhet: aki a csapadékvizet önálló szennyvízcsatornába vezeti, azt a mennyiséget a szennyvízdíj kétszeresével számolják el, és még szabálysértési eljárást is indíthatnak az ingatlan tulajdonosa ellen.

A BME docense elismeri, hogy a műszaki szakemberek felkészültsége is elmarad a kívánatostól, de miután megrendelés sincs arra, hogy ilyeneket tervezzenek, ezért marad az árvíz a belvárosban. Pedig az egyetemen már megvannak az ehhez szükséges térinformatikai és szimulációs szoftverek, oktatják is az alkalmazásukat, csupán adatok kellenének az önkormányzatoktól, és már hasznosíthatnák is a tudásukat.

Bár a BME-n éppen arra készülnek, hogy a Tempus Közalapítvány keretében uniós támogatással előadásokat tartsanak önkormányzatoknak, eddigi próbálkozásaik nem mondhatók túlságosan eredményesnek. A Városliget múzeumnegyeddé alakítását célzó kormányzati projektnél például megpróbáltak már kilincselni, hogy a területen keletkező tetővizet hagyják a helyszínen hasznosulni, de úgy tűnik, tanácsaikra nem tartanak igényt.