Kínából és Amerikából veszélyeztetik a pénzünket

Fotó: AFP / FRED DUFOUR

-

Nyár van, buli, vidámság, de azért már most érdemes pénzügyileg kicsit felkészülni az őszre. A görög csődről szóló dráma ugyan most két felvonása közti szünetéhez érkezett, de rögtön jött a kínai tőzsdepánik, és félve ejtik ki a világ befektetői Janet Yellen nevét, aki az amerikai Fed élén bármikor megváltoztathatja a globális hangulatot. Így a magyar forint és a hazai állampapírok megítélését is.


Az őszi hónapok hagyományosan pocsékul alakulnak a tőzsdéken, pénzpiacokon. Ilyenkor lehet a legnagyobb buktákba beleszaladni: részvényekkel elhasalni, kötvényeken pórul járni, vagy sebezhető devizák gyengülésén méreteset bukni.


Statisztikailag szeptember a leggyengébb hónap. Nehéz ilyenkor a tőzsdén gazdagodni


Kipukkant a kínai részvény-lufi

Bőven találni okokat, amelyek amellett szólnak, hogy az idei ősz se múljon el egy kis pénzügyi felfordulás nélkül. Az egyik legkomolyabb a kínai tőzsde mélyrepülése, amelynek során szinte nap mint nap dőlnek meg a rekordok, már ami a részvényárak zuhanását illeti. Az elmúlt időszakban az ázsiai ország lakosai körében őrült módon népszerű lett a tőzsdézés, ami még önmagában véve nem lenne említésre méltó hír, ha ezt nem hitelből művelnék a derék kínaiak, bevásárolva így lényegesen több részvényből, mint amire eredetileg pénzük van. A nagy kaszinózásban sikerült vásárlásaikkal a tavaly júniusi 2000 pontos szintről indítva idén tavaszra 5000 pont közelébe hajkurászni a sanghaji tőzsdemutató értékét, amivel kaszáltak is rendesen.

Ezen a ponton viszont elég volt egy szikra, hogy az árak elinduljanak a mélybe. A szikrát pedig nem más, mint az ázsiai óriásgazdaság lassulásáról szóló hírek adták, és adják folyamatosan. Persze ez a lassulás relatív, hiszen sok más nemzet fiai összetennék a kezüket 7 százalékos gazdasági növekedésért.

Mégis, az izgalmat az okozza, hogy ezt a tempót már Kína is csak jelentős állami gazdaságösztönző intézkedések segítségével tudja tartani. Ez pedig elegendő volt a befektetők elbizonytalanodásához, ami jókora esést hozott a kínai tőzsdén (momentán 3500 körül jár a sanghaji index). Akkorát, hogy a hitelre vásárolt részvényekkel már nagyon sokan többet buknak, mint amennyi pénzük volt eredetileg. Ennek pedig az az eredménye, hogy a jelenség már visszahat arra a gazdasági növekedésre, amely lassulásától eredetileg megijedtek a befektetők.


Napok óta tart a kínai tőzsdepánik. Nem látni még az alját


Ha ugyanis sokan buknak sok pénzt, annak az lesz a következménye, hogy nem vesz meg olyan dolgokat a kínai lakkosság, amiket korábban tervbe vett, például autót. Márpedig a kínai piac rettenetesen fontos azoknak a prémium autógyártóknak (BMW, Mercedes, Audi), amelyeknek a magyar ipar is beszállítója, illetve nem egynek gyártóüzeme van hazánkban. Ezért nemcsak a tőzsdepánik globálissá válásának van meg a veszélye a megtakarításokra nézve, hanem akár hazai munkahelyeket is veszélyeztethet a kínai részvény-kaszinó. A helyzet súlyosságát jól szemlélteti az a tény, hogy a kínai hatóságok már több száz milliárd dollárnak megfelelő jüant pumpáltak a részvénypiacba, hogy megállítsák az esést, valamint felfüggesztették 1400 vállalat részvényével a kereskedést.


Az USA kamatot emel

Egy másik izgalomra okot adó jelenség, hogy már szinte biztosra vehető az amerikai jegybank (Fed) szeptemberi szigorítása az irányadó kamatot illetően. A nagyon figyelt gazdasági mutatókon kívül Janet Yellen, amerikai jegybankelnök is határozottan utalt a lépésre, nem beszélve a Fed honlapjára véletlenül kikerült egyik elemzésről, amely már 0,35 százalékos kamattal számol a negyedik negyedévben, szemben a jelenlegi nulla százalékos rátával. Mondhatnánk, hogy „ez az ő dolguk”, de nem az.

A magyarországi állampapírokat addig vásárolják szívesen a külföldi – mondjuk amerikai – befektetők, ameddig azok nagyobb haszonnal kecsegtetnek más hasonló értékpapírokhoz képest. Ez most még így van, annak ellenére is, hogy a magyar kamat- és hozamszintek is csökkennek (a Magyar Nemzeti Bank éppen a legutóbbi kamatdöntő ülésén újabb történelmi mélypontra csökkentette az irányadó kamatot, igaz, Matolcsy György jegybankelnök azt is jelezte, hogy további csökkenés nem lesz).

