Kiderült végre, hányan is élnek Bosznia és Hercegovinában

Forrás: Getty Images/iStockphoto / Donyanedomam

-

Két és fél év után közölték a népszámlálás eredményeit. A politikai küzdelem még nem ért véget.


Bosznia és Hercegovina lakossága 800 ezer fővel csökkent az utóbbi huszonöt évben. A népességcsökkenés egyik oka, hogy az 1991 és 1995 között dúló háborúban körülbelül 100 ezren vesztették életüket, több százezren pedig elmenekültek. A másik pedig az, hogy az utóbbi években nagy mértékű volt az elvándorlás.

A 2013-as népszámlálás eredményeit csütörtökön - két és fél évvel az adatfelvétel után - közölték. A késésnek politikai okai vannak: a 3 államalkotó nemzet - a bosnyákok, a szerbek és a horvátok - képviselői nem tudtak megállapodni a cenzus alapvető kérdéseiről sem. Már a felméréskor elkészítésekor felmerült a dilemma, hogyan is kellene alkalmazni a boszniai, a bosnyák, illetve a muszlim megnevezéseket. Az is kérdés volt, hogy mindhárom megnevezésnek szerepelnie kell-e a kérdőíven.

Míg a muszlim egyértelműen a vallási hovatartozásra utal, többen is vitatták, hogy a boszniai és a bosnyák közül melyik nevezhető a nemzetiségre, valamint az anyanyelvre vonatkozó megnevezésként. A bosnyákok attól tartottak, hogy ha valaki nemzeti hovatartozását illetően boszniainak vagy muszlimnak vallja magát, azzal a bosnyák néphez tartozók számát csökkenti.

A Szarajevóban közzétett adatok szerint Bosznia és Hercegovinának 3 531 159 lakosa volt 2013-ban. Az 1991-es népszámláláskor még 4,3 millió volt.


Összetett állam

Az 1995-ös háborút lezáró egyezmény szerint a 3 államalkotó nemzet két entitásban él: a 10 kantonból álló bosnyák-horvát Bosznia-Hercegovina Föderációban, illetve a Szerb Köztársaságban. A szövetségi intézmények mellett az entitások és a kantonok is rendelkeznek alkotmánnyal, parlamenttel illetve kormánnyal, és két entitás közösen igazgatja a brckoi körzetet. Ebben a roppant összetett államszövetségben bármilyen nézeteltérésből könnyű politikai konfliktust generálni.

A népszámlálási adatok szerint a föderációban 2 219 220-an, a Szerb Köztársaságban 1 228 423-an, míg az úgynevezett brckói körzetben 83 516-an élnek. A lakosság 50,11 százaléka bosnyák, 30,78 százaléka szerb, 15,43 százaléka pedig horvát. 1991-ben a lakosság 43,47 százaléka vallotta magát bosnyáknak, 31,21 százaléka szerbnek, 17,38 százaléka pedig horvátnak. A muszlimok képezik a többséget 50,7 százalékkal, 30,75 százalék ortodox vallású, 15,19 százaléka katolikus. A legnépesebb város Szarajevó (275 524 lakos), a második a Szerb Köztársaság központja, Banja Luka (185 042 lakos).


Nem fogadják el

A népszámlálási adatok alapján készítik elő az országos szintű döntéseket, és a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos szakvéleményeknél is számítanak.

A Szerb Köztársaság nem fogadja el a cenzus eredményeit. Kifogásolják például, hogy a külföldön élő bosnyákok adatai is szerepelnek a felmérésben, holott ők elhagyták az országot, adataik felhasználásával pedig nem hiteles kép alakul ki az ország nemzetiségi összetételéről.

A szerb politika kész mindenféle tárgyalást, így az európai uniós integrációs folyamatot is megszakítani mindaddig, amíg nem rendeződnek a népszámlálás adatai körül felmerült kérdések. A szerbek ugyanis attól tartanak, hogy a bosnyák politikusok az adatokat megpróbálják arra használni, hogy a mostaninál centralizáltabb rendszert, egységesebb államberendezést valósítsanak meg Bosznia és Hercegovinában.