Kifakadt Szijjártó az uniós külügyminiszteri értekezleten

Fotó: AFP / GIOVANNI ISOLINO

-

A külügyminiszter szerint az EU-ban senkit sem érdekel, hogy idén eddig több bevándorló érkezett Magyarországra, mint Olaszországba vagy Görögországba. Ezért Budapesten is nemzetközi csúcsértekezletet tartana a miniszter az ügyben.


Magyarország azt kezdeményezi, hogy a migráció ügyében ne csupán a máltai fővárosban tartsanak idén ősszel nemzetközi konferenciát, hanem rendezzenek Budapesten is csúcsértekezletet, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat – közölte Szijjártó Péter Luxembourgban. A külgazdasági és külügyminiszter az EU-országok külügyminiszteri értekezletén vesz részt.

A tanácskozás közben magyar újságíróknak elmondta: a migrációs témakör megvitatása során ő maga felhívta a figyelmet arra, hogy idén a legtöbb menekült az EU-országok közül Magyarországra érkezett. Szóvá tette, hogy az unió mindeddig kizárólag a földközi-tengeri menekültáradatra összpontosított, és semmilyen figyelmet nem szentelt a Magyarországot súlyosan érintő nyugat-balkáni útvonalnak.


Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség

– mondta a miniszter. Adatai szerint Magyarországra idén eddig 50 ezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországba 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer. Szijjártó szerint az EU eddig nem vette komolyan és nem kezelte súlyán a nyugat-balkáni bevándorlási nyomást, és „ezen a helyzeten azonnal változtatni kell”.


A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében.

A hétfői luxembourgi tanácskozáson a külügyminiszterek meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie a főként Líbiában tevékenykedő embercsempészek ellen. A külügyminiszterek május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, most pedig döntöttek az első műveleti szakasz megindításáról, amely egyelőre légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.

Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál – lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt – katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, e felhatalmazáshoz viszont – a jelenlegi uralkodó álláspont szerint – líbiai segítségkérésre lenne szükség. Szijjártó a magyar újságíróknak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ-felhatalmazás mindeddig nem érkezett meg. Elégtelennek mondta, hogy a művelet egyelőre hírszerzésre és tájékozódásra korlátozódik.


Németh Szilárd szerint a németek és az osztrákok örülnek a kerítésnek

Közben Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy vasárnap estig a magyar határt 60 082-en lépték át illegálisan, 99 százalékuk a szerb szakaszon. A legnagyobb számban még mindig Koszovóból érkeztek illegális bevándorlók. A politikus úgy fogalmazott: egy új – gazdasági természetű – népvándorlás indult el Európa felé elsősorban Afrikából és a Közel-Kelet irányából, és szerinte Magyarország nincs olyan helyzetben, hogy illegális bevándorlók ekkora tömegével együtt tudjon élni. Ezért döntött a kormány a műszaki határzár mellett, amit a kormánypárti frakció támogat – mondta a fideszes képviselő. Megjegyezte: ezzel nemcsak Magyarországot védik, hanem Európa polgárait is.


Az osztrákok és a németek is üdvözölték, hogy a schengeni határon megállítjuk a menekülteket.

Ők is nemzeti hatáskörben hoznak döntéseket a kérdésben, mert „a brüsszeli bürokrácia teljes egészében alkalmatlan az új népvándorlásnak a kezelésére” – tette hozzá.


Németh Szilárd tájékoztatott arról is, hogy a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban eddig 763 ezer levél érkezett vissza, az interneten pedig több mint 42 ezren töltötték ki a kérdőívet. Úgy számolnak – folytatta –, hogy a július 1-jei válaszadási határidőig 900 ezer fölé emelkedhet a konzultációban részt vevők száma. Az eddig feldolgozott kérdőívek alapján továbbra is 80 százalék feletti a szigorúbb fellépés támogatóinak aránya – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a magyar–szerb határon építendő kerítést esetleg Románia felől kerülik majd ki a bevándorlók, a kormánypárt képviselője úgy reagált: Románia uniós tagállam, bár nem tagja a schengeni zónának, és szerinte Románia mindent meg fog tenni azért, hogy megvédje a határait, és hogy bekerülhessen a schengeni övezetbe. Szerinte nem elképzelhető, hogy Románia felől nagy tömegekben érkeznének majd.