A magyar állampapírpiac legnagyobb külföldi szereplője, a Franklin Templeton Alapkezelő már jelentősen csökkentette a hajdan 12,5 milliárd dollárt is kitevő állományát – úgy néz ki, ők nem akarják megvárni a további zsugorodást a fejlett országok és a magyar kötvények hozama között. Egy bizonyos szint alatt már nem vonzó a hozamkülönbség a befektetőknek, ez pedig jelentős eladásokat gerjeszthet. Márpedig az amerikai kamatemelés egyik hatása éppen az ottani kötvények hozamának emelkedése lesz, illetve lehet.


Janet Yellen, Fed-elnökön a világ szeme. Az amerikai tőzsde hangulata mindent meghatároz


Ezt szerencsére a Fed is szem előtt tartja. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a szeptemberi várható kamatemelést követően idén már nem, jövőre is csak kétszer nyúl a kamatokhoz a Fed, minden alkalommal negyed százalékot emelve rajta. Ez lehetővé teszi, hogy a hosszú lejáratú kötvények hozama ne szabaduljon el. „A Fed még talán az Európai Központi Bankkal (EKB) is együttműködik valamennyire. Amíg tart az EKB lazító programja, addig a Fed vélhetően nem fog drasztikusan belevágni a kamatemelésbe” – véli az elemző.

Ez a mérsékelt tempó és az MNB legutóbbi erre irányuló lépései szerencsés esetben lehetővé teszik, hogy a lassan kiszálló külföldiek magyar állampapírjait hazai befektetők és a kereskedelmi bankok vegyék át. Ellenkező esetben egy komolyabb eladási hullám elegendő vevő nélkül a hazai hozamokat feljebb hajtaná, ami az állampapírok árfolyamának esésével párhuzamosan következik be.


A görög sztori szünetében

A görög dráma látszólag megoldódott, most inkább a már említett két másik problémán rugóznak a befektetők. Bár nagy remények nincsenek Görögország csődtől való megmenekülését illetően, vagy hogy a még tárgyalás alatt áló harmadik mentőcsomaggal biztosan megússzák az eurózónából való kikerülésüket, egy darabig talán nyugi lesz. Azt jól szemlélteti a május-júliusi időszak, hogy a huzavona Alekszisz Ciprasz kormányával nem tesz jót a forintunknak. A 308 forintról 318-ig emelkedő eurójegyzések arról árulkodnak, hogy ha nem rendeződik megnyugtatóan a helyzet a dél-európai államban, akkor hamar előveszik a sérülékeny devizának számító forintot, és ekkor méretes gyengülés várhat rá.

Ráadásul a devizahitelek forintosításával, amihez nemsokára az autóhitelesek is csatlakozhatnak, már a jegybanknak sem lesz érdeke „megvédeni” a forintot. Egy kis gyengülés ugyanis még jól is jöhet az exportra termelő cégeknek, vagy az euróban takarékoskodóknak, nem beszélve az MNB devizatartalékainak a felértékelődéséről.


Görögország, adósságválság, államcsőd, törvénymódosítás, parlament, Alexis Tsipras, Alekszisz Ciprasz

Valószínű, hogy a görög krízis csak átmenetileg ült el


Mit lehet tenni?

Az említett várható események miatt fejvesztve menekülni a pénzpiacokról semmiképpen sem tanácsos. A deviza- és állampapír-kitettséggel rendelkezőknek tulajdonképpen semmi teendőjük, inkább csak a részvénybefektetések esetén érdemes mocorogni: lehetőség van kihasználni a kínálkozó helyzetet.

Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere arra hívja fel a figyelmet, hogy 2011 óta nem volt komolyabb korrekció az amerikai részvénypiacon. Sőt, emlékei szerint az elmúlt 100 évben ez a 3. vagy 4. leghosszabb korrekció nélküli emelkedő periódus a tengerentúli részvénypiacon. Ezt figyelembe véve a közelgő ősz valóban tartogathat meglepetéseket.


Az amerikai tőzsde hangulata alapvetően meghatároz mindent. Ha ott esnek az árak, az alól nem vonhatják ki magukat a világ más tőzsdéi sem.

– hívja fel a figyelmet egy esetleges rossz hangulat átgyűrűző hatására Duronelly Péter. Szerinte ekkora emelkedést követően 15-20 százalék esés bármikor benne van a pakliban, ami után persze simán magukhoz térhetnek a piacok.

Ebből kifolyólag két stratégiát javasol a portfóliómenedzser. A hosszútávú befektetőnek ezen a piacon sincs semmi tennivalója, hiszen azt a válság is bebizonyította, hogy ha nem kapkodunk a részvényalapok befektetési jegyeivel vagy közvetlenül a részvényekkel, akkor azok árfolyamai kihevernek minden sokkot. Kérdés csak, hogy mennyi idő alatt. A fejlettebb piacok – USA, Európa, Japán – hamarabb, a fejlődők lassabban.

A másik lehetőség, hogy egy kis pénzeszköz szabadon tartásával kihasználjuk a kínálkozó alkalmat. Vagyis, ha beüt a ménkű, akkor az alacsonyabb árakon hozzávásárolunk meglévő befektetéseinkhez. A lényeg, hogy a megtakarító vagy a meglévő befektetési jegyeiből, részvényeiből adjon el most valamennyit, hogy később legyen pénze az újabb vásárlásokhoz, vagy új megtakarítással biztosítson magának pénzt egy kis nyerészkedésre.