Kijavított egy hibát a földtörvényben az Alkotmánybíróság

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A testület döntése a lényeget nem érinti: a helyi földbizottságok továbbra is megmondhatják, ki vehet termőföldet és ki nem. Viszont az nincs rendben, hogy a bizottságok hallgatása is elég ok az elutasításra, és hogy nincs lehetőség a jogorvoslatra.


Nem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a földtörvény a helyi földbizottságok jóváhagyásához köti a termőföldek adásvételét – mondta ki hétfőn, nyilvánosan kihirdetett határozatával az Alkotmánybíróság (Ab). A testület ugyanakkor megsemmisítette a a jogszabály egyes részleteit, amelyek szerint a bizottság hallgatása, vagyis állásfoglalásának hiánya esetén is meg lehet tagadni a tulajdonjog bejegyzését, illetve kimondta, hogy a bizottságok döntése ellen is biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.

A 2013-ban megalkotott földtörvény a kormány szerint azt a célt szolgálja, hogy kizárólag földművesek vásárolhassanak termőföldet, vagyis ne lehessen befektetési céllal felhalmozni. Ennek számos eszköze van: az állam minden földre elővásárlási joggal rendelkezik, az adásvételeket jóvá kell hagynia a földhivatalnak, és létrehozták az úgynevezett helyi földbizottságokat is, amelyek jóváhagyása nélkül lényegében nem lehet földet venni.



A földtörvény egy konkrét eset miatt került az Ab elé: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyik egy eljárás, amelyben egy földterület eladói és vevői perelik a megyei földhivatalt, amely nem volt hajlandó bejegyezni a vásárlók tulajdonjogát egy Natura 2000 védettséget élvező rét felett. Bár a vevők megfeleltek minden törvényi feltételnek, az állam nem élt elővásárlási jogával, illetve az agrárhivatal sem emelt kifogást az adásvétel ellen, mégsem jártak sikerrel.

A törvény értelmében ugyanis a földhivatalnak be kellett szereznie a helyi földbizottság véleményét is, ami választott bizottság hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetét jelentette. Az agrárkamara nem támogatta az adásvételt, de indoklásként csak annyit írt: „5.” Az Ab-hez forduló bíróság is csak feltételezi, hogy ez a földtörvény egyik paragrafusának ötödik pontjára történő utalás, amely szerint megtagadási indok lehet, ha „a vevők indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szereznék meg a föld tulajdonjogát”.

A vevők és az eladók is bírósághoz fordultak a hivatali döntés, közvetve pedig az agrárkamara eljárása miatt. Különösen azt, hogy csak közvetve értesültek a kamara döntéséről, így esélyük sem volt arra, hogy a törvényben előírt öt nap alatt kifogást emeljenek. Beadványában a bíróság is megjegyezte, hogy a törvény szerint a földbizottság egészen különleges jogállással rendelkezik – „eljárási minősége nem tisztázott” – a törvény pedig eleve kizárja, hogy bíróság előtt lehessen jogorvoslatot kérni a döntései ellen. Ehelyett csak a képviselő-testület előtt lehet kifogást tenni, ám ez is olyan korlátozott lehetőség, ami „felveti a jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének hiányát”.

Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben már nem alkalmazhatók.