Kiderült, kik vetettek be vegyi fegyvereket Szíriában

Fotó: JM LOPEZ / JM LOPEZ

-

Az ENSZ vizsgálóbizottsága szerint kétszer a damaszkuszi rezsim, egyszer pedig az Iszlám Állam használt vegyi fegyvert. Összesen 9 támadást vizsgáltak.


A szíriai konfliktusban szemben álló felek többször is vegyi fegyvert vetettek be - állítja az ENSZ vizsgálóbizottsága. A bizottság három esetben egyértelműen bizonyítani tudta, az elkövetőket is azonosítva, a tömegpusztító fegyverek használatát.

A New Yorkban ismertetett beszámoló szerint a bizottság összesen kilenc olyan 2014-es és 2015-ös szíriai esetet vizsgált, amikor vegyi fegyvereket vetettek be, de ezek közül hat támadásnál nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani az elkövetők kilétét. A maradéknál viszont "elegendő információ állt rendelkezésre a tettesek kikövetkeztetésére" - derül ki a 95 oldalas vizsgálati jelentésből, amelynek elkészítésében 24 szakember vett részt.

Két támadás a Bassár el-Aszad vezette rezsimnek tulajdonítható, egy pedig az Iszlám Államnak.


Vannak felelősök

A közös vizsgálati mechanizmus (JIM) névű csoport - amelyet az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) közösen hozott létre - tavaly augusztusban azután kezdte meg munkáját, hogy három szíriai faluban 13-an meghaltak egy klórgáztámadásban. Korábbi jelentéseiben mind az ENSZ, mind pedig az OPCW megállapította már, hogy a szíriai háborúban vegyi fegyvert vetettek be, ám a felelősöket nem tudta megnevezni.

A vizsgálóbizottság bizonyítottnak tekinti, hogy a szíriai hadsereg 2014. április 21-én és 2015. március 16-án az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány két falujában mérges gázt vetett be, egyik esetben minden bizonnyal klórgázt. A mérgező anyagokat a szíriai légierő helikoptereiről dobták le. Az Iszlám Állam a szakértők szerint 2015. augusztus 21-én az észak-szíriai Aleppo közelében fekvő Marea településen használta a rendkívül mérgező mustárgázt. A jelentés készítői szerint Szíriában a dzsihadista szervezet az egyetlen hadviselő fél, amelyik jártas a mustárgáz használatában, valamint lehetősége és szándéka is van azt bevetni.


Moszkva vétózhat

Az amerikai kormány a jelentésre reagálva felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy büntetőintézkedésekkel sújtsa a felelősöket. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet szerint most a BT "kemény és gyors reakciójára" van szükség.

Alexis Lamek helyettes francia ENSZ-nagykövet New Yorkban azt mondta, hogy amennyiben valóban tömegpusztító fegyverek bevetéséről van szó, a BT-nek nem szabad gyengének tűnnie, hanem cselekednie kell.

A jelentést augusztus 30-án vitatja meg az ENSZ BT. A BT korábban már kilátásba helyezte, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a felelősök ellen, ezt azonban az Aszaddal szövetséges állandó BT-tag Oroszország vétójával meg tudja akadályozni. Moszkva korábban a szíriai fegyveres ellenzéket vádolta meg vegyifegyver-támadások elkövetésével.


Nincs a jegyzékben

A Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségében 2013 augusztusában elkövetett, több száz ember életét kioltó vegyifegyver-támadás után a szíriai kormány beleegyezett, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által felügyelt egyik egyezmény keretében bejelenti és beszolgáltatja vegyifegyver-készletét a nemzetközi közösségnek. Az Egyesült Államok katonai beavatkozást helyezett kilátásba Szíriában, ha Damaszkusz nem adja fel kémiai fegyverkészletét. Összesen 1300 köbméternyi vegyi fegyvert - közöttük mustárgázt és szarint - foglaltak le Szíriában. Többségüket az amerikai haditengerészet egyik hajóján semlegesítették, majd a hulladékot megsemmisítették. Az ipari célra felhasználható klór azonban nem szerepel a kémiai fegyverek jegyzékében.

A 2011 tavasza óta tartó szíriai konfliktusban már több mint 280 ezer ember vesztette életét, és az erőszak miatt milliók hagyták hátra az országot.