Kínai aláírás, tőzsdevásárlás és paksi pofon – heti gazdaság

-

Orbán Viktor Kínából próbált lendíteni a magyar gazdaságon, az MNB pedig a tőzsdéről. Heti összefoglaló a gazdaságból.


Ahogy az várható volt, nem csitulnak a viták a földárverések körül. Egy héttel a licitek megkezdése után a pártok még mindig azon vitatkoznak, hogy a privatizáció mutyi-e, és hogy valóban hozzájutnak-e külföldiek a frissen piacra dobott állami földekhez. Sikerült is találni egy külföldit, ám róla is kiderült: magyar állampolgár.

A vita hevében mi arra igyekeztünk válaszolni: rövid és hosszabb távon is mit nyernek azok, akik most földhöz jutnak. És természetesen azt firtattuk, mit nyernek a magyar gazdák és fogyasztók az új birtokszerkezettel.



Miközben a pártok a földárverésen rágódtak, Brüsszel a Paks II. beruházásra csapott le. Miután múlt csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indítottak amiatt, hogy a fejlesztést pályáztatás nélkül, államközi szerződés keretében a Roszatomnak adta a kormány, a hét elején jött az újabb pofon. Úgynevezett mélyreható vizsgálatot kezdtek annak eldöntésére, hogy ez az egyezség nem képez-e jogtalan állami támogatást. Ha ez bebizonyosodna, úgy meghiúsulhat az üzlet is.

Az egyelőre bizonytalan, hogy a vizsgálat miatt fel kell-e függeszteni a beszerzéseket, de azt sem lehet tudni, ki áll az erőmű élén. A kormány ugyanis nem hajlandó elárulni azt, kit neveztek ki nemrégiben.

Ha már energia: kisebb frászt okozott az a hír, hogy az oroszok leállították a gázszállítást Ukrajna felé. Kiderült ugyanis, hogy Kijev nem is szándékozik rendelni a Gazpromtól, ami az orosz cégóriás vezetője szerint egyenértékű azzal, hogy a tranzitgázt fogják megcsapolni. Így pedig veszélybe kerülhet a magyar gázellátás is. A kormány azonban azt jelezte: a gáztározókban van elég gáz arra az esetre is, ha eldurvul a konfliktus.



Orbán Viktor miniszterelnök eközben Kínában igyekezett partnereket keresni a magyar gazdaság élénkítése érdekében. A vizitnek két konkrét eredménye is lett: egyrészt megállapodást kötöttek arról, hogy kínaiak finanszírozhatják a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, a Wizz Air pedig egy kínai bankkal kötött lízingszerződést flottája bővítésére.

Ázsiában nyomul Kóka János cége, a Cellum is. Gyurcsány Ferenc volt gazdasági minisztere ráadásul a kormányzat támogatását is élvezi. Erre szüksége is van a cégnek, amely elsősorban a thaiföldi terjeszkedéstől remél hasznot.

A kormányzat támogatásában bízik a Tokaj Kereskedőház, amely a héten arról számolt be: az elmúlt hónapok vitái után most már érkezik hozzájuk az állami pénz. A észak-magyarországi történelmi borrégió legnagyobb felvásárlója viharos éveken van túl, másfél milliárd forint értékű bora jó ideje zárolva van, miután kiderült, hogy pancsolták. A nekik szállító gazdák azonban nem panaszkodhatnak: az idei szüretkor az országos átlagnál magasabb áron adhatták át szőlőjüket.

Csupa jót ígért a Magyar Nemzeti Bank is azt követően, hogy megállapodást kötött a Budapesti Értéktőzsde megvásárlásáról. A 13,2 milliárd forintos ügylet célja az, hogy fellendítse az utóbbi időben igencsak lagymatag részvénypiacot. Elsősorban a hazai cégek számára szeretnék vonzóvá tenni a börzét.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a világgazdaság sok hírt szállított volna a héten. A világ figyelme még mindig a terrorveszélyre összpontosul, így a vezetők azt kalkulálhatják, milyen áron tudják felvenni a harcot az Iszlám Állammal. A terrorszervezet legyőzése nem lesz könnyű: az ugyanis egyelőre lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hogy gazdaságilag megroppantsák. Ellentétben ugyanis a „hagyományos” terrorszervezetekkel, az Iszlám Állam komoly gazdasági hatalmat épített ki az elmúlt években, amelynek aprópénz volt csupán a párizsi merényletsorozat.