Kiderült: nem állnák a versenyt a magyar oligarchák

-

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján négy magyarországi régió is az Európai Unió legelmaradottabbjai között volt 2014-ben. Az is kiderült, hogy rengeteg pénz érkezett Magyarországra az EU-ból, csakhogy a pénzek elköltését korrupció övezte. Szabadjára engedték a gyeplőt a közpénzek elköltésénél is, az elszámolás azonban az eddiginél is nehezebben lesz követhető. Ez történt a héten a gazdaságban.


2012. január 1-jén, az adatvédelmi biztos kiiktatásával kezdődött a Fidesz harca a nyilvánosság ellen. Azóta 10 másik, titkosítással kapcsolatos intézkedést hoztak, legutóbb épp kedden: az Országgyűlés elfogadta a Magyar Posta és a jegybank gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságát szűkítő törvényeket. A Postánál üzleti érdekekre, míg az MNB-nél a nemzeti valuta védelmére hivatkoztak. Az ellenzék és a jogvédők tiltakoznak, mindkét jogszabály gyakorlatilag visszamenőleges hatályú, már folyamatban lévő adatigénylésekre is kiterjed. Ráadásul a módosított postatörvény és jegybanktörvény a leányvállalatokat, az MNB esetében az alapítványokat is bevonja abba a körbe, amelynek adataihoz a jövőben nehezebb lesz hozzájutni – hacsak az Alkotmánybíróság nem szól közbe, több párt és szervezet ugyanis jelezte, hogy jogorvoslást kér.

Ez a sors várhat az államháztartási törvény módosítására is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter napokban benyújtott javaslatának az a lényege, hogy a jövőben az Országgyűlés, de akár a költségvetésért felelős szaktárca előzetes jóváhagyása nélkül is át lehetne csoportosítani pénzt a büdzsében. A módosítás a VS.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint az Alaptörvényt is sérti. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Porfolio.hu kérdésére azt válaszolta, „a módosítás az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét nem érinti, annak kiüresítéséről egyáltalán nincsen szó, hiszen ezáltal csak olyan jogosítványt ad a nemzetgazdasági miniszternek, amelyet a kormány a hatályos szabályozás alapján már most is megtehet”. Ezzel szemben Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a VS.hu-nak azt mondta, hogy szerinte veszélyes, és akár alaptörvény-ellenes is lehet, ha szabadjára engedik a gyeplőt.

Ami a kormány heti költekezését illeti, jutott
  • csaknem 5 milliárd forint a washingtoni nagykövetség új épületére,
  • 1,3 milliárd forint Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató mohácsi vágóhídjára,
  • 3 milliárd forint a tokaji borászatoknak modern gépekre.
Az viszont nem derülhetett ki a héten, hogy mennyi pénzből gazdálkodott az állami Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft., mert a társaság nem adta ki az adatokat az Állami Számvevőszéknek. Az ÁSZ az Új Nemzedék 2011 és 2014 közötti gazdálkodását szerette volna ellenőrizni.



Nem ez az egyetlen eset, amikor az elszámolás nem nyomon követhető. A VS.hu tavaly nyáron közérdekű adatigénylés keretében kérte az Erzsébet-táborokat működtető Erzsébet Üzemeltető Kft.-től, hogy mondja meg, az évi több milliárd forint költségvetési támogatást mire fordítják a program keretében, milyen közbeszerzési pályázatok alapján mely cégekkel milyen szolgáltatásokra kötöttek szerződéseket, ám a kérés megválaszolását elutasították. Közérdekű adatigénylésünket időközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is jogosnak ítélte, ám az Erzsébet-program részéről még a hatóság elnökének, Péterfalvi Attilának a felszólítására sem válaszoltak a megadott határidőn belül. Az Erzsébet-program 2015-ben 6 milliárd forintból gazdálkodott.

A magáncsődre 626 millió forintot költött az állam, mégis hiába kérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, tervezik-e az erről szóló jogszabály módosítását, miután meglehetősen gyér az érdeklődés. Nem kaptunk választ. Az ügyben a szocialista Bangóné Borbély Ildikó is kérdezte Trócsányi László igazságügyi minisztert, aki elmondta, hogy eddig 199 kérelmet fogadott be a Családi Csődszolgálat, a várt több tízezer helyett. Talán éppen ezért a jelentkezési határidő újabb meghosszabbítását javasolta a fideszes Galambos Dénes és a KDNP-s Vejkey Imre pénteken a parlamentnek. A kormánypárti politikusok indítványa szerint a 2016. március 1-jei póthatáridőt 2016. szeptember 30-áig tolnák ki.

