Kilakoltatások tízezreire készül fel a kormány

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Szeptembertől a bankok már korlátozás nélkül beindíthatják a végrehajtásokat. Az államnak egyetlen ellenötlete van: a hiteladós lakásának felvásárlása. A Nemzeti Eszközkezelő programját ezért kiterjesztenék, csak az nem látszik, honnan lesz rá több pénz.


A kormány egy készülő jogszabálycsomaggal enyhíti azokat a feltételeket, amelyekkel a Nemzeti Eszközkezelő (NET) felvásárolhatja a kilakoltatás küszöbére jutott hiteladósok lakásait – erősítette meg a VS.hu érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A VS.hu úgy tudja, hogy a NET programját szabályozó törvény a következő pontokon módosul:

  • A 2013-as állapotok helyett immár a 2015. január 1-jei helyzetet veszik figyelembe, tehát az jelentkezhet a programba, aki idén az év első napján legalább 180 napos késedelemben volt a törlesztéssel, amelynek összege elérte vagy meghaladta a minimálbér kétszeresét
  • 2009. december 30-a helyett már a 2013. december 31-e előtt megkötött jelzáloghitel-szerződések is beleférnek a programba
  • Budapest agglomerációja is bekerül abba a kategóriába, amelyre a megyei jogú városokra vonatkozó értékhatárt megállapították, vagyis az ingatlan szerződéskötéskori értéke elérheti a 25 millió forintot. A vidékiek pedig az eddigi 10 millió forinttal szemben már 15 millióra értékelt lakásokkal is pályázhatnak. A hitel összege pedig elérheti az ingatlan akkori értékének 90 százalékát (eddig ez csak 80 százalék volt), tehát már csak azokat „büntetik”, akik az ingatlan értékének csaknem teljes egészére eladósodtak.
  • Az állam már csak kevesebbért hajlandó megvenni a bankoktól a hiteladósok ingatlanát. Eddig Budapesten a forgalmi érték 55 százalékáért, más városokban 50 százalékáért, falvakban pedig 35 százalékáért vásárolta fel. Ezek az arányok a jövőben 47, 43 és 29 százalékra módosulnak, de még plafont is megállapítanak. Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban legfeljebb 9,4 millió forintot kaphatnak a bankok az ingatlanért, más városokban 6 millió 450 ezer forintot, falvakban pedig 4 millió 350 ezer forintot.
  • Az immár bérlővé vált és birtokon kívül került egykori ingatlantulajdonos egy évvel tovább, 5 helyett 6 éven át élhet azzal a lehetőséggel, hogy visszavásárolja saját lakását.


Újabb 10 ezer lakást vásárol az állam

A jogszabály 2012 óta teszi lehetővé, hogy a lakáshitelesek felajánlják ingatlanukat a NET-nek. Az eddigi szabályok szerint, ha az adós megfelelt a szigorú követelményeknek (maximált hitelösszeg és ingatlanérték, szociális rászorultság stb.), akkor az eszközkezelő fizetett a banknak, az ingatlan az államé lett, az adós pedig bérleti díj fejében még öt éven át élhetett a lakásban.

A minisztérium közlése szerint fokozatosan terjesztenék ki a NET programját. Úgy tudni, hogy a felvásárolható lakások eddigi 25 ezres keretszámát 10 ezerrel növelnék. Az eszközkezelő programjába jelenleg olyan családok jelentkezhetnek be, amelyekben legalább egy gyermek van, már részesülnek valamilyen szociális jellegű ellátásban, és a bank is hozzájárul, hogy a végrehajtó helyett az állam kezébe kerüljön a megoldás. Előnyt jelent a közfoglalkoztatotti státus is. Tudomásunk szerint ezeken a feltételeken nem változtatnak.



Az egyelőre kérdéses, megvonják-e a bankok vétójogát. Jelenleg ugyanis jóvá kell hagyniuk az adós kérelmét, vagyis meg is akadályozhatják, hogy az adós az eszközkezelőhöz forduljon. Ezzel időnként élnek is a pénzintézetek. Ennek oka, hogy amíg egy szokványos végrehajtásban az ingatlan értékének legalább 70 százalékához hozzájuthatnak, addig az eszközkezelőnek ennél olcsóbban, az ingatlan értékének 55 százalékáért kellett átadniuk a lakást.

Ezt az ellenértéket ráadásul most tovább kurtítja a tervezett törvénymódosítás. A bankok tehát egyelőre abban érdekeltek, hogy ne az eszközkezelőhöz, hanem a végrehajtóhoz tereljék a reménytelen adósaikat.


Jönnek a kilakoltatások

Az idő közben szorítja a kormányt. Szeptember 16-án lejár a kilakoltatási moratórium. A bankok elszámoltatását szabályozó törvény addig védi a fizetésképtelen adósokat, attól kezdve – amint lezárul az elszámolás a bankkal – folytatódhat a végrehajtás azokkal szemben, akik több mint 90 napja nem törlesztenek.



