Kínai csúcsklinikát álmodik Pestre a Fidesz

Fotó: VS.hu / Zsidai Péter

-

Hagyományos kínai gyógyászati és kutatási központot hozna létre a XV. kerületi volt szovjet katonai kórházban a helyi önkormányzat. Erről beszélt egy helyi fórumon László Tamás fideszes képviselő, volt polgármester. Hangsúlyozta, hogy a terv találkozik a kormány elképzeléseivel is, sőt, már meg is állapodott Kína és Magyarország. A hozzászolók azonban nem voltak túl lelkesek a tervektől.


Észak-Pesti Egészségliget néven álmodta meg az egykori szovjet katonai kórház területének fejlesztési koncepcióját a XV. kerületi önkormányzat. A városháza közmeghallgatást tartott a terveiről, a projektet László Tamás korábbi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő mutatta be egy vetítéssel egybekötött prezentáción.


A politikus beszédéből kiderült, hogy 26-32 milliárd forintos vállakozásról van szó. Az önkormányzat tíz év alatt valósítaná meg terveit, a maga részéről 6-7 milliárdot tenne bele (ez évi 6-700 millió forint elkülönítését jelentené), továbbá évente 1,6-1,8 milliárd külső forrást vonna be.


Észak-Pesti Kórház

A pestújhelyi kerületrészben hét hektárnyi területen 1991-ig, a szovjet hadsereg kiköltözéséig működött egy pavilonokban kialakított kórház, de az ingatlan azóta nagyrészt üresen áll.

Az állam tavaly a XV. kerületnek adta a saját tulajdonrészét, így az önkormányzat az ingatlanegyüttes egyedüli tulajdonosa lett, ugyanakkor az állami kikötések miatt nem használhatja bármire az ingatlant, csak egészségügyi szociális, kulturális, oktatási vagy sportcélokra, illetve lakásokként.

Emellett az ingatlant 15 évig nem adhatja el. Ennek kétségtelenül kedvezőtlen hatása lehet a potenciális befektetőkre – jegyezte meg az ülésen Lamperth Mónika, a kerület jegyzője, korábbi szocialista országgyűlési képviselő.

Uniós forrásokkal az önkormányzat nem kalkulál, László szavaiból az derült ki, hogy befektetőkre viszont számít. Róluk egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy kínaiak, akik hagyományos gyógyászati centrum hoznának létre, ami egyedülálló lenne a térségben.

A majd Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Orvoslás Oktató és Gyógyító Központ néven működő intézményben – ami az egykori sebészeti épületben rendezkedne be – a tervek szerint nemcsak gyógyítanának, hanem kutatnának és oktatnának is.

László Tamás minden alkalommal, mikor a közmeghallgatáson a kínai gyógyászati centrum létrehozása mellett érvelt, megemlítette, hogy erről már megállapodás született a magyar és kínai kormány között. Orbán Viktor miniszterelnök 2014. februári pekingi látogatására utalt, amikor a kínai parlamentben találkozott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, és egyezményt írtak alá egyebek mellett egy hagyományos kínai orvosi központ magyarországi létrehozásáról. Orbán Viktor egyébként hétfőn ismét Kínába utazott.

A magyar kormány a Semmelweis Egyetemet bízta meg a feladat megvalósításával, ahol ezt már évek óta tanítják. A kínai orvoslás része a gyógynövényterápia, ételterápia, valamint a test bizonyos pontjainak tűvel, hővel, vákuummal, kézzel való ingerlése, mozgatása, továbbá a különböző torna- és légzésgyakorlatok. A kínai orvoslást a nyugati világ alternatív rendszernek tekinti.


A hagyományos kínai orvosok Magyarországra csábítása érdekében már Orbán kínai útja előtt, 2013 végén törvényt módosítottak: fideszes orvos-képviselők javaslatára írták bele a törvénybe, hogy elismerik az ilyen végzettséget, ha a kérelmező igazolja, hogy nem tiltották el odahaza a foglalkozás gyakorlásától.

A kormányzat eltökéltségét jelezheti az október végén az Emberi Erőforrások Minisztérium által szervezett „Ősi tudás, új utakon” című konferencia is. Ez volt az volt az első, a kormány nyílt támogatását élvező kínai gyógyászati szakmai esemény. Az itt kiosztott prospektuson a leendő gyógyászati központot – az egyik résztvevő elmondása szerint – már éppen a XV. kerületi helyszínen emlegették.



Magyar orvost a magyar kórházba

László a közmeghallgatáson arról is beszélt: kizárt, hogy kóklerek is dolgozhatnának a leendő centrumban. Szerinte csak akkreditált orvosokról lenne szó, akik jártasak a nyugati világ gyógyászatában is. A kormánypárti képviselő a nyugati-keleti gyógyászat összetalálkozásáról beszélt, amit majd a XV. kerületi lakosság is igénybe vehet.

A hozzászólók nem voltak túl lelkesek az ötlettől. Egyikük azt követelte, hogy magyar kórházban magyar orvosok dolgozzanak, „azokban bíznak”. Azt ajánlották Lászlónak, a képviselő inkább azon dolgozzon, hogy ne menjenek külföldre a magyar orvosok.


László Tamás


Egy másik felszólaló szerint amikor ennyire elöregedett a kerület lakossága, nem kínai gyógyászatra, hanem hagyományos, nyugati orvoslásra van szükség. És minél szélesebb körben, hiszen a kerületben nincs kórház. Egy nyugdíjas azt panaszolta, hogy két és fél hónapot kell várni járóbeteg szakrendelésre a kardiológián, belgyógyászaton, de még egy akut fogfájással is egy hónapot váratják.

A képviselő viszont azt ecsetelte, milyen jótékony hatással lesz majd a klinika a kerületre: 3-400 hallgató tanul majd ott, a gyógycentrum pedig segíti a kínaiak beilleszkedését is. A kínaiaknak letelepedésének egyébként már van hagyománya a kerületben az Ázsia Center és a kínai iskola révén. László egy forrásmegjelölés nélküli kutatást is idézett, ami szerint a XV. kerületiek egyötöde kínai gyógyászati központot szeretne látni a pestújhelyi kórház területén.

A központ tervéről érdeklődtünk a budapesti kínai követségen és a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületénél is, de múlt hét közepén feltett kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz.


Ide, az egykori sebészeti épületbe jönne a kínai gyógyászati centrum


Álom és valóság

A közmeghallgatáson résztvevők a városi uszodát időszerűbbnek tartották, mint a kínai gyógyászati centrumot. Ez egybeesik az önkormányzat terveivel, uszodát ugyanis szintén terveznek az egészségligetbe. A korábbi tervekhez képest viszont nem 50, hanem 33 méteres medencével, mozgásszervi rehabilitációval, wellness-fitnesz központtal.


Ez 2,5-3 milliárdba kerülne, amire egyelőre nincs forrása az önkormányzatnak, és nincs 180 millió forintja arra sem, hogy mélyfúrásokat végezzen, kiderítendő, van-e termálvíz a talajban.

A megálmodott fejlesztések közül a legnagyobb, 700 milliós forrásigénye az idősek átmeneti otthonának, a demens ellátást adó gondozóháznak van, de egyelőre erre sincs pénz.

Az egyetlen, amire mire biztosan van forrás, az a 13. számú épület felújítása. Ennek földszintjére költözik a Szentmihályi úti tüdőszűrő állomás, az első emeletre fizikoterápia és gyógytorna, és egy háziorvosi rendelő. Erre 500 millió forint áll rendelkezésre a kerület költségvetésében. Mivel az engedélyek megvannak, 2016-os átadást terveznek.