A téli kilakoltatási moratóriumnál nincs újabb határidő, március 1-jétől az utcára kerülhetnek az adósok, főleg azok, akik önkormányzati lakásban élnek, és tetemes rezsitartozást halmoztak fel. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az mno.hu-nak nagyjából 600-ra tette az idén várható kilakoltatások számát.



Indul a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) is azzal a nem titkolt céllal, hogy a lakáskasszák versenytársa legyen. Szakmai berkekben az terjedt el, hogy ezt az üzleti lehetőséget a takarékszövetkezetek kapnák, amelyeknek stratégiai partnere a jelzálog-hitelezésben erős FHB Bank és a Magyar Posta lenne. Kérdésünkre a Miniszterelnökség ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Mindenesetre a NOK elég sok pénzbe kerülhet majd az adófizetőknek.


Akárcsak a családok otthonteremtési kedvezménye (csok): Lázár János úgy nyilatkozott, hogy az idei költségvetésben 40 milliárd forint van erre a célra, viszont azt is hozzátette, hogy „ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum”. Sokan érdeklődnek a 10+10 milliós csomag iránt, eddig mintegy 1100 igénylést nyújtottak be. Csakhogy a héten kiderült, hogy ennyi pénz, 10+10 millió forint nem jár a lakásbővítéshez. Ahhoz, hogy valaki hozzájuthasson a maximális 20 millió forinthoz, legalább két új lakást kell építenie a meglévő házban, és más meglepetések is érhetik azokat, akik bővítéshez kérnének pénzt. A legtöbben egyébként használt lakás vásárlásához vennék igénybe az állami támogatást.

Nem sok konkrétumot tudni a most meghirdetett, Irinyi Jánosról elnevezett iparosítási tervről. A kormány azt igyekszik elérni, hogy ne csak az első számú exporttermelő autóipartól függjön a magyar gazdaság; így került szóba például a fegyvergyártás is.

A héten nem derült ki az sem, hogy
Ami biztos:
  • a mezőhegyesi állami ménesből is mintagazdaság lesz, a fideszes Farkas Sándorból, Szentes országgyűlési képviselőjéből pedig mezőhegyesi kormánybiztos;
  • januártól csökkenni fognak a munkára rakódó járulékterhek;
  • hiányszakma lett a takarítás;
  • az Aldi március 6-tól minden vasárnap kinyitja a Fővám téri vásárcsarnokban lévő üzletét;
  • kevesebb élelmiszert vásárolunk, mint egy évvel ezelőtt;
  • a jövőben – a mozgássérültek kivételével – nem lesz lehetőségük az autósoknak arra, hogy utólag mutassák be parkolójegyüket;
  • március végén indul a rosszbank;
  • elmaradt a felminősítés, a Moody's nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását.


Hová lesz a pénz?

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján négy magyarországi régió is az Európai Unió legelmaradottabbjai között volt 2014-ben az egy főre jutó GDP-termelést alapul véve. Nemcsak a Nyugathoz képest állunk rosszul, hanem Kelet-Közép-Európában is elmaradtunk. Itt nézheti meg az adatokat. Közben a Transparency International Magyarország azt közölte, hogy hiába jut Magyarországra egy főre vetítve az egyik legtöbb uniós forrás, a pénzek elköltését övező korrupció miatt továbbra is „szégyenletes a lemaradásunk” a többi tagállamtól. A szervezet szerint gond az is, hogy a visszaélések miatt olyan oligarchákat termel az ország, akik a nyugati, piaci alapú versenyben két percig sem állnák meg a helyüket.

Ami a világ leggazdagabb embereit illeti, Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, Ingvar Kamprad, az IKEA tulajdonosa és Warren Buffett befektetési bankár számára indult jól az év. A Bloomberg hírügynökség legfrissebb gazdaglistája szerint a világ tíz legvagyonosabb embere közül ők növelték vagyonukat január elejéhez képest. A gazdagok listáját továbbra is Bill Gates, a Microsoft alapítója vezeti, ám a vagyona januárhoz képest 2 százalékkal 82,1 milliárd dollárra apadt.

Noha rekordot döntött a Saul fia a mozikban, az Oscar egyáltalán nem garantál több bevételt a film készítőinek. A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját elnyerő magyar produkció bevétele a díjkiosztó napján – bő két hónappal a forgalmazás kezdete után – 1,311 millió dollár volt. Ezzel az elmúlt 365 nap 199. legsikeresebb filmje volt az Egyesült Államokban. Egyben minden idők legnagyobb bevételt elérő magyar filmje az amerikai piacon: több mint 4,5-szer annyit hozott a forgalmazónak, mint a második helyezett, Mundruczó Kornél Fehér istene.