A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete azzal számol, hogy szeptembertől több tízezer háztartás kilakoltatása kezdődhet meg. Januártól ugyanis már megszűnt a kvótarendszer, a bankok akár egyszerre is a piacra zúdíthatják a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanokat. A folyamat több hónapon át elhúzódhat, miután az elszámolások az egykori devizaadósokkal várhatóan decemberig tartanak, a forinthitelesekkel pedig jövő márciusig.

Bár a banki elszámoltatás és a forintosítás mérsékelte a késedelemben lévő adósok számát, a végrehajtható (90 napon túli) hátralék összege még mindig több mint 800 milliárd forint.



A 90 napnál hosszabb késedelemben lévő adósok 180 ezres táborából a Kereszténydemokrata Néppárt családi csődvédelemre kidolgozott, parlament előtt lévő törvényjavaslata mintegy 20 ezer háztartásnak jelenthet megoldást. Ha további 10 ezer család bérelheti vissza az eszközkezelőtől a saját volt lakását, akkor is 150 ezer olyan adós marad, akit még mindig a kilakoltatás fenyeget.

A kormány azt kommunikálja, hogy rajtuk segít azzal is, hogy szeptembertől új végrehajtási rendszer lesz. Az eddigi, a kormány által több szempontból is bírált végrehajtói kamarát egy másik testület, a végrehajtói kar váltja fel, amelynek jóval kisebb lesz az önállósága, és szigorúbb feltételekkel lehet benne taggá válni. Ahogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János fogalmazott,


a végrehajtás nem lehet méltánytalan, és a kormány az önkormányzatokkal közösen minden segítséget megad a veszélyeztetetteknek.

Csakhogy nincsen pénz

A jövő évi költségvetésben az ideinél kevesebbet szán az állam a lakhatásra, miközben a szűkülő forrásoknak egyre nagyobb hányada a magasabb jövedelműek tulajdonszerzését támogatja, nem pedig a szociálisan rászorulókat.


A szociális segélyek átalakítása tavasztól ugyanis alaposan megkurtította azokat a támogatásokat, amelyek a lakhatás költségeit enyhítették a rászorulók számára. Március óta már nincsen közvetlen állami támogatás a lakásfenntartásra, így a rezsiköltségekre, bérleti díjakra, valamint a rezsi és a bérleti díj megfizetésének elmaradásából származó adósság kezelésére sem.



Az önkormányzatok immár saját rendeletük alapján és saját forrásból segíthetik a bajba jutott helybélieket. Az állam ezt már csak egy szűkített keretből támogatja azoknak a településeknek az esetében, ahol egy meghatározott szintnél (32 ezer forintnál) alacsonyabb az egy főre jutó adóbevétel.

A Habitat for Humanity civil szervezet készített egy felmérést, amelyben 30 önkormányzat új rendeleteit vizsgálta. Van olyan település, ahol negyedelték azt az összeget, amellyel márciusig a rászorulók lakhatását támogatták. Tehát szinte mindenkinek csökkent vagy akár meg is szűnt az a bevételi forrása, amit eddig ez a típusú szociális segély jelentett. Másutt három hónapban vagy az öregségi nyugdíjminimum 140 százalékában maximálták a dotációt. Van olyan önkormányzat, ahol a polgármester egyedi döntésétől függnek a rászorultak, és akadt olyan helyi rendelet is, amely az illemhely tisztaságától tette függővé a lakhatási támogatás elnyerését.

Míg idén a szociális segélyek helyébe lépő állami támogatásnak a kerete még 30 milliárd forint, jövőre ez az összeg újabb 10 milliárddal megrövidül.

Ehhez képest a Nemzeti Eszközkezelő forrása is szűkül, felére esik, és a VS.hu-nak adott válasz alapján nem is várható, hogy pótlólagosan növelnék a jövőre már betervezett 15,5 milliárd forintot. Ez ugyanis éppen fedezi annak a bizonyos további 10 ezer lakásnak a felvásárlását, amelyről a következő hetekben dönt a kormány. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a NET forrásai nem elegendőek a nyakába szakadt 25-35 ezer lakás állapotának a megóvására.

A kormány viszont bőkezűen bánik a középosztálybeliekkel, hiszen a lakhatás állami támogatásának a nagyobb része a tulajdonszerzést segítő és ösztönző célokra megy el. Ilyenek például a lakás-takarékpénztárakban gyűjtögetett pénz megfejelése, valamint a most júliustól induló családi otthonteremtési kedvezmény (más néven: CSOK). Az eddigi lakásépítési támogatáshoz (szocpolhoz) képest az a legnagyobb változás, hogy már használt ingatlanok megvásárláshoz is igénybe lehet venni.

Erre idén nagyjából 4 milliárd forintot fordít az állam, amiből 10-11 ezer család részesülhet. A lakáspolitikai szakemberek inkább a (szociális) bérlakásokra fordítanák a pénzt, mintsem a más országokhoz képest amúgy is szokatlanul magas (90 százalékos) ingatlantulajdoni arány növelésére. Ezzel ugyanis csak a szegénység termelődik újra. Míg Sopronban egy panellakásért már 17 millió forintot is adnak az ingázók kereslete miatt, addig Ózdon 2 millió forintért is alig kel el egy ugyanolyan ingatlan.